időjárás 4°C Stefánia 2022. november 28.
logo

Lapozó: Negyvenmillió euró pluszköltséget okoz az energiaválság egyes belga iskoláknak

Magyar Nemzet
2022.10.03. 15:00 2022.10.03. 15:01
Lapozó: Negyvenmillió euró pluszköltséget okoz az energiaválság egyes belga iskoláknak

Rendkívül kevés katalán vett részt a függetlenségi mozgalom idei rendezvényén · Belgiumban már igényelhető az energiaügyi munkanélküli segély vagy bértámogatás · Negyvenmillió euró pluszköltséget okoz az energiaválság a francia nyelvű belga iskoláknak.

Rendkívül kevés katalán vett részt a függetlenségi mozgalom idei rendezvényén

Hétvégén ünnepelték a legutóbbi, 2017-es alkotmányellenes népszavazás évfordulóját Katalóniában. Barcelonában a Diadalívnél szervezett rendezvényen azonban mindössze 11 ezer ember vett részt. Az alacsony részvételi arány egyrészt Katalónia kormányának jelenlegi válsága, valamint a függetlenséget támogató politikai formációk megosztottsága miatt következhetett be. A felvonulók egy része a Pere Aragonés vezette kormány lemondását követelte. A 2017-es referendum után a függetlenséget kikiáltó, majd Belgiumba menekült Carles Puigdemont volt katalán vezető ugyanakkor teljesen más bánásmódban részesült. A jelenlévők tapssal és bátorító szlogenekkel köszöntötték, amikor videóhívás segítségével bekapcsolódott a rendezvénybe. Puigdemont távozása óta a függetlenségi mozgalom évről évre veszít erejéből a politikai instabilitás miatt. Már a szeptemberi Katalónia napja nevet viselő regionális ünnepségen is alig több mint százezer ember vonult fel, miközben 2017-ben még több mint 330 ezren voltak kíváncsiak a barcelonai eseményekre. Pere Aragonés republikánus elnök kormánya múlt héten került súlyos válságba. Koalíciós partnere, a Junts per Catalunya (Együtt Katalóniáért) egy bizalmatlansági indítványhoz hasonló eljárást készült kezdeményezni ellene, amiről nem tájékoztatták, ezért azonnali hatállyal menesztette a párt legfőbb vezetőjét, Jordi Puignerot. A Junts szerint Aragonés nem teljesíti a kormányalakításnál kötött függetlenségi megállapodásokat, ezért készültek a politikai támadásra. Aragonés a hétvégi évfordulón nem beszélt a kormányválságról, korábban viszont azt mondta, hogy amellett, hogy újjá kell építeni a bizalmat, szeretné, ha az eddigi koalíciós partnerrel folytathatná tovább a kormányzást. 

Forrás: vozpopuli.com

Belgiumban már igényelhető az energiaügyi munkanélküli segély vagy bértámogatás

A belga kormány két héttel ezelőtt jelentette be, hogy az energiaválság ellensúlyozására – átmenetileg – bevezeti a munkanélküli segélyek egy új változatát, az energiaügyi munkanélküli segélyt vagy – a felhasználás módjától függően – az energiaügyi bértámogatást. Az új pénzügyi eszköz október elsejétől igényelhető. A juttatást azok a kis- és középvállalatok kérhetik dolgozóik (és a munkáltató) számára, amelyek igazolni tudják, hogy a tevékenységükhöz szükséges energiabeszerzés költsége meghaladja a termelési költségek három százalékát, valamint hogy az energiaszámla éves összege 2021 és 2022 között minimum a duplájára emelkedett. Az energiaügyi munkanélküli segély vagy bértámogatás a havi bér hetven százaléka, legfelső határa pedig bruttó 3075,04 euró.

Mivel a folyósítás ideje alatt a vállalat és a dolgozók akár folytathatják is szakmai tevékenységüket (a döntés a munkáltató kezében van), a pénzügyi segítség ebben az esetben energiaügyi bértámogatásnak minősül. Előzetes felmérések szerint a belgiumi kis- és középvállalkozások egyötöde folyamodik majd a támogatásnak ehhez az új formájához különösen az ipar és az építőipar területén. Az energiaügyi segély jellege és működési elve hasonló a koronavírus-járvány idején átmenetileg bevezetett technikai munkanélküli segélyhez. Az energiaválsághoz kapcsolódó változata a tervek szerint december 31-ig marad érvényben, de szakértők szerint szinte biztosra vehető a hosszabbítás.

Forrás: dhnet.be

Negyvenmillió euró pluszköltséget okoz az energiaválság egyes belga iskoláknak

A katolikus oktatás előmozdításában elhivatott belga szervezet, a SeGEC igazgatója, Etienne Michel adatai szerint a Vallónia–Brüsszel régió francia nyelvű óvodáinak és oktatási intézményeinek 61 millió euró (azaz 24,4 milliárd forintnak megfelelő) pluszköltséget okoz az energiaválság és az annak nyomán kialakult hatalmas infláció. Ebből negyvenmillió euróba (16 milliárd forintba) csak a megemelkedett energiaszámlák kerülnek majd, amelyet az iskolák nem tudnak önerőből kifizetni. Frédéric Daerden regionális költségvetési miniszter azonban ígéretet tett arra, hogy a régió nem hagy egyetlen intézményt sem magára, ugyanis fontosnak tartja, hogy az iskolák ne az oktatás rovására fedezzék az energiaköltségeiket. A régióvezetés célja egy sürgősségi pénzügyi alap létrehozása, amely a SeGEC által javasolt módon, azaz a pénzügyi nehézség mértéke szerint (és nem feltétlenül az iskola nagysága szerint) támogatja majd az oktatási intézményeket. A válság pluszköltsége ugyanis az energiaszerződések különböző típusai miatt eltérő mértékben sújtja az iskolákat. A pénzügyi segély megszervezése előtt energiatakarékossági intézkedésekre is felszólították a régió intézményeit. A termosztátokat itt is 19 Celsius-fokra kell beállítani. A tantermek fűtését csak a diákok megérkezése előtt két órával szabad megkezdeni, a tanítás vége előtt egy órával pedig le kell kapcsolni. Szellőztetni óránként, és legfeljebb 5-10 percig szabad. A tantermek függönyeit, sötétítőit minden délután le kell engedni a külső nyílászárók jobb hőszigetelése érdekében.

Forrás: rtl.be

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.