Semmibe veszi a berlini nagypolitika a békepárti német tömegeket

Erősödő német békepártiságról ír a Deutsche Welle (DW) című német közszolgálati csatorna. A cikk szerint erősödik az az érzet, miszerint minél tovább tart a háború, annál inkább megoszlanak a vélemények a tiltakozás és az általános viselkedés helyesnek tartott irányáról. A DW szerint tünetértékűek a reakciók azokra a nyílt levelekre, amelyekben a kultúra, a tudomány és az egyházak prominensei a fegyverszállításokról való lemondásra és béketárgyalásokra szólítanak fel. Eközben viszont a kormánykoalícióban részt vevő pártok egészen más irányba mennek, nem egyszer magukat meghazudtolva.

Berlin, 2023. február 26. Tûzszünetet, béketárgyalásokat és az ukrajnai fegyverszállítások leállítását követelõ tüntetõk Berlinben 2023. február 25-én, egy nappal az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború elsõ évfordulója után. A tiltakozást Sahra Wagenknecht baloldali politikus és Alice Schwarzer, a német nõmozgalom egyik legismertebb képviselõje szervezte. MTI/EPA/Hannibal Hanschke Fotó: Hannibal Hanschke

A jelzőlámpa-koalíció tagjai egymást hajszolják a háború támogatásába

 Azok, akik tűzszünetet és béketárgyalásokat követelnek Putyinnal az ukránok feje fölött, a történelem rossz oldalán állnak

– mondta a húsvétra bejelentett újabb békedemonstráció kapcsán a koalícióban részt vevő Szabaddemokrata Párt (FDP) parlamenti frakciójának igazgatója, Stephan Thomae.

Németország ukrajnai háborúval kapcsolatos pálfordulása már korábban megkezdődött.

Oroszország ukrajnai inváziója és a gazdasági következmények arra kényszerítették a német kormánykoalíció pártjait, hogy átlépjenek néhány régóta húzott vörös vonalat az energia és a védelem területén, ami mélyreható változást eredményezett a belpolitikában, emlékeztet elemzésében a Reuters.

Németország az ország első és második világháborúban játszott véres szerepét követően pacifista okokból régóta ellenállt a fegyverek háborús övezetekbe való küldésének, és csak az Iszlám Állam elleni iraki harc kapcsán tett egyértelmű kivételt. 

A pacifizmus különösen az SPD, a Zöldek és a szélsőbaloldali Linke pártban volt meghatározó.

Olaf Scholz szövetségi kancellár, volt SPD-s politikus azonban az ukrajnai háború tavaly februári kitörése után gyorsan kijelentette, hogy Németország fegyvereket szállít Kijevnek, felülbírálva ezzel saját pártja baloldali szárnyának aggodalmait, hogy a német fegyvereket ismét orosz katonák ellen vetik be. Áprilisban újabb meglepő döntést hozott, amikor bejelentette, hogy nehézfegyvereket szállít Ukrajnának, amit pártja egyes tagjai túlzásnak tartottak.

A háború fegyverekkel történő támogatása, a gazdasági helyzettel kapcsolatos tétova döntéshozás, a német hadsereg modernizációjának elhúzódása és rossz kezelése egyelőre nem mutatkozik meg a választói közvélemény-kutatásokban, azonban Thomae kijelentése, valamint a német emberek békevágyának figyelmen kívül hagyása hamar megbosszulhatja önmagát.

Borítókép: Tűzszünetet, béketárgyalásokat és az ukrajnai fegyverszállítások leállítását követelő tüntetők Berlinben 2023. február 25-én, egy nappal az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború első évfordulója után. A tiltakozást Sahra Wagenknecht baloldali politikus és Alice Schwarzer, a német nőmozgalom egyik legismertebb képviselője szervezte. (Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke)