Meglepő fordulat, már kerítést is építene a néppárt vezetése

Következetesen elutasította a határkerítések építését az elmúlt években az Európai Néppárt, amelynek politikusai rendre támadták Magyarországot a határvédelmi lépései miatt. Brüsszel a mai napig nem járul hozzá a költségekhez, holott a határzár egész Európát védi a tömeges migrációtól. Az utóbbi napokban viszont a néppárti elnök, Manfred Weber – cáfolva korábbi álláspontját – már a kerítések építésének szükségességéről beszélt. Összeállításunkban felidézzük, miként bírálták Magyarországot a határvédelem miatt a néppárti politikusok.

Strasbourg, 2019. december 18. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetõje az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2019. december 18-án. MTI/EPA/Patrick Seeger Fotó: Patrick Seeger

A 2015-ben Európára zúduló migrációs hullám kezdetétől a brüsszeli uniós vezetés álláspontjával egybehangzóan és következetesen ellenezte az Európai Néppárt a fizikai határvédelmet szolgáló kerítések építését. Az Európai Parlament 2015-ben elfogadott egy állásfoglalást a migrációról és a menekültekről, amelyben kiemelték, hogy korlátozottak a védelemre szorulók lehetőségei az Európai Unióba való jogszerű belépésre, és sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy többek között a kerítésépítések és a külső határok lezárása következtében a bevándorlóknak nem marad más lehetőségük, mint hogy bűnöző embercsempészek segítségét vegyék igénybe, és veszélyes útvonalakon jussanak Európába. A közös állásfoglalást több tucatnyi néppárti képviselő is megszavazta. Egyikük, a horvát néppárti képviselő, Ivana Maletic úgy indokolta a szavazatát, hogy véleménye szerint a határokat nem lezárni kell, hanem „hatékonyan kezelni”.

A határkerítések ellen szólalt fel több alkalommal is Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi néppárti elnöke, aki a 2015-ös évértékelő beszédében úgy fogalmazott az Európai Parlamentben, hogy „a menekülteket nem állítják meg a határok, a falak és a kerítések.” Néhány nappal később egy brüsszeli konferencián hasonlóan nyilatkozott a luxemburgi politikus. Akkor azt mondta: látunk olyan országokat, amelyek lezárják a határokat, bezárják a szívüket, majd úgy folytatta: „a határok lezárása nem jelent megoldást.”

Dimitrisz Avramopulosz, a bizottság egykori néppárti migrációügyi biztosa 2015 augusztusában arról beszélt, hogy Magyarország az Európai Unióba irányuló migráció egyik kapuja lett, az elmúlt hónapban 35 ezer menekült érkezett az országba. A néppárti politikus ugyanakkor megerősítette, hogy a bizottság nem támogatja a magyar–szerb határon akkor épülő – a menekültáradat megállítását célzó – kerítést. Mint mondta, általában sem hívei a kerítések használatának, inkább „alternatív intézkedésekre” biztatja az uniós tagállamokat. Avramopulosz még 2017-ben is a határkerítések ellen érvelt a Politicóban megjelent írásában. Úgy fogalmazott: „naiv dolog azt gondolni, hogy a társadalmaink homogének és bevándorlómentesek maradhatnak, ha kerítéseket építünk. Végeredményben el kell fogadnunk, hogy a migráció, a mobilitás és a sokszínűség az új norma, és a politikánkat is ehhez kell igazítanunk.”

Othmar Karas osztrák néppárti európai parlamenti képviselő is azt hangoztatta, hogy Ausztriában nem lesz határkerítés. Szerinte a határkerítések nem oldanak meg semmilyen problémát, „legfeljebb agressziót, nacionalizmust és elfojtott problémákat idéznek elő.”

Az Európai Néppárt éveken át tartotta magát az egyetlen hatékony fizikai határvédelmet elutasító álláspontjához. Manfred Weber, a néppárt elnöke és európai parlamenti frakcióvezetője Donald Trump határkerítése kapcsán egy 2017 januári Twitter-bejegyzésében azt írta: „mi nem építünk falakat, mi hidakat akarunk építeni.”

Ekkor már állt a kerítés Magyarország déli határainál és a technikai eszközökkel, illetve a határvédelmi szervekkel együtt sikeresen vetett gátat a tömeges illegális bevándorlásnak. Hazánk ezzel teljesítette a schengeni szerződésből fakadó uniós határvédelmi kötelezettségét, és óvta az egész kontinenst a szárazföldi balkáni útvonalon nyugat felé áramló migránstömegektől. Brüsszel azonban a mai napig nem hajlandó pénzügyi támogatást nyújtani a határvédelmi költségeinkhez. Orbán Viktor miniszterelnök először 2017-ben kérte hivatalosan, hogy az unió járuljon hozzá a magyar határvédelmi kiadásokhoz és fizesse ki hazánknak az addigi 270 milliárd forintot elérő költség felét. Az Európai Bizottság azonban egyértelműen elutasította a magyar kérést és máig sem nyújtott érdemi támogatást a határvédelemhez.

De nem csak a magyar határkerítést utasította el Brüsszel és vele az Európai Néppárt is. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2019-ben a fehérorosz–lengyel feszült határhelyzet kapcsán úgy fogalmazott, hogy „az Európai Bizottság régóta fennálló meggyőződése, hogy az EU nem fog pénzügyi támogatásban részesíteni egyetlenegy szögesdrótot vagy határkerítést sem.”

A lengyel kormány a Fehéroroszország felől egyre nagyobb tömegben érkező illegális bevándorlók miatt döntött a határkerítés megépítéséről. A parlamentben, a szejmben azonban a Donald Tusk vezette Polgári Platform (PO) nem szavazta meg a határkerítéssel kapcsolatos törvényt. Az előzmények ismeretében persze nem meglepő Tuskék ellenállása, hiszen a PO az Európai Néppárt tagja. A lengyel néppárti politikusok azóta is támadják a döntést. Janina Ochojska, néppárti EP-képviselő egy 2022-es Twitter-bejegyzésében azt írta: a lengyel–fehérorosz határon lévő határkerítés haszna egyenlő a nullával, és csak sebeket, valamint zúzódásokat okoz, amikor átkelnek rajta. Azt is elmondta, hogy az egyetlen megoldás a legális migráció, és az, hogy tudni lehessen, hogy ki lépi át a határt.

A görögök sem jártak jobban, hiszen nekik is saját erejükből kellett finanszírozni a Balkán bejáratánál a kulcsfontosságú védelmi vonal kiépítését. Az Euractiv nevű portál idén március végén közölt cikket arról, hogy Görögország befejezi a kerítés építését a Törökországgal közös határon, akár kap hozzá uniós pénzt, akár nem.

Az építkezést nemzeti forrásból finanszírozták, mivel az Európai Bizottság többször is elutasította Athén uniós pénzek felhasználására irányuló felhívásait. Az Európai Parlament szavazásán március 30-án a szocialisták, a baloldal, a Renew Europe és a Zöldek képviselőinek sikerült elfogadniuk azt a módosító indítványt, amely elutasítja a kerítések építésére szánt uniós támogatást az egész EU-közösségben. A módosítást az Európai Néppárt (EPP) képviselőinek fele is támogatta. Néhány EPP-tag, a szélsőjobboldal és az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) elutasította.

Az eddigi fejlemények tükrében most váratlan fordulat tapasztalható a néppárti vezetésben, hiszen Manfred Weber a napokban azzal az ötlettel állt elő, hogy határkerítésre van szükség az Európát sújtó migrációs válság enyhítése érdekében. Az Európai Néppárt elnöke egy olasz lapinterjúban arról beszélt, hogy ha szükséges, akkor határkerítéssel kell megfékezni a tömeges illegális bevándorlást. Weber a Corriere della Sera hasábjain a menekültek számának közelmúltbeli növekedésére és annak következményeire figyelmeztetett. Úgy vélte hogy a migrációval kapcsolatban konkrét Olaszországgal való szolidaritási intézkedésekre van szükség a többi uniós ország részéről. A bajor Keresztényszociális Unió politikusa már egyenesen azt is kijelentette, hogy a határkerítés építése is szükséges lehet. Ha az illegális bevándorlást más módon nem lehet megállítani, akkor fel kell készülnünk a kerítések építésére is – hangsúlyozta Weber.

Néhány héttel ezelőtt már Ursula von der Leyen is arról beszélt, hogy meg kell erősíteni az EU külső határait. Akkor Orbán Viktor úgy reagált: „Na ugye! A magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz!”.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2019. december 18-án (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)