– Az Egyesült Államok határozottan ellenzi a szerb fegyveres erők visszatérését Koszovóba – hangsúlyozta a Szabad Európa Rádió balkáni irodájának nyilatkozva Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja, aki szerint a szerb és a koszovói félnek vissza kell térnie a megkezdett párbeszédhez, és nyílt kommunikáció útján kell megoldania a fennálló problémákat. A megbízott – aki kedden Pristinában találkozott Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel – az interjúban arról is beszélt, hogy szerinte ugyan Szerbia bejelentette, hogy megkéri a NATO békefenntartóit, engedélyezzék számára szerb katonák és rendőrök Koszovóba telepítését, de ez nem történhet meg.
Koszovónak erőteljes biztonsági garanciái vannak az Egyesült Államok részéről, és ez a KFOR-ban történő részvételben nyilvánul meg
– magyarázta, utalva a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderőre.
Escobar ezen felül közölte, hogy a barikádokat – amelyeket öt nappal ezelőtt állítottak fel a koszovói szerbek – nem a KFOR-nak kell eltávolítania, hanem azoknak, akik felállították őket. A Koszovó északi részén élő szerb közösség tagjai azért emeltek tiltakozásuk jeléül barikádokat, mert a koszovói rendőrség letartóztatott egy egykori koszovói szerb rendőrt, aki állításuk szerint terrortámadást tervezett a választási bizottság épületei ellen.
A különmegbízott azt is leszögezte, hogy a 2013-ban Brüsszelben aláírt szerb–koszovói megállapodással összhangban Pristinának meg kell alapítania a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. Ezt Kurtival is közölte, aki korábban arról beszélt, nem érdekli, mit írt alá az akkori miniszterelnök, ő nem hajlandó létrehozni ezt az intézményt. A koszovói fél azért húzódozik a koszovói szerb önkormányzatok közösségének megalakításától, mert az nagyobb autonómiát biztosítana a Koszovó északi részén élő szerb kisebbségnek. Az Egyesült Államok – Gabriel Escobar magyarázata szerint – a közösség megalakítását Koszovó nemzetközi jogi kötelezettségének tekinti.
A koszovói látogatáson Miroslav Lajcak, az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különmegbízottja is részt vett, aki a találkozót követően nem nyilatkozott hosszan, csak annyit közölt: a barikádokat politikai megállapodással, nem pedig buldózerekkel kell eltávolítani.
Nem hiszem, hogy megengedhetjük magunknak azt, hogy kivárjunk, amíg valami baj történik. A feszültségek senkin sem segítenek, és szerintem senki sem örül ennek a helyzetnek
– húzta alá. A két különmegbízott szerdán Belgrádban Szerbia vezetőivel tárgyal a Koszovó északi részén kialakult helyzetről.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül ötvenezren laknak az ország más részein is, szórványban.
Borítókép: Koszovói rendőrök állnak egy útkereszteződésnél a főként albánok lakta észak-koszovói Mitrovica városban 2022. december 9-én (Fotó: MTI/AP/Visar Kryeziu)
