De néhány héttel ezelőtt Csehországban szintén a magyar fémjelzésű békepárti recept vezette nagyarányú győzelemre Andrej Babis cseh politikust is. Bár régóta vezette pártjával, az ANO-val a közvélemény-kutatásokat, még a velük rokonszenvező elemzők sem hittek abban, hogy a háború végét szorgalmazó politikus végül két számjegyű, azaz tizenegy százalékpontos különbséggel veri meg a legnagyobb kihívóját, a SPOLU pártszövetséget. Ha pedig bárkiben kétségek merülnének fel Babis elhivatottsága kapcsán, annak érdemes felidézni az Ukrajnával kapcsolatos első és legfontosabb mondatait, miszerint „egy koronát sem adunk a költségvetésből fegyverekre Ukrajnának”.

Mindezek tükrében felmerülhet a kérdés, hogy azokban az országokban, ahol a békepárti erők még nem kerültek kormányra, milyen erőviszonyokat láthatunk. Amennyiben Ausztria, Németország, illetve Franciaország példájából indulunk ki, egyértelműen kijelenthető, hogy a közvélemény-kutatások nem hazudnak: valamennyi országban toronymagasan vezetnek a békét szorgalmazó pártok, miközben a kormányt alakító szervezetek a politikai túlélésért küzdenek.

Ausztriában hiába alakított kormányt idén márciusban a legnépszerűbb párt kihagyásával Stocker kancellár, a nyíltan háborúellenes FPÖ azóta több mint tizenhat százalékponttal vezeti az osztrák pártversenyt, ami egy előre hozott választás esetén végzetes csapást jelentene a hagyományos pártelitre nézve. Németországban a radikálisan békepárti AfD továbbra is az első helyen áll a felmérésekben, ezáltal állandó önkorrekcióra és a kontraproduktívnak bizonyuló „tűzfalstratégia” ész nélküli alkalmazására kényszerítve a kormányzó ­CDU/CSU-t. Végezetül Franciaországban szintén az látható, hogy a békepárti Le Pen fémjelezte Nemzeti Tömörülés mintegy tíz százalékponttal vezeti a felméréseket, szintén óriási nyomást helyezve a Macron által szinte hetente megválasztott, majd később összeomló francia kormányokra.

 Az Orbán Viktor által alázattal képviselt, és a világon eleinte egyedülállónak minősülő békepárti álláspont nemcsak a politikusok józanabbik kö­rében vált egyre népszerűbbé, hanem idővel leszivárgott az ­európai választók szintjére is, akik az akaratukat ki is kényszerítették ott, ahol arra lehetőségük nyílt. Ez pedig nemcsak nekünk, magyaroknak, hanem az egész világnak megkönnyebbülést jelent majd.

A szerző a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője