A biztonság megteremtése az afganisztáni tálibok prioritása

Két évvel ezelőtt ezen a napon hagyta el Afganisztánt az utolsó katona, Chris Donahue amerikai vezérőrnagy, a 82. ejtőernyős dandár parancsnoka, lezárva a NATO és szövetségeseinek húsz évig tartó misszióját. 2021. augusztus 30-án hivatalosan is a dél-ázsiai ország vezetői lettek a tálibok, akik ígéretük ellenére a 90-es évek uralmához hasonló, korlátozó intézkedések sorát vezették be. Az elmúlt két év változásaival kapcsolatban Wagner Pétert, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját, valamint Bálint Gábort, az Afganisztánban is működő Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkatársát kérdeztük.

Kandahár, 2023. augusztus 15. Afgán férfiak az Afganisztáni Iszlám Emirátus zászlóit lengetik Kandahárban 2023. augusztus 15-én, a tálib hatalomátvétel második évfordulóján. Afganisztánban 2021. augusztus 15-én kerültek hatalomra a radikális iszlamista tálibok, akiket több mint húsz évvel ezelõtt fosztott meg hatalmuktól az Egyesült Államok vezette nemzetközi katonai koalíció. Az utolsó amerikai és szövetséges katonák 2021. augusztus 31-én távoztak az országból. MTI/EPA Fotó: -

– A tálibok a biztonság megteremtésére, a saját vallási elképzeléseik, a társadalmi normák visszaállítására törekszenek, amit jelenleg az afgán társadalom többsége elfogad. A kérdés, hogy ez mennyi ideig lesz fenntartható, hosszú távon működni fog-e – foglalta össze a Magyar Nemzet megkeresésére Wagner Péter, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója az Afganisztánban kialakult helyzetet. A dél-ázsiai országot ugyanis éppen két évvel ezelőtt hagyta el az utolsó amerikai katona, mellyel az ország hivatalosan is a tálibok kezére került. A fegyveresek 2021. augusztus 15-én vonultak be Kabulba, a fővárost az afgán elnök, Asráf Gáni még aznap elhagyta, utána már csak a nemzetközi csapatok kivonulása maradt hátra.

A tálib hatalomátvételt eleinte világszerte ellenezték, sorra vonultak ki az országból a diplomáciai képviseletek, Wagner Péter ugyanakkor rámutatott: a világ, beleértve a Nyugatot, elfogadta azt a tényt, hogy a tálibok uralkodnak Afganisztánban.

Hogyan változott meg a biztonsági helyzet Afganisztánban?

A dél-ázsiai országban évtizedeken át rendkívül rossz volt a biztonsági helyzet, ám a helyiek egy része és szakértők is úgy látják, az utóbbi időben jelentős javulás ment végbe, tekintve, hogy a háború tulajdonképpen a tálibok és az afgán kormányerők között dúlt. A hatalomátvétel óta az Iszlám Állam közel-keleti terrorszervezet helyi ága – az Iszlám Állam Khorászán Tartomány (ISIS-K) nevű csoport – jelenti az egyik legnagyobb fenyegetést az országban, ám Wagner Péter szerint a tálibok hatékonyan tudnak fellépni ellenük.

A szervezet sok helyen jelen van az országban, de ritkán tud végrehajtani támadásokat, akkor is leginkább Kabulban, ahol – miután nagyvárosról van szó – könnyebben el tudnak bújni tagjai

– fogalmazott az MKI szakértője.

Hozzátette: amennyiben a következő években a tálibok legitimitása megmarad, az Iszlám Állam nem tud tovább erősödni Afganisztánban. Legutóbb augusztus 21-én hajtottak végre támadást Kabulban, az igazságügyi minisztérium közelében, akkor egy riksára telepített robbanószerkezet okozta két ember halálát – számolt be a Reuters hírügynökség.

Tálib harcosok egy romos ház előtt 2023. február 14-én, miután az este az afgán biztonsági erők rajtaütöttek az Iszlám Állam terrorszervezet egyik kabuli rejtekhelyén. Fotó: MTI/EPA

A tálibok egyébként erőteljesen harcolnak a terrorszervezet ellen, egyebek mellett az al-Dzsazíra pánarab hírportál több razziáról is beszámolt az utóbbi időben. A portál közlése szerint az ISIS-K leginkább a síita közösségek ellen indít támadásokat, valamint kiemelt célpontjaik közé tartoznak a külföldiek és a külföldi érdekeltségű létesítmények – beleértve a kabuli külügyminisztériumot, a katonai repülőteret, valamint a főváros körüli ellenőrző pontokat.

Mi történt az afgán ellenállással?

A tálib hatalomátvételt követően gyakran lehetett hallani az Ahmad Maszúd vezette Afganisztáni Nemzeti Ellenállási Frontról, ám Wagner Péter rámutatott, az ellenállás lelkesedése csökkent az elmúlt két évben. A szakértő kiemelte, ennek egyik oka, hogy a szervezet bázisa rendkívül szűk, másrészt a tálibok még nagyon erősek, a lakosság fél tőlük, így szembekerülni sem akarnak velük. Hozzátette, a Maszúd vezette csoportnak nemzetközi támogatása sincs, noha látni annak jeleit, hogy próbálnak szerveződni, tagjai főként Törökországban és Európában élnek. Legutóbb áprilisban jártak Bécsben egy háromnapos tárgyalás keretében, a delegáció tagjai között volt Randzsin Dadfar Szpanta volt afgán külügyminiszter is.

A nemzetközi erők kivonulása azonban egyértelmű jele volt annak, hogy a nyugati országok külpolitikája már nem igazán Afganisztánra fókuszál – még annak ellenére sem, hogy Peking egyből lépett, hogy betöltse a térségben kialakult hatalmi vákuumot.

A Kelet–Nyugat szembenállás újabb színtere Ukrajna, valamint az indiai–csendes-óceáni térség lett. Kína ugyanis egy 92 kilométeres szakaszon határos Afganisztánnal, ennek nyomán érdeke, hogy nyugati szomszédja ne kerüljön az összeomlás szélére. Wagner Péter ismertette, a kínai jelenlétnek biztonsági és gazdasági okai is vannak; utóbbi kapcsán elmondta, Pakisztán egyik fő gazdasági partnere Kína, és a távol-keleti nagyhatalom igyekszik még nagyobb gazdasági befolyást kiépíteni a térségben.

A Nyugat és a tálibok között azonban továbbra is folynak az egyeztetések, az MKI szakértője szerint a hatalomátvétel utáni első évben több mint háromszáz tárgyalást folytattak Afganisztán új vezetői. Még hónap elején is tárgyalóasztalhoz ültek a tálibok az amerikaiakkal Katarban. Az al-Dzsazíra közlése szerint a kétnapos tárgyaláson olyan bizalomépítő intézkedésekről esett szó, mint a szankciók és a beutazási tilalmak, és a befagyasztott külföldi afgán pénzekhez való hozzáférés újbóli engedélyezése.

Milyen az élet Afganisztánban?

Noha a tálibok azt ígérték, hogy nem térnek vissza az előző, 1996 és 2001 közötti hatalmukat átható szigorú szabályokhoz, egy sor olyan intézkedést hoztak, melyek sokakban az előző uralom mindennapjait idézik. A Magyar Nemzetnek Szájed Anos, a Civil Társadalom és Emberi Jogi Hálózat (CSHRN) ügyvezető igazgatója mesélt arról, milyenek a hétköznapok Afganisztánban. Az emberi jogi szakértő elmondta, az alapvető jogokat megszüntették a tálibok, az intézkedések között említette a nők jogainak korlátozását célzó rendeleteket: a szépségszalonokat bezáratták, a parkokból kitiltották a nőket, továbbá a lányok csupán a hatodik osztályig tanulhatnak az iskolákban.

Afgán nők dari (a perzsa afgán változata) nyelven írt transzparensekkel követelik az oktatáshoz és munkához való jogukat az észak-afganisztáni Mazari Sarifban. Fotó: STR/MTI/EPA

Kiemelte azt is, hogy a 90-es évekhez képest a tálibok is temérdek változáson mentek keresztül, például hozzájutottak a nemzetközi erők által hátrahagyott katonai eszközökhöz, ugyanakkor a lakosság is jóval több oktatásban részesült az elmúlt években, mint akkoriban. „Sokan ellen akarnak állni, tenni akarnak valamit, de még ha egy egészen kis mértékű ellenállást is mutatsz, fennáll a veszély, hogy valaki feljelent” – számolt be a tapasztalatokról Szájed Anos.

Lapunknak Bálint Gábor, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkatársa ugyanakkor elmondta, a tálibok a nők számára különböző gazdaságfejlesztési programokat indítottak.

Ezek között olyan intézkedések szerepelnek, melyek támogatják az otthonról végezhető munkát, emellett külön piacot is létrehoztak, kifejezetten az otthon zöldséget, gyümölcsöt termesztő nők számára. Hozzátette: a női vállalkozók száma az elmúlt évben 60-70 százalékkal emelkedett. Bálint Gábor szerint jelentős változást látni a tálib hatalomátvétel utáni első hónapok és a mostani helyzet között: eleinte még hazaküldték este az embereket, most már viszont este tíz órakor is kint vannak az utcán, nyitva vannak az üzletek. A szervezet munkatársa ugyanakkor rámutatott, a folyamatosan változó intézkedések a segélyszervezetek munkáját is megnehezítik, afgán női munkatársaik ugyanis nem mehetnek be az irodákba, csak otthonról és korlátozott munkakörökben dolgozhatnak.

Az Ökumenikus Segélyszervezet munkája folytatódik

Afganisztánban továbbra is fennáll a humanitárius válsághelyzet, melyen a nemzetközi segélyszervezetek igyekeznek enyhíteni. Köztük van a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet is, mely 2001 óta van jelen Afganisztánban, humanitárius és fejlesztési programokat végrehajtva. Különösen nagy problémát jelent most az országban az alultápláltság és a munkanélküliség.

Bálint Gábortól megtudtuk, tavaly több mint félmillió embert tudtak segíteni, évente körülbelül 15-20 ezer tonna élelmiszerrel támogatják a helyieket, elsősorban nemzetközi forrásokból finanszírozva a munkát. Újraindultak továbbá a vidékfejlesztési programok is, beleértve az utak karbantartását.

Segélyszállítmányok érkeznek Afganisztánba. Fotó: Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 

Bálint Gábort arról is kérdeztük, milyen az együttműködésük a tálibokkal. Elmondta, a segélyprogramokkal kapcsolatban az illetékes tálib hatóságokkal egyeztetnek, és már a hatalomátvételt követően találkozott az összes olyan kormányzóval, amelyekkel a segélyszervezet kapcsolatban áll. „Amikor helyszínen járunk, akkor elsődlegesen egyeztetünk a helyi vezetőkkel és biztosítjuk őket arról, hogy mi csak humanitárius munkával foglalkozunk. Ebben támogatnak minket, és amennyire lehet, fenntartják a biztonságot” – fogalmazott Bálint Gábor. Hozzátette: munkájukat üdvözlik, a helyi vezetők tiszteletben tartják, és korábban sem volt ennek kapcsán félreértés vagy konfliktus.

Borítókép: Afgán férfiak az Afganisztáni Iszlám Emirátus zászlóit lengetik Kandahárban 2023. augusztus 15-én, a tálib hatalomátvétel második évfordulóján (Fotó: MTI/EPA)