Washingtonban aggódnak a kínai előny miatt

Amíg egy kiszivárgott titkos amerikai dokumentum szerint Washington már lesajnálja az orosz űrprogramot, addig komoly aggodalommal figyeli a kínait. Noha szakértők régóta figyelmeztetnek arra, hogy a világűr egyre nagyobb jelentőséggel bír a modern hadviselésben, Amerikának hamar fel kell vennie a versenyt, ha nem akar „lemaradni” korunk Holdra szállásáról és kisajátításáról.

Magyar Nemzet
Forrás: The Washington Post2023. 04. 27. 8:49
Cape Canaveral, 2023. február 27. Az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA zászlója a 39A kilövõállás elõterében a floridai Cape Canaveralban mûködõ Kennedy Ûrközpontban 2023. február 26-án. A NASA legújabb küldetésének legénysége: Andrej Fegyajev, a Roszkozmosz orosz ûrügynökség kozmonautája, Warren Hoburg és Stephen Bowen, a NASA amerikai asztronautái, valamint az egyesült arab emírségekbeli Szultan an-Nejadi ûrhajós a tervek szerint február 27-én indul a Nemzetközi Ûrállomásra (ISS) a SpaceX amerikai ûrkutatási magánvállalat Falcon 9 hordozórakétájával összekapcsolt Crew Dragon ûrhajóval. MTI/EPA/Cristobal Herrera Ulashkevich Fotó: Cristobal Herrera Ulashkevich
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amíg Kína űrprogramja folyamatosan fejlődik, addig Oroszországé egy kiszivárgott amerikai hírszerzési dokumentum szerint szűkül, amely a globális verseny mellett, az orosz–ukrán háború miatt „megszakadt nyugati partnerségek és elszakított ellátási láncok is nagy valószínűséggel akadályozzák az orosz űrprogram finanszírozási képességét, amely legalább 2020 óta csökkenő tendenciát mutat” – áll a The Washington Post amerikai lap által szemlézett dokumentumban.

A titkosított értékelés hozzáteszi: amíg az orosz űrprogram a következő évtizedben is csökken, addig Kína olyan űrképességeket fejlesztett ki, amelyek az amerikai – és szövetségesi – űrképességeket is veszélyeztetik.

Amerikai tisztviselők szerint Kína rendelkezik messze a legdinamikusabb űrprogrammal.

 

Kína az űrverseny élén?

Washington szerint Kína az elmúlt években megduplázta a műholdjainak a számát, jelenleg több mint hétszázat üzemeltet, amelyből mintegy 250-et hírszerzésre, megfigyelésre és felderítésre használnak. 

Mindeközben kifejlesztettek egy alacsony Föld körüli pályára állított űrállomást, sikeresen landoltak egy űrhajóval a Hold túlsó oldalán, marsjárót küldtek a Marsra, és már a következő Hold-utazást készítik elő, a Holdon való bányászattal egyetemben – feltételezések szerint a Holdon fagyott állapotban található meg a víz számos nemesfém mellett.

Az értékelés – összegezve a katonai szakértők évek óta zajló figyelmeztetését – hangsúlyozza, hogy a világűr egyre nagyobb jelentőséggel bír a modern hadviselésben, amelyet az ukrajnai konfliktus is nyomatékosít. A The Washington Post hozzáteszi, hogy a dokumentumokat egy olyan hírszerzési anyagból szerezte meg, amelyet állítólag Jack Teixeira, a Massachusetts-i Légi Nemzeti Gárda tagja szivárogtatott ki.

Az amerikai aggodalmat a múlthéten már Chance Saltzman, az amerikai űrerő tábornoka egy szakmai konferencián is megerősítette, miszerint a Pentagon  „hihetetlenül kifinomult fenyegetésekkel találkozik”, mint a kibertámadások vagy a kommunikációs és GPS-műholdak zavarása például lézerrel. Sőt, Peking már 2007-ben megsemmisített egy műholdat, míg Oroszország 2021-ben tett hasonlóan – borzolva a nyugati államok kedélyét.

Az amerikaiak szerint azért kell mihamarabb felvenni az űrversenyt Kínával, mert „ha ők érnek előbb oda, akkor mi akadályozza meg őket abban, hogy azt mondják: Ez a miénk és ti menjetek innen. De ha mi is ott vagyunk, akkor együtt alakíthatjuk ki a szabályokat”.

Az űrre vonatkozó szabályok ugyanis még nem túl kidolgozottak, a felek gyakran nem is tartják be őket.

 Sőt, az 1979-es ENSZ által megalkotott Hold-egyezményt egyetlen űrnagyhatalom sem ratifikálta.

 

A Starlink műholdrendszer

Noha az űrversenyben Peking előkelő helyen szerepel és egyes feltételezések szerint lehagyta az Egyesült Államokat, amely az elmúlt évtizedekben háttérbe szorította ezen képességét és csupán most kezdte „újjáéleszteni”, Kínának az amerikai SpaceX cég Starlink műholdrendszere komoly kihívást okozhat.

Mivel A Starlink – jelenlegi mintegy 2300 műholdja – egy új típusú, decentralizált műholdrendszer, amely akár százszorosára is felgyorsíthatja a drónok és vadászrepülők adatátvitelét, mindeközben alacsonyabb pályán kering, mint a hagyományos műholdak. 

Peking megzavarhatja ugyan a működésüket vagy rakétákkal meg is semmisítheti őket, de mivel a Starlink negyvenkétezres rendszer kiépítésén dolgozik, Kína számára a leghatékonyabb egy rivális hálózat kiépítése lehet. 

Ezt Peking a StarNet részeként már 2020-ban bejelentette, tízezer műholdból álló hálózat kiépítése a céljuk.

A Starlink rendszert egyébként folyamatosan tesztelik Ukrajnában – és Afrikában – ugyanis a műholdrendszerhez a felhasználóknak saját földi vevőállomásuk van biztosítva a gyors és stabil internethozzáférést.

A műholdrendszer deaktiválása éppen ezért az orosz erők egyik célja is. A The Washington Post egy korábbi cikkében arról is beszámolt, hogy Moszkva hónapokig kísérletezett egy elektronikus hadviselési rendszer kiépítésével, hogy megzavarja a Starlink ukrajnai adásait, több-kevesebb sikerrel – a Faraday-kalitka hatásos ellenszernek bizonyult.

Borítókép: Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA zászlója a 39A kilövőállás előterében a floridai Cape Canaveralban működő Kennedy Űrközpontban 2023. február 26-án (Fotó: MTI/EPA/Cristobal Herrera Ulashkevich)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.