Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint Kínának nagy szerepe van az ukrajnai béke megteremtésében, ezért a kínai vezetőkkel folytatott tárgyalásaikat azzal a kéréssel zárták csütörtökön, hogy
Peking segítsen helyreállítani a békét Ukrajnában.
Macron és Von der Leyen is kifejezte abbéli reményét, hogy Kína nyomást fog gyakorolni Oroszországra: kezdeményezzen tárgyalásokat az ukrajnai konfliktusban. Erről ők maguk számoltak be újságíróknak a tárgyalások után.
Von der Leyen még a megbeszélések előtt nyilatkozva úgy fogalmazott: „Kína nagy jelentőséggel bír Európa számára, kölcsönös függőségekkel és hosszú közös történelemmel, de az EU–Kína kapcsolatok összetettebbé váltak az elmúlt években, és e kapcsolatok szempontjait meg kell vitatni.”
Peking is békepárti
Hszi Csin-ping azt mondta, hogy a francia elnök látogatása valóban új impulzusokat adhat és jobb légkört teremthet Peking Európához fűződő kapcsolatában, Von der Leyennek pedig azt – a bizottsági elnök beszámolója szerint –, hogy
beszélni fog Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, amikor erre az idő és a körülmények is megfelelőek lesznek.
A 90 percig tartó kétoldalú találkozójuk kezdetén Macron felhívta Hszi figyelmét arra, hogy az ukrajnai háború nagy csapást mért a (nemzetközi) stabilitásra, és számít Kínára, hogy mindenkit visszatérít a tárgyalóasztalhoz.
Hszi is elmondta, hogy a tűzszünet megteremtése az elsődleges, emellett fel kell lépni a kialakult helyzetet tovább bonyolító lépések ellen. Hszi kifejtette, hogy szerinte az ukrajnai válság nem Kína és az EU közötti probléma, és Kína továbbra is pozitív szerepben fog részt venni a béketárgyalások elősegítésében.
Javítanák a Kína–EU kapcsolatokat
Az ukrajnai háború kérdésén kívül, a látogatás és a vezetők közti megbeszélés a gazdasági kapcsolatokra is fókuszált, amely Franciaország szerint őszinte és konstruktív volt, míg Kína barátságosnak és mélyrehatónak nevezte azt. A beszélgetések alkalmával Hszi megjegyezte, hogy idén ünneplik a Kína és EU közötti stratégiai kapcsolatok kiépítésének 20. évfordulóját, és ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Kína kész együttműködni az EU-val annak érdekében, hogy helyes irányba terelje a Kína–EU kapcsolatokat, és kölcsönösen, minden szinten megújítsák az együttműködést, új lendületet adva ezáltal a globális békének, a stabilitásnak és a jólétnek.
Hszi hozzátette, hogy ebben az összetett és változékony világban a nézeteltérések leküzdése érdekében Kínának és az EU-nak is tisztelnie kell egymást, megbízható partnerként a párbeszéd és együttműködés megerősítésével pedig elő kell mozdítaniuk a politikai bizalmat és a közös fejlődést.
Ezenkívül mindkét félnek stabil és megbízható ellátási láncokat, tisztességes és megkülönböztetéstől mentes környezetet kell biztosítania, valamint szinergiát kell teremtenie az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezéssel és a Global Gateway stratégiával a fenntartható és stabil növekedés támogatása érdekében, mind Kínában, mind az EU-ban – mondta Hszi.
Ursula von der Leyen megjegyezte, hogy az EU tiszteli Kína történelmét és kultúráját, és elmondta, hogy a Kínával folytatott őszinte, konstruktív párbeszéd, illetve a kapcsolatok folyamatos fejlesztése mind kulcsfontosságúak az európai béke és stabilitás szempontjából. Közölte: az EU gratulál Kínának, hogy házigazdaként sikeresen rendezte meg az ENSZ biodiverzitás-konferenciáját, emellett pedig elismerését fejezte ki Kína szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében tett erőfeszítéseiért.
Macron megjegyezte, hogy egy bizonytalanságokkal teli világban az EU-nak és Kínának is kölcsönös tisztelettel, nyitottsággal és alázattal kell fokoznia az egymás közti párbeszédet és eszmecserét, valamint előnyös együttműködések kialakításával küzdjenek meg a sürgető globális kihívásokkal, tovább mélyítve ezáltal az EU és Kína közötti átfogó stratégiai partnerséget.
A fegyverszállítás vörös vonal
Az Európai Unió (EU) bízik abban, hogy Kína sem közvetlenül, sem közvetve nem szállít katonai felszerelést Oroszországnak – hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A bizottsági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy „Kína részéről az agresszor felfegyverzése ellentétes lenne a nemzetközi joggal, és sokat ártana az EU–kínai kapcsolatoknak”. Von der Leyen kiemelte, hogy Peking állásfoglalása az ukrajnai háborúval kapcsolatban döntő fontosságú az EU számára. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként nagyon nagy Kína felelőssége, ezért elvárjuk, hogy olyan igazságos békéhez járuljon hozzá, amely tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását és területi integritását – hangsúlyozta Von der Leyen. A bizottság elnöke aláhúzta, hogy kiáll Volodomir Zelenszkij ukrán elnök novemberben előterjesztett béketerve mellett, de üdvözölte Kína nyilatkozatát is, amely szerint elfogadhatatlan a nukleáris fenyegetés vagy a nukleáris fegyverek használata a konfliktusban. Von der Leyen aggodalmát fejezte ki az emberi jogi helyzet romlása miatt Kínában, különösen az ujgurok lakta Hszincsiang tartományban, de reményének adott hangot, hogy az újraindított EU–Kína emberi jogi párbeszéd keretében ezeket a kérdéseket is nyíltan meg lehet vitatni Pekinggel.
Borítókép: Hszi Csin-ping kínai államfõ (k) Emmanuel Macron francia elnököt (b) és Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét fogadja a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2023. április 6-án. (Fotó: MTI/AP/AFP pool/Ludovic Marin)
Orosz–ukrán háború 
