Több ezer dollár az ára, ha valaki el akarja kerülni a kényszersorozást Kárpátalján

Kegyetlen és erőszakos, az orosz–ukrán háború kezdete óta a legnagyobb mozgósítási hullám zajlik Kárpátalján – ezekkel kapcsolatos helyi beszámolókat osztott meg az Index. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyanakkor New York-i bejelentkezésében arról beszélt, nemcsak ukrán, hanem magyar emberek is meghalnak a harcokban.

A kárpátaljai beszámolókból kiderült, hogy a katonai behívók kiosztásával megbízott személyek nem foglalkoznak azzal, hogy a gyanútlan járókelőknek milyen a családi, egészségi vagy mentális állapota, csak betuszkolják őket egy frontra tartó buszba. A cél az, hogy minél több ember vegyen részt az Oroszország elleni háborúban. 

A magyar határhoz viszonylag közeli településeken békésen bicikliző embereket állítottak meg katonák vagy rendőrök, majd volt, amelyiket kerékpárjával együtt egy buszba kényszerítettek, egy másik pedig az adatfelvétel után azonnal megkapta a behívót. 

Az ungvári járásban előfordult az is, hogy egy, a munkájából hazafelé tartó férfit bevittek a toborzóközpontba, ahonnan ugyan hazaengedték, de néhány nap múlva már a frontra szállították. A magyar–ukrán határon hazaérkezők akár azonnal is kézhez kaphatják a katonai behívót. Volt olyan, akinek a határőrök adták át az okiratot, és közölték vele: egy napja van, hogy minden szükségeset összepakoljon, és jelentkezzen a toborzóirodánál.

A katonáknak és a rendőröknek az sem számít, ha valaki beteg hozzátartozóját ápolja, egy férfit így is elvittek, sőt az elhagyott házakat is átkutatják. Sokan a padlásokon bujkálnak, de többek állítása szerint 6–10 ezer dollár ellenében egy ideig el lehet kerülni a sorozást. Egyesek viszont azt is állítják, hogy a Donyeckből, Luhanszkból, Zaprorizzsjából, Herszonból Kárpátaljára érkező belső menekültek – akik szintén a 18–60 éves korosztályhoz tartoznak – nem kapnak behívókat.

– A nemzetközi közösségnek háborús retorika helyett a béketeremtésre kellene fókuszálnia, az ukrajnai fegyveres konfliktus elhúzódását, eszkalációját kockáztató intézkedések helyett mielőbb párbeszédre lenne szükség – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén a tárcavezető időszerűnek nevezte, hogy a testület a nap folyamán nyílt vitát tart a béketeremtésről és a béke fenntartásáról. Kifejtette: a nemzetközi politikai életben kevésszer esik szó a békéről, sőt megbélyegzik, kritizálják azokat, akik erről beszélnek. Emlékeztetett: a magyarok tisztában vannak a béketeremtés fontosságával, mivel a háború a közvetlen szomszédunkban zajlik, ezért hatásai súlyosan és közvetlenül jelentkeznek hazánkban.

Beszélt arról is, hogy több mint egymillió menekült távozott Magyarországon keresztül Ukrajnából, a háború és „kudarcos” szankciók miatt hétmilliárd euróról 17 milliárd euróra nőtt az energiaimport éves költsége, az árak az egekben vannak.

Az ukránok mellett magyar emberek is halnak meg ebben a háborúban, hiszen a Kárpátalján élő magyarokat is besorozzák az ukrán hadseregbe. Láthattunk néhány felvételt az elmúlt napokban, hogy néha ez milyen brutális módon történik

– mutatott rá. Hangsúlyozta: „mi, magyarok tudjuk, hogy miért lenne olyan fontos, hogy ez a háború véget érjen”.

– Minél tovább tart a háború, annál több szenvedést láthatunk, annál több ember hal meg, annál több embernek kell elmenekülnie, annál több család szakad szét, és annál tovább szenvednek az európai országok gazdasági szempontból, annál magasabb lesz az infláció, annál nehezebb lesz az európai energiaellátás jövőjéről biztos képet adni – jelentette ki. Kifejtette: az ukrajnai háború kiterjedésének, elhúzódásának kockázatával járó intézkedések helyett mielőbb párbeszédre lenne szükség a felek között. Hozzátette: a kommunikációs csatornák elvágásával a világ még a reményét is feladná a békének.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/AP/Roman Hricina)