Finnországban vasárnap országgyűlési választásokat tartanak, a háború nyomán fellépő gazdasági gondok és bevándorlás okozta problémák komolyan befolyásolják a finnek életét és így feltehetően a szavazás eredményét is.
Ma egy ötpárti, baloldali koalíció vezeti a skandináv országot, amely jelen formájában biztos nem marad, a nagy kérdés pedig az, hogy a legnagyobb kormányzati erő, a Szociáldemokrata Párt hatalmon tud-e maradni.
Négy évvel korábban ez a párt végzett az élen és tudott kormányt alakítani, a közmédia friss felméréséből most úgy tűnik, hogy jelenleg csak a harmadik helyen állnak a jobbközép Nemzeti Koalíció és a nemzeti radikális Igaz Finnek Pártja mögött.
A két nagyobbik koalíciós partner ugyanakkor, a Centrum és Zöldek viszont jelentősen veszítettek támogatottságukból a legutóbbi választások óta, a legkisebb koalíciós párt, a Svéd Néppárt pedig lehet, hogy be sem kerül a parlamentbe, ami azt is jelenti, hogy a három nagy pártnál koncentrálódik a támogatottság.
Elemzők rámutatnak, hogy a jelenlegi miniszterelnök, Sanna Marin nélkül a kormánypárt támogatottsága lényegesen alacsonyabb lenne, ez azonban nem biztos, hogy elegendő lesz ahhoz, hogy újból kormányt alakíthassanak. Az öt és fél milliós ország miniszterelnöke nem mondható tipikus kormányfőnek. Korábban nyíltan beszélt arról, hogy két nő nevelte fel, és igen korán, 34 évesen vált a valaha volt legfiatalabb finn kormányfővé. A fiatal miniszterelnököt próbára tette a járvány, az ukrajnai háború és a NATO-csatlakozás folyamata, de a pártján belüli botrányok is, ennek ellenére töretlen a népszerűsége, ugyanakkor a jelen állás szerint nagy a valószínűsége a kormányváltásnak.
Ezt pedig leginkább az mutatja, a nemzeti radikálisok nagyot erősödtek, és míg Sanna Marin kizárja, hogy velük koalícióra lépjenek, addig a Nemzeti Koalíció erről másképp vélekedik.
Azaz az Igaz Finnek vasárnapi szereplése mindenképpen döntő lesz.
A friss közvéleménykutatások szerint második helyen álló Igaz Finnek kampányának egyik jelentős üzenete, hogy változtatni kell az ország bevándorláspolitikáján, hogy el lehessen kerülni, hogy az ország Svédország sorsára jusson elsősorban az erőszakos bűncselekmények és bandaháborúk elharapódzása miatt, ami már a finn utcákon is megjelent. Finnországban a lakosság körülbelül tíz százaléka külföldi születésű, míg Svédországban ez az arány húsz százalék; a párt szerint most kell megálljt parancsolni. A kampányt még a legutóbbi svéd választáson parádésan szereplő radikális testvérpárt elnöke, Jimmy Akesson is személyes jelenlétével támogatta.
