Ukrajnának tanulnia kellene Finnország példájából

Az 1939–1940-es szovjet–finn háború okulásul szolgálhatna a mai Ukrajna számára. Finnország akkor, függetlenségéért cserébe, lemondott területének tíz százalékáról. Ukrajna ma semmilyen kompromisszumra nem hajlandó. De mit nyer ezzel a hajthatatlansággal? Ezt elemezte egy lengyel hetilapban Mariusz Dzierzawski konzervatív politikus, társadalmi aktivista.

Kijev, 2023. április 20. Jens Stoltenberg, a NATO fõtitkára (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijevi sajtóértekezletén 2023. április 20-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. MTI/AP/Efrem Lukackij Fotó: Efrem Lukackij

Kiemelte, hogy Oroszország bár nagy veszteségeket szenvedett eddig, de amerikai szakértők szerint ezek nem befolyásolják lényegesen a katonai potenciálját. A varsói Keleti Tanulmányok Intézetének (OSW) adatai szerint 2022-ben mintegy kétszázalékos GDP-csökkenés következett be, és rekordmagas a folyó fizetési mérleg hiánya, de erősödött a rubel a dollárhoz képest, és felére csökkent a külföldi államadósság.

A szerző szerint ez a nyugati szankciós politika kudarcát jelzi és azt, hogy az orosz gazdaság összeomlására vonatkozó jóslatok mennyire elszakadtak a valóságtól.

 

Ki jár jól a konfliktus elhúzódásával?

De ha az ukrán győzelemnek nincs realitása, és a finn megoldás Zelenszkij számára elfogadhatatlan, milyen más forgatókönyvek képzelhetők el? – tette fel a kérdést a politikus, aki ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ez amerikai külpolitika számláját az elmúlt évtizedekben már több destabilizációs művelet terheli, elég csak Irakra, Szíriára, Líbiára vagy Afganisztánra gondolni.

A jelek szerint Washington számára az is megfelelő lenne, ha Oroszország határainál állandósulna a zűrzavar. Ez azonban további súlyos véráldozatot, a gazdaság tönkretételét és az ukrán nép tartós frusztrációját okozná. Lengyelország számára pedig növekvő orosz fenyegetést és a háború átterjedésének kockázatát.

Mariusz Dzierzawski emlékeztetett, hogy a két világháború elsősorban Európát gyengítette meg, viszont világuralmat hozott az Egyesült Államok számára, amely közvetlenül csak a háborúk végén kapcsolódott be a harcokba. Ma kétségtelenül Kína az az állam, amely az ukrajnai háborúból a legnagyobb politikai hasznot húzza. Peking számára nagy veszélyt jelentene, ha az Egyesült Államok legyűrné Oroszországot. Ezért támogatásáról biztosította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, de közben vigyázott arra, hogy ne kerüljön szembe a konfliktus más résztvevőivel. Egyben békekötésre szólítja fel a szemben álló feleket. Emmanuel Macron francia elnök pekingi látogatása ennek a kínai politikának a sikerét jelzi. Még Zelenszkij is Kínától reméli a segítséget a háború lezárásához, jóllehet Peking egyértelműen Moszkvának szorít.

A helyzet radikálisan megváltozhat, ha Donald Trump korábbi republikánus elnök megnyeri az amerikai elnökválasztást. Ő azt ígéri ugyanis, hogy egy nap alatt lezárja az ukrajnai háborút.

Ha ez megtörténik, a jelenlegi kijevi vezetők nagyon nehéz helyzetbe kerülnek, mert nem lesz könnyű minden bajért továbbra is Putyint hibáztatniuk. Hasonlóan kellemetlen helyzetben találják magukat a lengyel politikusok, akik a háború eszkalációjára törekednek.

– vélekedik a szakember, aki végül hangsúlyozta, hogy az érzelem- és vágyvezérelt gondolkodás, ahogy a magánéletben, úgy a politikában is kudarcra van ítélve.

Borítókép: Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy kijevi sajtóértekezleten 2023. április 20-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó:MTI/AP/Efrem Lukackij)