Keményen helyretette Szijjártó Péter a provokáló ukrán képviselőt + videó

Jurij Kamelcsuk párhuzamot vont az 1956-os magyar forradalom és az ukrajnai háború között.

Szijjártó Péter az ENSZ BT nyílt vitáján New Yorkban Fotó: KKM

1956-ban hazámat a szovjet Vörös Hadsereg lerohanta. Akkoriban az egész nyugati világ azt nézte, hogy mi történik Budapesten és Magyarországon. Mindenféle támogatást ígértek, a Szabad Európa Rádió a médiatörténelmünk eddigi legnagyobb álhírét terjesztette, hogy az amerikaiak a sarkon vannak, hogy segítsenek nekünk. Senki nem jött segíteni, így akkor az én hazám 1990-ig kommunista megszállás alatt maradt. És az egész európai kontinensnek nagyon kényelmes volt ez a helyzet. 1990-ig semmiféle támogatást nem kaptunk, semmilyen hangot nem hallottunk ami azt támogatta volna, hogy Magyarország egy szabad és szuverén ország legyen a többi kelet-európai társországgal együtt

− kezdte Jurij Kamelcsuknak címzett válaszát az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének vitáján Szijjártó Péter. Az ukrán parlamenti képviselő több dolog miatt is számonkérte a tárcavezetőt, az ukrajnai háború első napjait pedig az 1956-os forradalomhoz hasonlította. − 1956-ban több mint 2600 magyart öltek meg és közel 20 ezer sebesült meg Magyarországon három nap alatt a szovjet hadsereg miatt. Talán ugyanerre a forgatókönyvre számítottak Kijevben is − fogalmazott.

Kamelcsuk többek közt arról kérdezte Szijjártó Pétert, hogy miért blokkolja Magyarország az Európai Békekeret (EFP) soron következő, Ukrajna katonai támogatására szánt összegét. Ezzel kapcsolatban a tárcavezető elmondta, hogy Magyarország azért nem járult hozzá a pénzek folyósításához, mert az ukrán Antikorrupciós Ügynökség a legnagyobb magyar bankot felvette a háború nemzetközi szponzorainak listájára.

Az egyetlen dolog, amit kértünk az ukrán hatóságoktól, azért hogy át tudjuk engedni az Európai Unióban az EPF-re vonatkozó javaslatot, hogy vegyék le ezt a bankot erről a listáról, ahol semmi keresnivalója sincs. És az Önök hatóságai ezt a nagyon egyszerű kérést sem hallgatták meg. Arra szeretném kérni Önöket, hogy segítsenek nekünk, és vegyék le az első számú magyar bankot erről a listáról, ami nagyon igazságtalanul szerepel rajta és akkor szívesen visszatérünk erre a kérdésre

− fejtette ki Szijjártó Péter.

Az ukrán képviselő a szankciókkal kapcsolatban is próbálta megleckéztetni a minisztert, aki arra a kérdésre, hogy miért blokkolja Magyarország a büntetőintézkedéseket, elmondta: a kormány eddig egyetlen szankciós csomagot sem vétózott meg. 

Azt is világossá tettük, hogy mivel a magyar emberek nem felelősek ezért a háborúért, nem hagyjuk, hogy a magyar emberek fizessék meg ennek a háborúnak az árát. Tehát, amikor az energiaellátás biztonságáról van szó, akkor soha nem járulnánk hozzá olyan szankciókhoz, amelyek ezt veszélyeztetnék

− húzta alá.

Az ukrán parlamenti képviselő a nemrégiben az orosz ortodox egyház által Magyarországra szállított kárpátaljai hadifoglyok ügyével kapcsolatban azt kérdezte a tárcavezetőtől, hogy tényleg Magyarországon vannak-e, valamint számonkérte, hogyan történhetett, hogy Ukrajnát nem vonták be a tárgyalásokba, illetve mikor térhetnek haza családjukhoz az említett katonák.

Szerintem jó hír, hogy szabadok és voltak egyezetetések egyházi és vallási szervezetek között, ahol a magyar állam abszolút nem volt érintett. Ezen megállapodás alapján engedték szabadon ezeket az embereket, és ők szabad emberek, szabadon mozoghatnak Magyarországon, azt csinálnak, amit akarnak, ha kapcsolatba szeretnének lépni az ukrán hatóságokkal, akkor szabadon megtehetik, ezt garantálni tudom Önnek

− tette helyre a Kamelcsukot Szijjártó Péter.

Borítókép: Szijjártó Péter az ENSZ BT nyílt vitáján New Yorkban. (Forrás: Külgazdasági és Külügyminisztérium)