Hazánk is megérzi az oroszok „eltűnését”, számuk a tizedére, öt-hat ezerre csökkent tavaly. Költéseik elmaradása a gyógyfürdők esetében látványos, Hévízen korábban minden ötödik vendég orosz volt, akik gyógyászati kezelésükre személyenként átlagosan egymillió forintot szántak, hatszor annyit, mint a belföldi turisták.
Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az európai szankciók ellenére az orosz turisták nem maradtak otthon, és tavaly előszeretettel utaztak Törökországba, a Maldív- vagy a Seychelle-szigetekre. Törökország idén például további 15 százalékkal (hatmillió főre) tervezi növelni az orosz turisták számát.
A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) jelentése alapján a turizmus még nem tért vissza a Covid előtti szintre, a tavalyi 900 millió turista a 2019-es globális szintnek a 63 százalékát adta. Az UNWTO szerint ez idén már 80-95 százalékra nőhet. Mindebben a zéró-Covid politikát maga mögött hagyó Kína jelentősen segíthet. Amíg az orosz turistákat a háború közvetett hatása, addig a kínaiakat a koronavírus-járvány tartotta távol az utazástól.
A kínai turisták a pandémia előtt 277 milliárd dollárt költöttek éves szinten – a globális költés ötödét – és mintegy 155 millió turista lépett ki a távol-keleti országból évente – ám ez tavaly kétszázezer körül alakult.
A Global Times angol nyelvű kínai lap egy korábbi elemzése szerint az Európai Unió mintegy tízmilliárd eurót is veszíthetett a kínai turisták eltűnésével.
A Németország és Franciaország által kiszabott kötelező koronavírus-tesztelés pedig nem az invitálás hangján szól a kontinensre érkező kínaiakhoz – akik a nagy távolság miatt jellemzően több országot is meglátogatnak ittlétükkor –, így Berlin és Párizs döntése regionális hatásokat is okozhat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!