Ferenc pápa szeretné megvitatni Vlagyimir Putyinnal az Oroszország és a Nyugat közötti európai konfrontáció békés rendezésére vonatkozó tervét – jelentette ki Leonyid Szevasztyjanov, az orosz ortodox Óhitűek Világszövetségének a katolikus egyházfővel levelezésben álló elnöke a RIA Novosztyi hírügynökségnek.
A pápának van egy javaslatterve az Oroszország és a Nyugat közötti konfrontáció békés rendezésére, és megerősítette, hogy tárgyalni kíván az orosz vezetéssel, és e célból kész Moszkvába jönni – mondta Szevasztyjanov.
Mennyire szeretnék Moszkvába menni és megbeszélni Putyinnal a békés rendezés tervét Európában
– idézte a pápa levelét az orosz óhitűek tisztségviselője.
Szevasztyjanov decemberben szerepet vállalt a felháborodás elcsitításában Oroszországban, miután a katolikus egyházfő, az America című jezsuita magazinban megjelent interjúja szerint azt hangoztatta, hogy az ukrajnai háborúban a legnagyobb kegyetlenséget az orosz hagyományokon kívül nevelkedett katonák követték el. A pápa a burjátokat és a csecseneket hozta fel példaként. Szevasztyjanov – elmondása szerint – megkérte Ferenc pápát, hogy tisztázza a nagy visszhangot kiváltó álláspontját. – Amikor Oroszországról beszéltem, az orosz humanizmus hagyományáról beszéltem, Dosztojevszkijt idézve. Világossá akartam tenni, hogy a háború kegyetlenségei nem az orosz lélekből fakadnak. Mindig is az orosz nép megmentésére törekedtem, mert meg vagyok győződve arról, hogy nagy küldetése van. De a média a saját értelmezését kínálja – idézte Ferenc pápát Szevasztyjanov.
Az óhitű tisztségviselő szerint vannak olyan erők, amelyek megpróbálják lejáratni a római katolikus egyházfő béketeremtő kezdeményezéseit.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő december 15-én közölte, hogy Pietro Parolin, a Vatikán államtitkára diplomáciai csatornákon keresztül hivatalos bocsánatkérést juttatott el Moszkvának a pápának a csecsenekre és a burjátokra tett megjegyzése miatt. A szóvivő szerint ezzel az incidens rendeződött. – A hibák elismerésének képessége egyre ritkább a mai nemzetközi kommunikációban. Az adott helyzet azt mutatja, hogy a Vatikán párbeszédre való felhívása mögött ott áll a párbeszéd lefolytatásának és a beszélgetőpartnerek meghallgatásának képessége. Ez a megközelítés, azt mondhatom, őszinte tiszteletet vált ki – mondta az orosz külügyi szóvivő.
Paul Richard Gallagher érsek, a Vatikán „külügyminisztere” korábban bejelentette, hogy a Szentszék kész helyszínt biztosítani az ukrajnai konfliktus rendezéséről szóló tárgyalásoknak.
Október végén egy jól értesült vatikáni forrás azt mondta a RIA Novosztyinak, hogy a Szentszék hajlandó mindent megtenni az ukrajnai béke érdekében, és kész lenne közvetíteni, ha mindkét fél felkérné erre. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ezzel kapcsolatban többször elmondta, hogy Oroszország nyitott a kapcsolatfelvételre, de Ukrajna volt az, amely törvényben tiltotta meg a tárgyalások folytatását.
Az oroszországi ortodox egyházon belül az óhitűek és az újhitűek között a 17. században következett be szakadás, mivel Nyikon moszkvai pátriárka – Alekszej Mihajlovics cár támogatásával –, vallásreformjával visszatért az eredeti bizánci keresztény dogmákhoz. Az óhitűeket, akik ellenálltak annak, hogy az orosz egyház liturgikus rendjét a göröggel, elsősorban a konstantinápolyival egyesítsék, és bírálták, hogy a reform a szekularizáció feltételeit teremtette meg, a 20. század hetvenes éveiig kiközösítette az orosz ortodox egyház.
Kornyilij metripolita, aki 2005 óta az óhitűek vallási vezetője, 2017 márciusában a Kremlben Vlagyimir Putyinnál járva meghívta az orosz elnököt a közösségbe, aki ennek eleget is tett. Személyében orosz államfő először kereste fel az óhitűek templomát a moszkvai Rogozsszkaja szlobodában.
Borítókép: Ferenc pápa heti általános audienciát tart a Vatikán VI. Pál pápa termében 2022. december 21-én. (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Fabio Frustaci)
Orosz–ukrán háború
