Nagyobb magyar határvédelmi szerepvállalás Szerbiában

Nemzetközi együttműködésben fokozzák a szerb–északmacedón határ védelmét.

Belgrád, 2022. október 6. Gerhard Karner osztrák, Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b-j) sajtótájékoztatót tart Belgrádban 2022. október 6-án. MTI/EPA/Andrej Cukic Fotó: Andrej Cukic

Közölte: ezért arra lehet számítani, hogy a számok tovább nőnek, és a migrációs nyomás még súlyosabb lesz.

Hozzátette, hogy míg korábban a földközi-tengeri útvonal volt a legzsúfoltabb, mára a nyugat-balkáni szárazföldi útvonal vált a legforgalmasabbá.
„Szeretném világossá tenni a magyar álláspontot: mi ezt nem emberi jogi kérdésnek, hanem biztonsági, sőt bűnügyi kérdésnek tekintjük, ugyanis a határ megsértése két biztonságos ország között, az bűncselekmény” – húzta alá Szijjártó Péter.

Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter elmondta: a magyar határőrök az életük árán védik a magyar határt, és ezzel Európa határait is. 

A tárcavezető egyben visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a magyar határőrök bármiféle jogszabálysértést követnének el azzal, hogy védik a határt az illegális migránsoktól, akik bűncselekményt követnek el azzal, hogy megsértik a határt, és fegyverekkel támadnak a határőrökre.

A külgazdasági és külügyminiszter szintén kérdésre válaszolva kifejtette, hogy az Európai Unió Oroszország elleni nyolcadik szankciós csomagjának elfogadását megelőző uniós megbeszélések során Magyarországnak „kőkemény tárgyalásokkal” sikerült elérni, hogy az ország mentességet kapott az olajársapka alól.

„Az olajársapka tehát nem vonatkozik a csővezetékes kőolajszállításra, vagy az annak vészhelyzeti kiváltása esetén alkalmazandó tengeri szállításra, és mentességet kaptunk a szankciós intézkedések alól a nukleáris energiatermelés tekintetében is, tehát az új paksi beruházást semmilyen módon nem érintik szankciós csomag elemei” – részletezte Szijjártó Péter. 

Leszögezte ugyanakkor, hogy Magyarország annak örülne, ha az európai és a globális erőfeszítések inkább a béketeremtésre összpontosítanának, mert a magyarok a háború közvetlen szomszédságában élnek, és a háború eszkalációja a lehető legsúlyosabban és azonnal hat rájuk.

Arra kérte a brüsszeli politikusokat, hogy „tartózkodjanak a jövőben minden olyan döntéstől, minden olyan nyilatkozattól, amely a helyzet súlyosbodásához vagy a háború eszkalációjához vezet”.

A közös sajtótájékoztatón Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter kifejtette, hogy Ausztriának, Szerbiának és Magyarországnak közösek a nehézségei, mindhárom ország migrációs válsággal néz szembe, ez azonban nem humanitárius válság. Mint mondta, bűnbandák tevékenységéről van szó, amelyek minden nemzetközi előírást megszegnek, és a bajba jutott emberek sanyarú sorsán élősködnek.

Hozzátette: meg kell védeni az érintett országokat és az ott élőket.

Szerbia nem maradhat egyedül, de Magyarország, Ausztria vagy egyetlen ország sem maradhat egyedül ebben a küzdelemben

– húzta Aleksandar Vulin, majd közölte, a három ország egymásban megbízható partnerre lelt.

A szerb belügyminiszter arra is felhívta a figyelmet: Szerbia nem engedheti meg, hogy a migránsok az országban állomásozzanak, és felborítsák az ott élők mindennapjait, az állampolgárok biztonsága ugyanis a legfontosabb.

Az osztrák belügyminiszter, Gerhard Karner a sajtótájékoztatón köszönetet mondott Szerbiának, amiért úgy alakítja migrációs politikáját, hogy segítse az Európai Uniót.

 Leszögezte, olyan technikai együttműködésre van szükség, amely hatékonyabbá teszi a határvédelmet, valamint az embercsempészet és az illegális migráció elleni küzdelmet.

Borítókép: Gerhard Karner osztrák, Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b-j) sajtótájékoztatót tart Belgrádban 2022. október 6-án. (Fotó: MTI/EPA/Andrej Cukic)