A múlt évben mintegy kilencven százalékkal csökkent az Európai Unióba érkező orosz turisták száma a pandémiával gyötört 2021-es évhez képest – derült ki az Oroszországi Utazásszervezők Szövetségének (ATOR) januárban publikált jelentéséből. Noha több uniós ország javaslata ellenére nem vezettek be általános vízumtilalmat az orosz állampolgároknak, több tagállam – köztük Finnország, Észtország, Litvánia, Lettország, Lengyelország és Csehország – lezárta határait az orosz állampolgárok előtt a február 24-én kitört orosz–ukrán háború nyomán. Belgium, Dánia, Hollandia és Szlovákia minden típusú vízum kiadását felfüggesztette az orosz állampolgárok számára, Németország, Málta és Szlovénia csupán egyes vízumtípusok esetében hozott hasonló döntést.
Bár az orosz turisták tulajdonképpen jöhetnének az EU-ba, a tavalyi látogatottságuk bőven elmaradt a megszokottól – leginkább a három-ötszörösére (ezer euró környékére) drágult repülőjegyek és a néhány óráról 8–24 órára megnőtt utazási idő miatt.
A légitársaságok ugyanis megszüntették a közvetlen európai járataikat Oroszországból, egyszeri vagy többszöri – zömében Törökországon keresztüli – átszállásra kötelezve a turistákat.
A mindenkori szankciók értelmét és céljait kisebb-nagyobb viták övezték az európai porondon, ám azok objektív hatásairól most, a bevezetésüket követő fél-egy évvel később már világosabb képet kaphatunk.
Az orosz Total Research kutatócég szerint az orosz turisták mintegy 35 milliárd dollárt (12,6 ezermilliárd forintot) költenek el egy évben – ennek hatvan százalékát (21 milliárd dollárt) Európában, az európai turisztikai költések három-öt százalékát adva.
Ám mindez nem egységesen oszlik el, ugyanis főképp Spanyolországot, Olaszországot, Görögországot vagy éppen Ciprust választják. Így amíg például 2019-ben Rómában egymilliárd eurót költöttek az oroszok, addig ez tavaly néhány tíz millió euróra csökkent. Az ATOR elemzése szerint Ciprus GDP-je akár két-három százalékkal is csökkenhetett az orosz turisták elmaradása miatt.
