Az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióján belül működő vallásközi munkacsoport évtizedes meggyőződése, hogy az Európát megosztó ügyek rendezésébe be kell vonni a vallási vezetőket – ezt a vallásközi párbeszédet hivatott elősegíteni a hétvégén az Bécsben megrendezett magas szintű konferencia, amelyen a néppárt politikusai, illetve a keresztény egyházak, valamint az európai muszlim és zsidó közösségek magas rangú képviselői gyűltek össze, hogy megvitassák hozzájárulásukat az ukrajnai háború rendezésére és az Európai Unió jövőjének alakítására vonatkozóan.
Az osztrák fővárosban felszólalva Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő – aki 2015 óta a vallásközi munkacsoport társelnöke is egyben – hangsúlyozta: a vallási vezetők küldetése, hogy segítsék a bizalom újjáépítését a háborús konfliktusok időszakában is, a mostani időkben tehát különösen fontos, hogy odafigyeljünk a hangjukra, miközben a vallási közösségek az élet és az emberi méltóság tiszteletét, a segítségnyújtás és a szolidaritás alapvető gondolatait is képviselik. Mint fogalmazott:
A háborús pusztítás idején különösen fontos, hogy a nemzetközi közösség az egyházakkal közösen lépjen fel a béke érdekében. A kelet-európai béke révén megőrizhetjük az EU egészének stabilitását.
A vallásközi párbeszéd segít a béketeremtésben
Az ukrajnai orosz agresszióra utalva kitért arra is: a béke az elviselhetetlen emberi szenvedések megállításának előfeltétele, egzisztenciális veszély idején ugyanis egyedül a béke hozhatja el a társadalmi stabilitást és a gazdasági fejlődést.
Együtt kell összpontosítanunk a béketeremtésre, a biztonságra és a vallásközi párbeszéd szerepére a háború alatt
– fogalmazott Hölvényi György.
Lapunk kérdésére a KDNP-s politikus elmondta: ilyesfajta vallásközi párbeszédre való igény kizárólag az Európai Néppárt kereszténydemokrata formációjában van, ami azt is jelenti, hogy más politikai csoportosulásnak nem vagy legalábbis nem annyira fontos, hogy együttműködési lehetőségként tekintsen a vallások, a társadalom és a politika kapcsolatára. A politikus nyomatékosította: Európa jövője elképzelhetetlen az egyházak nélkül.
Hölvényi arról is beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy az európai szekularizmus egyre radikálisabb formákat ölt. „Ezt akkor vettem észre először, amikor 2014 nyarán keresztény családok ezrei kényszerültek elmenekülni a Ninivei-síkságról az Iszlám Állam pusztítása elől, Európa pedig a nyugati kereszténység központjaként nem vállalta magára azt a szerepet, hogy a keresztények védelmére keljen, így a segélykiáltások közömbös fülekre találtak” – magyarázta Hölvényi György.
Rosszul értelmezett semlegesség
A politikus szerint ennek egyik oka a vallási sokszínűséget fontos értéknek tartó Európában a rosszul értelmezett semlegesség, másrészt pedig az, hogy nemzetállami és uniós szinten is nagyon sok olyan politikai erő van a kontinensen, amely a vallások mindenféle formáját tagadja.
Az sem segít a vallások közötti párbeszéd előmozdításán, hogy bár minden európai országnak megvan a maga hagyománya az egyházakkal való együttműködésre vonatkozóan, azonban az Európai Uniónak mint intézménynek ilyen a mai napig nincs
– magyarázta a néppárti politikus, hozzátéve: köszönhetően annak, hogy az uniós intézmények székhelye Belgiumban van, az EU az európai hagyományokból a legszekularistábbat kezdte átvenni.
Othmar Karas európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament első alelnöke felszólalásában hangsúlyozta: a politikusok és az egyházak egyaránt felelősséggel tartoznak az európai társadalmi kohézióért. „A vallások közötti párbeszéd kulcsfontosságú a demokratikus párbeszéd szempontjából, különösen a jelenlegi válságos időkben” – fogalmazott a politikus, majd hozzátette: Mi, azaz az egyházak és a politikusok közös felelősséggel tartozunk az európai társadalomért és Európa jövőjéért.
A vallásnak a konfliktusokban is szerepe van
Jan Olbrycht európai parlamenti képviselő, a néppárti frakció kultúrák közötti és vallási párbeszéddel foglalkozó munkacsoportjának társelnöke kiemelte a vallások szerepét a konfliktusokban:
„Miközben mi az egyházak szerepéről vitatkozunk az Ukrajnát ért provokálatlan orosz agresszióval összefüggésben, azt is meg kell vizsgálnunk, hogy az egyházak milyen módon és milyen tartalommal foglalkoznak a társadalmi kérdésekkel kapcsolatos kommunikációjukban”. Olbrycht hozzáfűzte: az egyház és a vallások fontos befolyással bírnak a társadalmi és politikai folyamatokra.
Széles körben ismert, hogy a vallás a világ konfliktusainak okait tekintve az első tényezők között szerepel, ami természetes következménye annak, hogy a vallásosság az emberi identitás fontos eleme.
Christiaan Alting von Geusau, az ICLN nemzetközi katolikus közéleti hálózat elnöke felszólalásában kiemelte: a totalitárius rendszerek és ideológiák nem véletlenül félnek annyira a vallástól és a hívő emberektől, […] hiszen a hívők számára az Isten iránti hűség a legfontosabb. „Az állam, vagy a párt és az ideológia iránti hűség csak ezután következik” – magyarázta a politikus, utalva arra, hogy milyen nagy szerepe volt 1989-ben a kommunizmus közép-európai megbukásában „a bátor cseszlovák, a magyar és a lengyel emberek hit iránti elkötelezettségének”.
