Ambiciózus tervekkel vágott neki Koszovó a 2023-as évnek, ebben az esztendőben ugyanis szeretne csatlakozni az UNESCO-hoz, a NATO Partnerség a békéért programjához, az Európa Tanácshoz, és reméli, hogy a december közepén átadott uniós csatlakozási kérelme is pozitív elbírálást kap – írta kedden a Kosovo Online című észak-koszovói, szerb nyelven tudósító hírportál.
Hajrulla Ceku koszovói művelődési, ifjúsági és sportminiszter decemberben jelentette be, hogy Koszovó 2023 őszén beadja csatlakozási kérelmét az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez. Pristina 2015-ben már megpróbált csatlakozni az UNESCO-hoz, akkor azonban felvételét nem támogatta elegendő tagország.
Darko Tanaszkovics, Szerbia egykori UNESCO-nagykövete szerint Koszovónak most sincs több esélye a felvételre, mint nyolc évvel ezelőtt.
Pristina viszont úgy érzi, minél több szervezetbe be kell lépnie, hogy megerősítse nemzetközi helyzetét.
Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de Belgrád ezt nem ismeri el. Míg a világ több mint száz országa szerint Koszovó önálló állam, többek között Oroszország, Kína, India és öt európai uniós tagállam – Spanyolország, Ciprus, Görögország, Románia és Szlovákia – ezt kétségbe vonja. A szerb külügyminisztérium egyre többször jelenti be, hogy egy-egy ország visszavonta Koszovó függetlenségének elismerését.
Donika Gërvalla-Schwarz koszovói külügyminiszter a múlt hónapban jelentette be, hogy Pristina az idei év végén csatlakozik a NATO Partnerség a békéért programjához.
A Kosovo Online viszont arra emlékeztetett, hogy a NATO 30 szövetségeséből négy állandó tag nem ismerte el Pristina függetlenségét, így egyáltalán nem biztos, hogy sikerül is belépnie.
A NATO meghívhat egy-egy országot a Partnerség a békéért programba, ugyanakkor bizonyos feltételeket is szabhat a felvételért cserébe – hangsúlyozta Suzana Grubjesic, a szerb külügyi intézet vezetője. Egy ország felvételéhez azonban konszenzusra van szükség, és több ország sem ismeri el Koszovó függetlenségét – emlékeztetett.
