Hosszas, részben igen szenvedélyes hangulatú interjút adott Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, melyben Németországot ostorozta a háborúval kapcsolatban felmerülő költségek elégtelen kompenzációja, illetve az európai energetikai status quo kialakítása miatt. Ugyan az interjút szemléző Mandiner szerint Morawiecki inkább kommunikációs célokra használta az interjút, rengeteg ötletet is felvetett benne. Az interjú végén leszögezte, Lengyelország és Magyarország hasonlóan gondolkodó országok, egyedül az ukrajnai háború és Oroszország megítélése témájában vetődnek fel különbségek.
Németország szerepvállalása Morawiecki szerint elégtelen
Morawiecki szerint Németországnak több fegyvert kellene küldenie, több lőszert kellene küldenie, és több pénzt kellene adnia Ukrajnának, mert ők a leggazdagabb és messze a legnagyobb ország.
Nem voltak olyan nagylelkűek, mint amilyennek lenniük kellett volna
– mondta a lengyel miniszterelnök.
Lengyelország, amely az EU élén áll az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásban, egyes keleti partnereivel közösen többször is sürgette a nyugati országokat azok Kijevnek nyújtott támogatása fokozása céljából. És bár Németország és Franciaország komoly fegyver-, jármű- és pénzkészleteket adott Ukrajnának, erőfeszítéseikkel nem mindenki elégedett. Varsó élen jár a kritikák megfogalmazásában, és az idén választások előtt álló Morawiecki magára is vállalta a szószólói szerepet.
Nem támadom őket, csak a nyilvánvalót mondom ki
– hangsúlyozza a miniszterelnök.
Elismerte ugyanakkor, hogy Berlin jelentős politikai változásokat hajtott végre: hatalmas beruházásokat eszközölt hadseregének modernizálására, és feloldotta a fegyverek háborús övezetbe küldésére vonatkozó tilalmat. Külön kiemelte Németország döntését, hogy Leopard harckocsikat küld Ukrajnába.
Az elhibázott európai energiapolitika okozója is Németország lehetett
A lengyel vezető megemlítette Németország korábbi energiapolitikáját is, amely nagymértékben épített az orosz gáz importjára, és azzal érvelt, hogy ez veszélyes útra vezette Európát.
Az Oroszországgal szembeni nagyon hibás gáz- és olajpolitikájuk révén társfelelősek azért, ami most történik, ezért a zűrzavarért az energiapiacon
– fogalmazott Németországról Morawiecki. – Németország elkövette azt a drámai hibát, hogy üzleti modelljében teljes mértékben Oroszországtól függött a fosszilis tüzelőanyagokkal – mondta. – És mi szabályosan kérleltük őket, hogy ne tegyék ezt.
Kevés, ha egy ország csak méreteinek megfelelő támogatást nyújt?
Lengyelország ennek ellenére jelentős mértékben részesül annak az uniós alapnak a támogatásából, amelynek feladata az országok Ukrajnának adott fegyveradományainak részleges megtérítése. Az Európai Békeeszköz néven ismert alapnak Berlin a legnagyobb befizetője.
Morawiecki azonban nem elégedett a helyzettel, mivel Németország mindössze lakosságával és gazdasági erejével arányos hozzájárulást vállal, miközben más államok rendre erőn felül teljesítenek.
Mint mondta, Lengyelország továbbra is kérni fogja adományaink részleges visszatérítését, beleértve a tankokat és a repülőgépeket is; utóbbit azért hangsúlyozza, mert ez egy eldöntetlen kérdés, mivel az alapot most szinte teljes egészében az Ukrajnának szánt lőszerek fedezésére fordítják.
Lengyel kezdeményezések a védelmi kiadások kapcsán
A várt haderőfejlesztések és a hozzájárulások fokozása érdekében Morawiecki szerint nagyobb pénzügyi bátorságra van szükség. Szerinte az EU több adósságot is kibocsáthatna; ez azonban olyan kényes kérdés, amelyet az olyan országok, mint Németország, nem szívesen vizsgálnak. „Szerintem ez lehetséges lenne” – hangsúlyozta Morawiecki.
Hozzátette, hogy a védelmi kötvényeket is meg lehetne vizsgálni, vagyis azokat az adósságokat, amelyeket a kormányok katonai célú erőfeszítések finanszírozására bocsátanak ki. Egy másik ötlet: a védelmi kiadások kivétele az EU szigorú költségvetési szabályai alól.
Morawiecki az EU hétéves költségvetésének közelgő felülvizsgálatát tartja szem előtt, hogy felvethesse ezeket az ötleteket.
Vélt és valós konfliktusok
Lengyelország ugyanakkor az EU-val is folyamatos szembenállásban van, miután az EU azzal vádolja a lengyel kormányt, hogy aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét. A bírságok egyre csak szaporodnak, és Brüsszel visszatartja a koronavírus helyreállítására szánt pénzeszközöket a vita miatt.
A Politico megjegyzi, hogy a lengyel külpolitika Magyarország miatt is kényes helyzetben lehet. A lap kérdésére, miszerint aggódik-e amiatt, hogy Budapest jelenleg túlságosan oroszbarát, a lengyel miniszterelnök igennel válaszolt.
Arra a kérdésre azonban, hogy Lengyelország és Magyarország – amelyek régóta szövetségesek Brüsszel jogérvényesítési törekvéseivel szemben – távolodik-e egymástól, Morawiecki úgy fogalmazott, csak „mindazokban a szempontokban, amelyek Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatosak”.
Minden másban hasonlóan gondolkodó országok vagyunk
– szögezte le.
Borítókép: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök sajtóértekezlete a varsói kormányfői hivatalban egy rendkívüli kormányülés után, a 2022. november 16-ára virradó éjszaka. (Fotó: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka)
