Bemutatták az Oroszország elleni tizedik szankciós csomag javaslatát

Főként úgynevezett kettős felhasználású – katonai és civil célú – árukat érintene a csomag.

Brüsszel, 2023. február 10. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtóértekezletet tart az EU-tagországok vezetõinek egynapos csúcsértékezetét követõen Brüsszelben 2023. február 10-én. Ursula von der Leyen kijelentette, hogy az Európai Unió meg fogja erõsíteni külsõ határait, és lépéseket fog tenni, hogy megelõzze az illegális migrációs beáramlást. MTI/AP/Olivier Matthys Fotó: Olivier Matthys

Csütörtökön Strasbourgban az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, valamint Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai képviselője hivatalosan bejelentette a testület új javaslatát az Oroszország elleni, immár tizedik szankciócsomagra vonatkozóan. A bizottság elnöke elmondta:

a tizedik szankciós csomaggal az EU tovább akarja fokozni a nyomást Oroszországra úgy, hogy exporttilalmat vezet be több mint 11 milliárd euró értékben a kritikus technológiákra és ipari árukra.

Mint mondta, a hatékonyság érdekében az EU számos olyan ipari árucikket vesz célba, amelyekre Oroszországnak szüksége van, és amelyeket nem tud beszerezni harmadik országoktól. – Ezek létfontosságú árucikkek, speciális járművek, gépalkatrészek, továbbá teherautók és sugárhajtóművek pótalkatrészei. Ezenkívül korlátozó intézkedések vonatkoznak majd az építőipari ágazatban használt árukra, amelyeket az orosz hadsereg is alkalmazhat – jelentette ki.

Von der Leyen kifejtette, hogy a bizottsága javaslata szerint korlátozásokat kell bevezetni a kettős felhasználású és a fejlett technológiai áruk exportjára. Mint mondta, a testület ellenőrzést javasol 47 olyan elektronikus alkatrészre, továbbá ritka fémekre vonatkozóan, amelyek orosz fegyverrendszerekben, többek között drónokban, rakétákban és helikopterekben felhasználhatók. 

Ezzel betiltunk minden, a harctéren használatos technológiai terméket, gondoskodni fogunk arról, hogy ne találjanak más utakat, mert most először harmadik országbeli szervezeteket is bevonunk az orosz kettős felhasználású termékekre vonatkozó szankciókba

– hívta fel a figyelmet. Hozzátette, hogy mivel az Iráni Forradalmi Gárda drónokat biztosít Oroszország számára, az EU hét iráni szervezetet készül felvenni a szankciós listájára. 

Az elnök bejelentette azt is, hogy az EU-nak Vlagyimir Putyin orosz elnök propagandistáival szemben is fel kell lépnie. – Az orosz elnök a közterületeken is háborút folytat propagandistái és dezinformációs hálózatai hadseregével. Mérgező hazugságokat terjesztenek, a társadalmaink megosztására törekednek – hangoztatta az elnök.

Von der Leyen szerint az új szankciócsomag fellép a korlátozó intézkedések kijátszása ellen is.

A javaslat szerint az Európai Bizottság nyomon követi a szankcionált orosz oligarchák vagyonát, és a tagállamokkal közösen áttekintést készít az orosz központi banknak az Európai Unióban tartott összes befagyasztott eszközéről. – Tudnunk kell, mennyi pénzről van szó és hol található, ez nagyon fontos, tekintettel arra, hogy az állami orosz vagyont esetleg az ukrajnai újjáépítés finanszírozására használhatjuk fel – jelentette ki.

Josep Borrell a nyilatkozatában közölte, hogy a tagállami kormányokat tömörítő tanács elé terjeszti az Ukrajna szuverenitásának aláásásában szerepet játszó csaknem száz személy és szervezet elleni szankciókra vonatkozó javaslatok listáját. – Ez a lista magában foglalja a katonai tevékenységekért, a politikai döntésekért, a propagandáért és a dezinformációért felelős személyeket is. Célba vesszük azokat, akik részt vesznek az emberrablásokban, az ukrán gyermekek Oroszországba történő deportálásában és kényszer-örökbefogadásában. És azokat is, akik lehetővé teszik az ukrán erőforrások kifosztását –  sorolta.

A két uniós tisztségviselő felszólította az EU-tagországokat a tizedik szankciós csomag minél hamarabbi jóváhagyására.

Bocskor Andrea a Fidesz EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta: Magyarország elítéli Oroszország jogtalan háborúját Ukrajna ellen, és minden fórumon kiáll az ország szuverenitása és területi integritása mellett.

– A háború óriási áldozatokat követelt, családokat szakított szét, fiatalok jövőjét és álmait törte ketté nemzetiségtől, anyanyelvtől függetlenül, hisz az Ukrajnában élő magyarok, románok, és más nemzetiségek egyaránt elszenvedői az orosz agressziónak, és vállvetve harcolnak a győzelemért – hívta fel a figyelmet.

Reményét fejezte ki, hogy Ukrajna az EU-hoz való a csatlakozási feltételek teljesítése során, az országban élő nemzeti kisebbségek nyelvi és oktatási jogait is garantálja a koppenhágai kritériumoknak megfelelően. 

– A múlt decemberben elfogadott kisebbségi törvény azonban nem felel meg a jogegyenlőség elvének, ezért módosítani kell, és erre az uniónak is fokozottan figyelni kell – emlékeztetett. Kiemelte, hogy ukrajnai háború végét, és az életek megmentését csak a béke útján lehet garantálni. – A törökországi földrengés tragikumát nem tudtuk megakadályozni, Ukrajnáért viszont nagyon sokat tehetünk — mutatott rá a fideszes képviselő.
 

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtóértekezletet tart az EU-tagországok vezetőinek egynapos csúcsértekezletét követően Brüsszelben 2023. február 10-én (Fotó: MTI/AP/Olivier Matthys)