Az Eurostat adatközlései közül a csütörtökön megjelenő, szeptemberi kiskereskedelmi forgalmat érdemes kiemelni Molnár Dániel szerint. Augusztusban havi alapon stagnált, éves bázison pedig csupán 1,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az EU-ban, elsősorban az üzemanyag és a nem élelmiszer-forgalomnak köszönhetően. Hat tagország (köztük Franciaország és Olaszország) is visszaesést tapasztalt, a legnagyobbat, 3,8 százalékosat, Románia. Több déli állam (Ciprus, Málta, Portugália vagy Spanyolország), illetve Luxemburg és Litvánia ezzel szemben dinamikus bővülést ért el. A szeptemberi adat megmutatja majd, hogy folytatódik-e az övezet kettészakadása, és tudott-e lendületet venni a szektor az ősz elején.
A héten a német ipar helyzete kapcsán is új információk látnak napvilágot – hívta fel a figyelmet a vezető elemző. A német statisztikai hivatal szerdán publikálja a szeptemberi rendelésállományi adatokat, miközben csütörtökön a termelési adatokat ismerhetjük meg. Augusztusban a német ipari termelés havi alapon 4,3, éves szinten 3,9 százalékkal zsugorodott, miközben az új rendelések is visszaestek az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal. A kilátások tehát továbbra is inkább negatívak legfontosabb külpiacunkon, és kicsi az esélye, hogy a szeptemberi adatok jelentős pozitív elmozdulást hoznának, fellendülésre csak a jövő évtől lehet számítani a fiskális lazítás hatására.
Csütörtökön ülésezik a cseh Monetáris Tanácsa. A jegybank május óta nem módosított a kamatkondíciókon, így az alapkamat jelenleg 3,5 százalék. Szeptemberben ugyanakkor az infláció 0,2 százalékponttal, 2,3 százalékra lassult, vagyis megközelítette a kétszázalékos jegybanki célt. Emiatt elképzelhető, hogy a novemberi ülésen kamatcsökkentésről születik döntés, ellenben a jegybank korábbi kommunikációja inkább a kamattartás irányába mutat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!