A Nyugat-Balkán békéje Európa békéjének záloga – húzta alá Novák Katalin Bajram Begaj albán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján csütörtökön Tiranában. A két államfő többek közt az elmúlt napok koszovói eseményeiről, az ukrajnai háborúról, az illegális bevándorlás elleni harcról, valamint a nyugat-balkáni térség európai integrációjáról egyeztetett.
Novák Katalin kiemelte, a Koszovóban történtek ismét megmutatták, hogy a régióban könnyen eszkalálódhat a helyzet, s ha hagyjuk, akkor előbb-utóbb magunk is egy háborús konfliktusban találhatjuk magunkat.
Éppen ezért – húzta alá a köztársasági elnök – kiemelten fontos a Nyugat-Balkán európai integrációja, amelyben Magyarország közvetítő és segítő szerepet vállal. A hét elején Koszovó északi részén kitört zavargásokban megsérült magyar katonáknak Novák Katalin mielőbbi felépülést kívánt, kiemelve helytállásuk fontosságát a térség békéjének és biztonságának fenntartásában. – Csak a deeszkaláció az egyetlen lehetséges megoldás – értékelte a helyzetet a köztársasági elnök. Hozzátette, hazánk minden diplomáciai eszközt bevet annak érdekében, hogy ezt más államok is felismerjék.
– Részvétemet fejezem ki a Koszovóban megsérült magyar katonák miatt – fogalmazott Bajram Begaj, majd elmondta, ami jelenleg Koszovóban történik, az senkinek sem jó, aláássa az integrációs törekvéseket. Az albán államfő szerint a helyi szerbeket arra használják, hogy feszültséget szítsanak Pristina és Belgrád közt. Novák Katalin hangsúlyozta, az a legfontosabb, hogy megtaláljuk a hosszú távú békéhez és biztonsághoz vezető utat.
Minden háborúnak béketárgyalások és békemegállapodások vetnek véget
– húzta alá a köztársasági elnök már az ukrajnai háborúról beszélve. Novák Katalin szerint éppen ezért fontos, hogy a felek minél előbb tárgyalóasztalhoz üljenek és véget vessenek a vérontásnak. A kárpátaljai magyarsággal kapcsolatban elmondta, kiemelten fontos a kisebbségi jogok megőrzése és nem elfogadható a kijevi vezetés ezek korlátozására irányuló törekvése.
Az egyeztetésen a két államfő egyetértett az illegális migráció elleni közös fellépés fontosságában, ezt mindkét ország kiemelt célkitűzésként kezeli.
Újságírói kérdésre válaszolva Novák Katalin elmondta, rendkívül antidemokratikus lenne, ha az Európai Parlament úgy döntene: Magyarország nem töltheti be az unió soros elnökségi pozícióját 2024-ben. – Én abban bízom, hogy az Európai Parlament, ami a jogállamiság őrének tartja magát, demokratikus úton marad – szögezte le a köztársasági elnök. Hozzátette, biztos benne, hogy Magyarország magas színvonalon fogja végrehajtani a feladatot, akárcsak 2011-ben, a legutolsó soros elnökség alkalmával. Az Európai Parlament hét frakciójából öt egy határozatot terjesztett be csütörtökön, amely felszólítja az Európai Tanácsot, hogy az uniós szerződések biztosította szankcionálási jogával élve fossza meg Magyarországot az EU rotációs elnökségének lehetőségétől.
Albánia az utolsó állomása a köztársasági elnök nyugat-balkáni körútjának, amelynek célja többek közt Magyarország elkötelezettségének megerősítése a térség európai uniós integrációja iránt. Novák Katalin az elmúlt hónapokban meglátogatta Bulgáriát, Észak-Macedóniát, Szerbiát, Koszovót, valamint a Sándor-palotában fogadta Montenegró államfőjét és Bosznia-Hercegovina államelnökségének soros elnökét, Zeljka Cvijanovicsot.
