Egymilliárd euró értékű közös lőszeradományt sürgetett a háborúban álló Ukrajnának Stockholmban Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerdán. A főképviselő az EU-tagországok védelmi minisztereinek informális találkozóján azt mondta, az ukrán erőknek havonta körülbelül 90-100 ezer lövedékre lenne szükségük az ellenség elrettentése, illetve ellentámadások céljából.
Borrell elmondta, további egymilliárd euróból az EU – amely eddig már 3,6 milliárd eurót költött katonai támogatásra – az adományozó országokat kártalanítaná. Hozzátette, reméli, hogy a szállításról már az uniós külügyminiszterek március 20-i találkozóján sikerül egyezségre jutni.
– Háborús időket élünk, ezért, elnézést, hogy ezt mondom, háborús gondolkodásmódra van szükségünk – szögezte le sajtókonferenciáján, melyen hozzátette: az uniós országok nagyobb biztonságban érzik magukat, ha az európai védelmi ipar bővíti kapacitásait.
Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos elmondta: nagyon fontos, hogy az Ukrajnának szánt támogatással egy időben az EU a saját védelmi rendszerét is megerősítse, s feltöltse hadi készleteit. Marjan Sarec szlovén védelmi miniszter kiemelte, hogy az EU közös, Ukrajnának szánt fegyvervásárlásaiban a gyorsaság és a hatékonyság kulcsfontosságú, a beszerzésnek összhangban kell lennie az európai technológiai és ipari kapacitásokkal.
Jóllehet Borrell felszólította a tagállamokat, hogy saját készleteiket is töltsék fel, kiemelte: az ukránoknak most van szükségük a lőszerre, míg az uniós országok, mivel nem állnak háborúban, várhatnak.
A találkozó helyszínén meghívottként jelen lévő Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter azt mondta, hogy hazájának egymillió tüzérségi lövedékre van szüksége négymilliárd euró értékben ahhoz, hogy újabb ellentámadásokat indíthasson az orosz erők ellen.
Borrell kitért az Északi Áramlat orosz földgázvezeték-rendszernél történt robbantások ügyére is, mellyel kapcsolatban óvott az elhamarkodott következtetésektől. – Nem félek az igazságtól. Semmilyen igazságtól. De egyelőre találgatásokról beszélünk – jelentette ki, hozzátéve: a nyomozás továbbra is folyik Svédország, Dánia és Németország területén.
Pal Jonson svéd védelmi miniszter szintén leszögezte: a nyomozás végéig nem szeretne következtetéseket levonni. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki a stockholmi eszmecsere egy részébe kapcsolódott be meghívottként, szintén azt mondta, egyelőre nem világos, ki a felelős a gázvezetékeket ért támadásért.
Tudjuk, hogy támadást követtek el az Északi Áramlat gázvezetékei ellen, de egyelőre nem tudjuk, kik az elkövetők
– fogalmazott.
Kedden a The New York Times amerikai lap titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az orosz gázvezetékeken végrehajtott robbantás mögött olyan civil csoportok állnak, amelyeknek ukránok és oroszok lehetnek a tagjai. A német Die Zeit című lap szerdán azt írta, hogy a bűnügyi nyomozás során azonosítottak egy hajót, amellyel a szabotázst elkövették, és – az újságcikk szerint – e hajó valamilyen módon Ukrajnához kapcsolható.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Stoltenberg Stockholmban kitért a Donyeck megyei Bahmutnál zajló harcokra is, és azt mondta, nem lehet kizárni azt sem, hogy a város az elkövetkezendő napokban orosz kézre kerül. Kiemelte azonban, hogy a város elvesztése nem jelenti szükségszerűen a háború fordulópontját, csupán jelzi, nem szabad alábecsülni Oroszországot.
