A német hírszerzés szerint Putyin rendszere továbbra is stabil

Tizenöt hónappal az Ukrajna elleni orosz hadművelet megindultát követően sem láthatók felbomlás jelei Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerében – jelentette ki hétfőn Bruno Kahl, a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnöke, aki az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatos legfrissebb fejleményeket is kommentálta.

Moszkva, 2023. május 9. Vlagyimir Putyin orosz elnök a beszéde alatt a győzelem napi díszszemlén a moszkvai Vörös téren 2023. május 9-én, a II. világháborúban Németország felett aratott győzelem és a háború befejezésének 78. évfordulóján. MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Gavriil Grigorov Fotó: Gavriil Grigorov

Az eddigi legforróbb nyomok a német hatósághoz tartoznak, és a 15 méter hosszú Andromeda névre keresztelt vitorláshoz vezetnek. A jelentés szerint állítólag több emberrel a fedélzetén indult el a jacht Rostockból 2022 szeptemberében, és a Balti-tenger fenekén történt robbanásokban is részt vehettek. Egy személyt, aki állítólag egy Kijevtől délkeletre fekvő városból származik, a kutatást végző partnerek lehetséges gyanúsítottként neveznek meg.
Bruno Kahl szerint kizárt, hogy gyorsan tisztázzák, ki robbantotta fel az Északi Áramlat földgázvezetékeket a Balti-tengeren.  

A világ egyetlen országa, egyetlen hírszerző szolgálat sincs jelenleg abban a helyzetben, hogy ezt konkrétan meg tudja állapítani

− mutatott rá a német hírszerzés főnöke, akit a Tagesspiegel idézett. Kahl nem zárta ki, hogy a nyomozás előrehalad, és a különböző változatok közül az egyiket valószínűbbnek, a másikat kevésbé valószínűnek tartják.

Az oroszok hadi potenciáljával kapcsolatban a német hírszerzési vezető elmondta, hogy Oroszország továbbra is képes hosszú távon háborút folytatni egyre újabb, frissen toborzott katonákkal. Mindez igaz a hadiiparra és lőszerellátásra is. Mint mondta, e tekintetben szó sincs gyengeségről vagy a tevékenységek esetleges összeomlásáról. Mindazonáltal vannak gyengeségek és meglepetések is, például ami a hadsereg teljesítőképességét illeti.

Azonban ha a Nyugat felhagy Ukrajna szervezett támogatásával és védelme megszervezésével, Putyin stratégiája, miszerint időre és mennyiségre játszik, beválhat.

Kérdésre felelve, hogy a BND mikortól tudta, hogy Oroszország támadni készül, Kahl elmondta, hogy „mintegy 14 nappal a háború kezdete előtt olyan jelenségeket figyelhettünk meg, amelyeket nem lehetett másképp értelmezni”.

Kahl egyben visszautasította azokat a bírálatokat, miszerint az amerikai és brit hírszerzés sokkal korábban számolt a támadással, mint a német partnerszervezet. Kahl szerint Putyin a döntést a támadásról számos olyan tényező alapján hozta meg, amely nem a rakéták és harckocsik számolgatásának függvénye volt.

Közben Roderich Kiesewetter, a CDU védelmi szakértője német Taurus cirkálórakéták szállítását szorgalmazta Ukrajnának. A politikus szerint Ukrajna partnereinek most mindent bele kell adniuk, és mindent meg kell adniuk a háborúban álló országnak, ami a nemzetközi jog szerint megengedett − idézi Kieswettert a német SWR3 hírportál.

A külügyi bizottság CDU-s elnöke szerint az akár 500 kilométeres hatótávolságú cirkálórakéták hatalmas hozzáadott értéket jelentenének Ukrajnának, és lehetővé tennék az oroszok katonai infrastruktúrája elleni csapásokat messze a frontvonal mögött. Németország tíz évvel ezelőtt mintegy hatszáz Taurust szerezett be a Bundeswehr számára. Közülük körülbelül százötven ma is üzemképes.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Gavriil Grigorov)