Hölvényi György: A béke mindannyiunk küldetése

„Az európai szekularizmus egyre radikálisabb […] Európa nem vállalja fel azt a szerepet, hogy a nyugati kereszténység központjaként világszerte a keresztények védelmére keljen, a segélykiáltások így közömbös fülekre találnak – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti (EP-) képviselő az Európai Néppárt (EPP) vallásközi munkacsoportjának éves magas szintű konferenciáján Bécsben. A KDNP-s politikus az ukrajnai orosz agresszióra utalva hangsúlyozta: a kelet-európai béke révén megőrizhetjük az EU egészének stabilitását.

Hölvényi arról is beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy az európai szekularizmus egyre radikálisabb formákat ölt. „Ezt akkor vettem észre először, amikor 2014 nyarán keresztény családok ezrei kényszerültek elmenekülni a Ninivei-síkságról az Iszlám Állam pusztítása elől, Európa pedig a nyugati kereszténység központjaként nem vállalta magára azt a szerepet, hogy a keresztények védelmére keljen, így a segélykiáltások közömbös fülekre találtak” – magyarázta Hölvényi György.

Rosszul értelmezett semlegesség

A politikus szerint ennek egyik oka a vallási sokszínűséget fontos értéknek tartó Európában a rosszul értelmezett semlegesség, másrészt pedig az, hogy nemzetállami és uniós szinten is nagyon sok olyan politikai erő van a kontinensen, amely a vallások mindenféle formáját tagadja.

Az sem segít a vallások közötti párbeszéd előmozdításán, hogy bár minden európai országnak megvan a maga hagyománya az egyházakkal való együttműködésre vonatkozóan, azonban az Európai Uniónak mint intézménynek ilyen a mai napig nincs

– magyarázta a néppárti politikus, hozzátéve: köszönhetően annak, hogy az uniós intézmények székhelye Belgiumban van, az EU az európai hagyományokból a legszekularistábbat kezdte átvenni.

Othmar Karas európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament első alelnöke felszólalásában hangsúlyozta: a politikusok és az egyházak egyaránt felelősséggel tartoznak az európai társadalmi kohézióért. „A vallások közötti párbeszéd kulcsfontosságú a demokratikus párbeszéd szempontjából, különösen a jelenlegi válságos időkben” – fogalmazott a politikus, majd hozzátette: Mi, azaz az egyházak és a politikusok közös felelősséggel tartozunk az európai társadalomért és Európa jövőjéért.

A vallásnak a konfliktusokban is szerepe van

Jan Olbrycht európai parlamenti képviselő, a néppárti frakció kultúrák közötti és vallási párbeszéddel foglalkozó munkacsoportjának társelnöke kiemelte a vallások szerepét a konfliktusokban:

„Miközben mi az egyházak szerepéről vitatkozunk az Ukrajnát ért provokálatlan orosz agresszióval összefüggésben, azt is meg kell vizsgálnunk, hogy az egyházak milyen módon és milyen tartalommal foglalkoznak a társadalmi kérdésekkel kapcsolatos kommunikációjukban”. Olbrycht hozzáfűzte: az egyház és a vallások fontos befolyással bírnak a társadalmi és politikai folyamatokra.

Széles körben ismert, hogy a vallás a világ konfliktusainak okait tekintve az első tényezők között szerepel, ami természetes következménye annak, hogy a vallásosság az emberi identitás fontos eleme.

Christiaan Alting von Geusau, az ICLN nemzetközi katolikus közéleti hálózat elnöke felszólalásában kiemelte: a totalitárius rendszerek és ideológiák nem véletlenül félnek annyira a vallástól és a hívő emberektől, […] hiszen a hívők számára az Isten iránti hűség a legfontosabb. „Az állam, vagy a párt és az ideológia iránti hűség csak ezután következik” – magyarázta a politikus, utalva arra, hogy milyen nagy szerepe volt 1989-ben a kommunizmus közép-európai megbukásában „a bátor cseszlovák, a magyar és a lengyel emberek hit iránti elkötelezettségének”.

Borítókép: Idén Bécsben rendezték meg az Európai Néppárt (EPP) vallásközi munkacsoportjának éves konferenciáját (Forrás: Twitter)