Már mutatkozhat a lakáspolitikai intézkedések hatása

A Lakhatási tőkeprogram és az Otthon start hatása is érződhet a lakásépítési adatokon. A héten a német ipar helyzete kapcsán is új információk látnak napvilágot. Pénteken találkozik Washingtonban Orbán Viktor és Donald Trump amerikai elnök, lehet számítani bejelentésekre.

Illusztráció Fotó: Ladóczki Balázs

A héten több rendkívül fontos adatot is közöl a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Kedden ismerhetjük meg a harmadik negyedéves lakásépítési adatokat. Az idei első fél évben 14,9 százalékkal kevesebb új lakást adtak át, mint egy évvel korábban, viszont a kiadott lakásépítési engedélyek jelentős, 43 százalékos bővülést mutattak, amelyben az elindított Lakhatási tőkeprogram szerepét kell kiemelni – ismertette lapunk megkeresésére Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője. A lakásépítések száma még a harmadik negyedévben is csökkenést mutathatott, ugyanakkor a lakásépítési engedélyek esetében további emelkedést várunk. Ebben az Otthon start programnak és az ahhoz kötődő szabályozásmódosításnak a szerepét kell kiemelni, amely keresletélénkítő hatására a kínálat is várhatóan reagál majd. Erre pedig szükség is van annak érdekében, hogy ne az árak emelkedésében csapódjon le a program hatása és a gazdaságot is élénkítse – tette hozzá.

Legutóbb a kiadott lakásépítési engedélyek jelentős, 43 százalékos bővülést mutattak
Fotó: Csudai Sándor

Csütörtökön ipari és kiskereskedelmi adatokat publikál a KSH. Augusztusban az ipari termelés éves alapon 7,3, míg havi bázison 2,3 százalékkal mérséklődött, amelyben az autóiparban a szokottnál hosszabb nyári leállás játszotta a legnagyobb szerepet. A szeptemberi külkereskedelmi adatok alapján nem várhatunk jelentős fordulatot az ágazat teljesítményében, a külső kereslet gyengélkedése, a német ipar problémái továbbra is visszafogják az exportorientált alágakat – emelte ki Molnár Dániel.

A kiskereskedelmi forgalom az év nyolcadik hónapjában éves alapon 2,4, míg havi szinten 0,8 százalékkal bővült. A forgalmat a nem élelmiszerboltok húzták, de az élelmiszerüzletek esetében is növekedést regisztrált a KSH, amely mögött a javuló jövedelmi helyzet húzódik meg – mutatott rá Molnár Dániel. Szeptemberben sem számítunk változásra ebben a tekintetben. A forgalom várakozásaik szerint éves és havi alapon is nőhetett, előbbit a tavaly őszi árvízhelyzet okozta alacsony bázis is támogatta. A kiskereskedelmi forgalom bővülése várhatóan a következő hónapokban is fennmaradhat, a családtámogatások folytatódó növekedése és a béremelések nyomán javuló jövedelmi helyzet a következő hónapokban is hozzájárulhat a fogyasztás bővüléséhez, amely makroszinten ellensúlyozhatja a gyenge külső kereslet hatását.

Az Eurostat adatközlései közül a csütörtökön megjelenő, szeptemberi kiskereskedelmi forgalmat érdemes kiemelni Molnár Dániel szerint. Augusztusban havi alapon stagnált, éves bázison pedig csupán 1,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az EU-ban, elsősorban az üzemanyag és a nem élelmiszer-forgalomnak köszönhetően. Hat tagország (köztük Franciaország és Olaszország) is visszaesést tapasztalt, a legnagyobbat, 3,8 százalékosat, Románia. Több déli állam (Ciprus, Málta, Portugália vagy Spanyolország), illetve Luxemburg és Litvánia ezzel szemben dinamikus bővülést ért el. A szeptemberi adat megmutatja majd, hogy folytatódik-e az övezet kettészakadása, és tudott-e lendületet venni a szektor az ősz elején.

A héten a német ipar helyzete kapcsán is új információk látnak napvilágot – hívta fel a figyelmet a vezető elemző. A német statisztikai hivatal szerdán publikálja a szeptemberi rendelésállományi adatokat, miközben csütörtökön a termelési adatokat ismerhetjük meg. Augusztusban a német ipari termelés havi alapon 4,3, éves szinten 3,9 százalékkal zsugorodott, miközben az új rendelések is visszaestek az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal. A kilátások tehát továbbra is inkább negatívak legfontosabb külpiacunkon, és kicsi az esélye, hogy a szeptemberi adatok jelentős pozitív elmozdulást hoznának, fellendülésre csak a jövő évtől lehet számítani a fiskális lazítás hatására.

Csütörtökön ülésezik a cseh Monetáris Tanácsa. A jegybank május óta nem módosított a kamatkondíciókon, így az alapkamat jelenleg 3,5 százalék. Szeptemberben ugyanakkor az infláció 0,2 százalékponttal, 2,3 százalékra lassult, vagyis megközelítette a kétszázalékos jegybanki célt. Emiatt elképzelhető, hogy a novemberi ülésen kamatcsökkentésről születik döntés, ellenben a jegybank korábbi kommunikációja inkább a kamattartás irányába mutat.

A hét végére is marad izgalom. 

Pénteken találkozik Washingtonban Orbán Viktor és Donald Trump amerikai elnök. A megbeszélés egyik fő témája a gazdasági kapcsolatok elmélyítése lesz,

vagyis lehet számítani bejelentésekre, amelyek a következő években érdemben befolyásolhatják a magyar gazdaság pályáját. Az egyik, talán legfontosabb témakör a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény ratifikálása lehet, ez még 1979-ben köttetett a két ország között, amelyet aztán a Biden-adminisztráció bontott fel 2022. július 8-án. Az egyezmény újbóli életbe léptetése – esetlegesen még a korábbiaknál is kedvezőbb feltételek mellett – a Magyarországon működő amerikai cégek, illetve az USA-ba leginkább szolgáltatást értékesítő magyar cégek helyzetét is javítaná. Ezenfelül a megbeszélés témája lesz még az energiaügy is: mint ismert, az USA Oroszország két legnagyobb olajvállalatára, a Rosznyeftre és a Lukoilra vetett ki súlyos szankciókat, illetőleg bünteti a velük való kereskedelmet is. Mivel hazánk földrajzi (nincs tengeri kijárata) adottságai alapján erősen függ az orosz energiától, így a szankciók és az azok nyomán emelkedő energiaárak erőteljes hatást gyakorolnak rá. De sor kerülhet beruházási döntések bejelentésére is, valamint különböző területeken a stratégiai együttműködés (például atomenergia) elmélyítésére is.