Ekkor már állt a kerítés Magyarország déli határainál és a technikai eszközökkel, illetve a határvédelmi szervekkel együtt sikeresen vetett gátat a tömeges illegális bevándorlásnak. Hazánk ezzel teljesítette a schengeni szerződésből fakadó uniós határvédelmi kötelezettségét, és óvta az egész kontinenst a szárazföldi balkáni útvonalon nyugat felé áramló migránstömegektől. Brüsszel azonban a mai napig nem hajlandó pénzügyi támogatást nyújtani a határvédelmi költségeinkhez. Orbán Viktor miniszterelnök először 2017-ben kérte hivatalosan, hogy az unió járuljon hozzá a magyar határvédelmi kiadásokhoz és fizesse ki hazánknak az addigi 270 milliárd forintot elérő költség felét. Az Európai Bizottság azonban egyértelműen elutasította a magyar kérést és máig sem nyújtott érdemi támogatást a határvédelemhez.
De nem csak a magyar határkerítést utasította el Brüsszel és vele az Európai Néppárt is. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2019-ben a fehérorosz–lengyel feszült határhelyzet kapcsán úgy fogalmazott, hogy „az Európai Bizottság régóta fennálló meggyőződése, hogy az EU nem fog pénzügyi támogatásban részesíteni egyetlenegy szögesdrótot vagy határkerítést sem.”
A lengyel kormány a Fehéroroszország felől egyre nagyobb tömegben érkező illegális bevándorlók miatt döntött a határkerítés megépítéséről. A parlamentben, a szejmben azonban a Donald Tusk vezette Polgári Platform (PO) nem szavazta meg a határkerítéssel kapcsolatos törvényt. Az előzmények ismeretében persze nem meglepő Tuskék ellenállása, hiszen a PO az Európai Néppárt tagja. A lengyel néppárti politikusok azóta is támadják a döntést. Janina Ochojska, néppárti EP-képviselő egy 2022-es Twitter-bejegyzésében azt írta: a lengyel–fehérorosz határon lévő határkerítés haszna egyenlő a nullával, és csak sebeket, valamint zúzódásokat okoz, amikor átkelnek rajta. Azt is elmondta, hogy az egyetlen megoldás a legális migráció, és az, hogy tudni lehessen, hogy ki lépi át a határt.
A görögök sem jártak jobban, hiszen nekik is saját erejükből kellett finanszírozni a Balkán bejáratánál a kulcsfontosságú védelmi vonal kiépítését. Az Euractiv nevű portál idén március végén közölt cikket arról, hogy Görögország befejezi a kerítés építését a Törökországgal közös határon, akár kap hozzá uniós pénzt, akár nem.
Az építkezést nemzeti forrásból finanszírozták, mivel az Európai Bizottság többször is elutasította Athén uniós pénzek felhasználására irányuló felhívásait. Az Európai Parlament szavazásán március 30-án a szocialisták, a baloldal, a Renew Europe és a Zöldek képviselőinek sikerült elfogadniuk azt a módosító indítványt, amely elutasítja a kerítések építésére szánt uniós támogatást az egész EU-közösségben. A módosítást az Európai Néppárt (EPP) képviselőinek fele is támogatta. Néhány EPP-tag, a szélsőjobboldal és az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) elutasította.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!