A kövület felfedezése az egyik első szakaszt mutatja a bálnáknak a szárazföldiről a tengeri életmódra történő áttérésében – mondta Hisám Szalam, a kutatócsoport tagja.
A csoport egy 2,5 méter hosszú, 187 kilogrammos állat koponyáját, állkapcsait és csontjait találta meg
– közölte a Kairói Amerikai Egyetem (AUC).
Az ősbálna a Tutcetus rayanensis nevet kapta Tutanhamon fáraó gyermekkori nevéről és a Kairótól délre, a Fajjúm régióban található Raján-vádiról, ahol megtalálták. Az elnevezésében szereplő cetus bálnát jelent görögül.
A bálnáknál ebben a szakaszban alakultak ki a halakra jellemző tulajdonságok, így az egyszerűsödött test, a hatalmas farok, az uszonyok, és még eléggé láthatók a végtagok maradványai ahhoz, hogy azonosítani lehessen a lábakat, amelyeket feltehetően nem a járáshoz, hanem a szaporodáshoz használtak – mondta a kutató a közlemény szerint.
A fosszíliát Egyiptom olyan részén találták, amelyet valaha tenger borított, itt található a Bálnák völgye is, amely az UNESCO szerint felbecsülhetetlen értékű őskövületeket őriz.
Két éve, 2021 augusztusában az egyiptomi régészek felfedezték Fajjúm térségében egy kétéltű bálna 43 millió éve élt, addig ismeretlen faját. A több mint három méteres és mintegy 600 kilós bálnát, a Fioumicetus anubist akkor Egyiptomban Afrika legvadabb és legősibb bálnájaként mutatták be.
Egy tudóscsoport 2018-ban Egyiptomban fedezte fel az első afrikai dinoszauruszt, egy több mint 75 millió évvel ezelőtt élt példány csontvázát.
