Az unió egy héten belül megegyezést vár Koszovótól és Szerbiától

Alekszandar Vucsics szerb elnök ugyanakkor arról beszélt, kizárt, hogy aláírja Szerbia kapitulációját.

Belgrád, 2023. március 7. Szerb zászlót visz a kezében egy tüntetõ a koszovói béketárgyalások elleni tiltakozáson Belgrádban 2023. március 7-én. A tiltakozók a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó úgynevezett francia-német javaslat elvetését és a béketárgyalások felfüggesztését követelték a szerb vezetéstõl. MTI/AP/Darko Vojinovic Fotó: Darko Vojinovic

A szerb elnök és a koszovói miniszterelnök március 18-án az észak-macedóniai Ohridban ismét tárgyalóasztalhoz ül, az Európai Unió pedig azt reméli, hogy addigra meg tudnak állapodni a kapcsolat rendezéséről, és alá tudnak írni egy konkrét dokumentumot − jelentette a Koha Ditore című pristinai napilap pénteken. Az újság Miroslav Lajcaknak, az Európai Unió Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős különmegbízottjának egy nappal korábbi nyilatkozatát idézte. 

A diplomata közölte, most nem a konkrét részletekről fognak tárgyalni, hanem azt akarják meghatározni, hogy a tizenegy pontból álló javaslat szakaszait milyen sorrendben, milyen módon fogják megvalósítani a felek.

Alekszandar Vucsics szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök a legutóbb február végén találkozott Brüsszelben. Akkor Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője optimistán fogalmazott, és kijelentette: megegyezés született a két ország közötti kapcsolatok helyreállítását célzó, uniós javaslatra született megállapodásról.

Másnap azonban mind a szerb, mind a koszovói fél kevésbé egyértelmű megegyezésről beszélt. Albin Kurti közölte, ő aláírta volna a Belgrád és Pristina kapcsolatát rendező európai javaslatot, ám a szerb fél nem állt készen a megállapodásra, míg Alekszandar Vucsics szerint nem is volt szó azonnali aláírásról, a javaslat pedig a jelenlegi formájában elfogadhatatlan Szerbia számára, mert tartalmaz egy szakaszt, amely szerint Belgrád nem akadályozhatja Pristina felvételét a nemzetközi szervezetekbe, Koszovó ENSZ-csatlakozása pedig elfogadhatatlan a szerbek számára. 

A szerb fél ugyanakkor üdvözölte, hogy a javaslat nem tartalmaz olyan pontot, amely arra vonatkozna, hogy Szerbiának el kell ismernie Koszovó függetlenségét.

A dokumentum szerint létre kell hozni egy szervet, amely a koszovói szerbek nagyobb önkormányzatiságát biztosítaná. Míg Szerbia szerint ez egyértelműen a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közössége, amelyről tíz éve állapodott meg a két fél, Koszovó szerint a rendezési terv vonatkozó pontja nem a koszovói szerb önkormányzatok közösségének a létrehozását jelenti, mindössze egy szerb közösség megalakítását, amely csupán társadalmi és politikai szerepet töltene be. Miroslav Lajcak szerint ennek a közösségnek nem kell új formát kitalálni, az Európában már létező tizenötféle megoldás közül fognak választani.

Ezzel kapcsolatban Alekszandar Vucsics a minap úgy nyilatkozott, nehezen tudja elképzelni, hogy bármiféle előrelépést el tudnának érni a felek, a koszovói miniszterelnök nem fog ígéretet tenni a közösség felállítására.

Kurtit arra bátorítják, hogy folytassa a korábbi megállapodások felrúgását

− idézte az Euractiv hírportál a szerb államfőt. Vucsics megerősítette korábbi negatív álláspontját a francia−német rendezési javaslattal kapcsolatban.

Nem fogom aláírni Szerbia kapitulációját

− húzta alá, utalva arra, hogy Belgrád továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét, valamint nem támogatja felvételét a különböző nemzetközi szervezetekbe. 

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád továbbra is saját tartományának tartja a többségében albánok lakta déli területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de a megállapodásban foglaltak legfőbb pontjai mindeddig nem teljesültek. A kapcsolat rendezése mindkét fél európai integrációjának a kulcsa.
 

Borítókép: Szerb zászlót visz a kezében egy tüntető a koszovói béketárgyalások elleni tiltakozáson Belgrádban 2023. március 7-én (Fotó: MTI/AP/Darko Vojinovic)