Az ukrajnai „különleges hadművelet” elhúzódhat, de nincs szükség további mozgósításra Oroszországban – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Civil Társadalom és Emberi Jogok Fejlesztése Tanácsának szerdai tanácskozásán. Azt mondta, hogy az ősszel végrehajtott részleges mozgósítás során fegyverbe állított 300 ezer katona közül 150 ezret vezényeltek Ukrajnába, közülük 77 ezret harcoló egységekbe osztottak be.
További 150 ezer ember még a kiképző bázisokon van, így további mobilizációról beszélni nincs értelme.
Putyin szerint a „különleges hadművelet” hosszú folyamattá válhat, de már eddig is hozott jelentős eredményeket Oroszország számára. Ezek között nevezte meg, hogy új területek jelentek meg és hogy az Azovi-tenger orosz beltengerré vált. A legfontosabbnak az ezeken a területeken élő több millió embert mondta, akik „amint azt a népszavazás eredménye megmutatta, Oroszországon belül akarnak lenni”. Az elnök támogatásáról biztosította egy olyan különleges szerv létrehozását, amely az ukrán hadsereg által elkövetett bűncselekményeket, különösen a lakott területekre mért csapásokat vizsgálja ki. Kezdeményezte egy olyan központ létrehozását, amely a sebesültek rehabilitációjával foglalkozna.
Hangoztatta, hogy műveleti övezetben az orosz oldalon nincs tömeges dezertálás, s hogy az ukrán hadsereggel szemben, ahol, mint mondta, bevett gyakorlat az arcvonal előtti nyilvános kivégzés, az orosz fegyveres erőknek a hamis híresztelésekkel ellentétben nincsenek gyűjtőtáborai. Hangot adott álláspontjának, miszerint Oroszország lehet az egyetlen garanciavállalója Ukrajnának a jelenlegi határain belüli területeken, de erről Ukrajna új vezetőinek kell majd döntenie.
Megismételte korábbi állítását, miszerint a háborút nem Oroszország kezdte, hanem az az ukrán hatalom, amely 2014-ben annak ellenére került államcsínnyel kormányra, hogy három ország – Németország, Franciaország és Lengyelország is – kezességet vállalt az akkori legitim kijevi kormány és az ellenzék közötti megállapodás betartásáért. Úgy vélekedett, nem lenne felesleges, ha Ukrajna kártérítést fizetne a Donyec-medencének és más, Oroszország által elcsatolt területeknek az ott okozott károkért. Sürgette, hogy a Donyec-medencében állítsák le az ukrán hatalom idején politikai alapon indított büntetőeljárásokat. Az új történelem- és társadalomtudományi tankönyvek kiadását nemzeti jelentőségű kérdésnek minősítette
Az elnök úgy vélekedett, hogy a nukleáris háború veszélye növekszik, de Moszkva a nukleáris fegyvereivel nem hadonászik, mint egy borotvával és úgy tekint rájuk, mint a védelem, az elrettentés eszközeire.
Putyin szerint Liz Truss brit miniszterelnök volt az, aki nyilvánosan az atomfegyverek bevetésével fenyegetőzött. – Nem bolondultunk meg, tisztában vagyunk vele, mi az a nukleáris fegyver. Rendelkezünk ezekkel az eszközökkel, fejlettebb és modernebb formában, mint bármely nukleáris ország, ez nyilvánvaló. Ez ma nyilvánvaló tény – mondta Putyin.
Ugyanakkor nem vállalt garanciát azért, hogy Oroszország semmilyen körülmények között nem fogja elsőként bevetni ilyen típusú fegyvereit.
Elmondta, hogy Moszkva következetesen tovább harcol az orosz nemzeti érdekekért, amiért kész békés eszközöket használni, ám ha ez nem segítene, bevetheti az összeset, amely a rendelkezésre áll. Megfogadta, hogy Oroszország meg fogja védeni a területét és szövetségeseit. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok, nem pedig Oroszország telepítette nukleáris fegyverzetét más országok területére, és gyakorolja ott a hordozóeszközök bevetését.
Putyin más kérdésekről szólva egyebek között kijelentette: nem változott meg a véleménye a halálbüntetésről, amelynek visszaállítását korábban értelmetlennek és kontraproduktívnak nevezte. Felhívta a figyelmet Valerij Zorkin, az orosz alkotmánybíróság elnöke kijelentésére, amely szerint a halálbüntetés bevezetéséhez meg kellene változtatni az orosz alaptörvényt.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök videókonferencia keretében tárgyal az orosz Biztonsági Tanács tagjaival a moszkvai Kremlben 2022. december 6-án (Fotó: MTI/AP/Kreml/Pool/Mihail Mecel)
