Szuperhadsereg, befagyott konfliktus, védőernyő: milyen jövő várhat Ukrajnára?

Valójában Washingtonban is azzal számolnak, hogy ezt a háborút Ukrajna nem tudja megnyerni.

Bahmut, 2023. május 23. Ukrán katona pihen egy bunkerben az orosz erõkkel folytatott harcok szünetében a Donyecki területen fekvõ kelet-ukrajnai Bahmutban 2023. május 22-én. MTI/AP/Libkos Fotó: Libkos

Bármilyen hangosan verjék is most a harci dobokat, azt még Kijevben is Washingtonban is elismerik, hogy előbb-utóbb minden háború a tárgyalóasztalnál ér véget. A kérdés csak az hogy mikor, és miyen feltételek mellett? Ukrajna és nyugati támogatói legderűlátóbb forgatókönyve Vlagyimir Putyin rendszerének összeomlásáról, Oroszország katonai vereségéről, az elfoglalt ukrán területek – köztük a Krím – felszabadításáról szól. Csakhogy még a német hírszerzés is arra a megállapításra jutott, nem látszik, hogy repedezne az orosz elnök hatalma, a régóta ígért ukrán ellentámadás pedig még mindig várat magára, de komoly elemző arra egyébként sem számít, hogy majd meg sem állnak Moszkváig. Ha nem is verik nagydobra, azért ne legyenek kétségeink, a háttérben komolyan számba vették már, milyen kifutása lehet a háborúnak?

A koreai modell

Az Egyesült Államokban egyre komolyabban számolnak azzal, hogy az orosz-ukrán háború befagy, és akár évtizedekig is elhúzódhat

– értesült nemrégiben a Politico amerikai kiadása. A portál forrásai szerint az amerikai tisztségviselők már nem tartanak elképzelhetetlennek egy úgynevezett koreai modellt, utalva arra, hogy a koreai háborút 1953-ban csak tűzszünet zárta le, Észak-Korea és Dél-Korea mindmáig nem kötött békét. A két országot ma is egy demilitarizált övezet választja el egymástól, el nem ismert határokkal, de minimális villongással. 

Észak-Korea Dél-Korea felől. A két országot máig demilitarizált övezet választja el egymástól. (Fotó: Wikimedia)

Washingtonban állítólag már belátták, hogy az ukrán ellentámadás sem fog végzetes csapást mérni az oroszokra, viszont a konfliktus lassan befagy, anélkül, hogy bármelyik fél győztesnek kiálthatná ki magát. 

Ez azt jelentené, hogy a harci cselekmények száma csökken, Kijev támogatásának költségei is enyhülnének, miközben az emberek az érdeklődésüket is elveszítenék a háború iránt. 

A Politicónak nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint ezzel a lehetőséggel komolyan számolnak, de terítéken van az amerikai-ukrán biztonsági együttműködés, valamint a NATO-hoz való közeledés elmélyítése is. A cikk azért sietett hozzátenni, döntés még semmiről nem született, a helyzet gyorsan változik, és az amerikaiak elkötelezettek abban, hogy minden támogatást megadjanak Ukrajának.

Elfogadható megoldás lenne, hiszen egyik félnek sem kellene elismernie az új határokat, az egyetlen dolog, amiben meg kellene egyezni, hogy egy bizonyos frontvonalon ne lőjenek tovább

– magyarázta az egyik forrás a koreai modell előnyeit. A cikk emlékeztet rá, hogy hasonló befagyott konfliktusokra másutt is van példa, így Grúziában (Georgia) vagy az indiai-pakisztáni vitatott területen, Kasmírban.

Az izraeli modell

A Politico cikke azt is boncolgatja, hogy Washingtonban hosszabb távra is próbálnak tervezni, gondolkodnak egy, az 5. cikkelyhez hasonló biztonsági garancián,– ez mondja ki, hogy egy NATO-tagállamot támadás ér, azt az összes tag elleni támadásként kezelik – vagy az izraeli modellhez hasonló, csúcstechnológiás fegyver-szállítmányokon alapuló rendszeren. 

Azt akarjuk, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát, vagy elriassza az újabb támadásokat 

– magyarázták a lap forrásai.

Ez egybevág azokkal az elképzelésekkel, amelyekről a The Wall Street Journal (WSJ) számolt be. A befolyásos üzleti lap úgy tudja, a nyugati szövetségesek elképzelése szerint csúcstechnológiás fegyverekkel olyan erős ukrán hadsereget építenének, amely eltántorítaná Oroszországot a háborútól. Az izraeli modell kifejezés onnan jött, hogy ellenséges arab országok gyűrűjében Izrael születésének első pillanatától kezdve arra kényszerül, hogy sokszoros túlerővel szemben védje meg magát. Már az ország első miniszterelnöke, Dávid Ben Gurion felismerte, hogy ilyen stratégiai helyzetben mennyiségben sosem,

csakis minőségben kerekedhetnek az ellenségeik fölé.

Az Egyesült Államok ugyan mindig támogatta a zsidó államot, mégis csak az 1967-es, úgynevezett hatnapos háború után ismerte fel, hogy ehhez a katonai fölényt is biztosítania kell. Fordulatot a demokrata Lyndon B. Johnson elnök hozott, aki a kongresszus támogatásával 1968-ban engedélyezte F–4 Phantom vadászbombázók eladását Izraelnek. Az 1973-es jom kippuri háborút követően Washington végleg elkötelezte magát a stratégia mellett, hogy Izraelt a legmodernebb amerikai fegyverekkel szerelje fel, ezzel minőségi előnyt biztosítva a hadseregének, amihez jelentős katonai segély is társult. A doktrínát azóta is minden amerikai elnök követi, bár olykor felmerül annak felülvizsgálata, mint Barack Obama adminisztrációja idején is történt. 

Izraeli vadászgépek kísérnek egy amerikai bombázót. Fotó: Facebook/IDF

Hogy pontosan milyen fegyvereket jelentene az Ukrajna esetében, az egyelőre nem világos. Az viszont az elmúlt egy évben tisztán látszott, ahogy az egyszerű kézi fegyverektől vagy páncéltöröktől eljutottak a tankokig, sorozatvetőkig, sőt vadászgépekig. Andrzej Duda lengyel elnököt idézve mindenesetre azt írják, a témáról egyeztetések zajlanak.

NATO helyett nyugati védőernyő

Sőt, belátva azt, hogy Ukrajna NATO-csatlakozására a közeljövőben kevés esély van, a WSJ szerint az sem kizárt, hogy másfajta biztonsági védőernyőt nyújtanának. A lapnak nyilatkozó tisztségviselők szerint

elsősorban az Egyesült Államok garantálná Ukrajna biztonságát, több európai NATO-taggal együttműködésben. 

A várakozások szerint Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság is csatlakozna az amerikaiakhoz – amihez elvben már bele is egyeztek. A terv tehát egy – átmenetileg – semleges Ukrajna, nemzetközi védelmezőkkel és ütőképes hadsereggel. A WSJ úgy tudja, a téma a júliusi, vilniusi NATO-csúcstalálkozón is napirenden lesz. Ezen a tervek szerint felállítanának egy NATO – Ukrajna Tanácsot is, amit ukrán kérésre hívhatnának össze, ha valamilyen segítségre szorulnak.

Mit szólnának ehhez az oroszok?

Azt azért a nagyszabású elképzelések is belátják, hogy megvalósulásukhoz béke, de legalábbis tűzszünet kell, ellenkező esetben a NATO egy közvetlen konfliktusban találja magát Oroszországgal. 

Viszont egyúttal a biztonsági garanciának elég komolynak kell lennie ahhoz, hogy az oroszok komolyan vegyék, és ne kockáztassák meg megsértését. – Egyértelmű, hogy Ukrajna nem lehet a NATO tagja, amíg háború dúl ukrán területen – háború, melyet Oroszország kezdett. De ugyancsak egyértelmű, hogy a háborúnak köszönhetően Ukrajna modernizálja hadseregét, és a NATO felé halad – fogalmazott homályosan Andrzej Duda. 

A Politico pedig szakértőket idézve rámutatott, hiba lehet azt hinni, hogy a befagyott konfliktusok geopolitikai stabilitáshoz, vagy az érintett területeken élők nyugodtabb életéhez vezetnek. 

Hiszen a Koreai-félsziget, vag Kasmír egyaránt nukleáris gócpontok lettek az évtizedekkel ezelőtti döntések miatt.

Borítókép: Ukrán katona pihen egy bunkerben az orosz erõkkel folytatott harcok szünetében a Donyecki területen fekvõ kelet-ukrajnai Bahmutban 2023. május 22-én. (Fotó: MTI/AP/Libkos)