– Egy évvel a hatalomátvétel után hogyan látja: a tálibok betartották ígéreteiket vagy kimutatták a foguk fehérjét?
– A tálibok egy szélsőséges iszlamista mozgalom, ami azt jelenti, hogy az átlagnál sokkal erősebb hitük van az iszlámban és Istenben. Amikor ígéretről beszélünk, különbséget kell tenni a saját értelmezésük szerint vett iszlám vallási ígéretei és az amerikaiakkal kötött megállapodásban foglaltak között. Előbbi fontosabb számukra, ugyanis ha nem a saját értelmezésük szerint vett iszlám szerint cselekednek, azt vallási bűnnek tartják, és úgy gondolják, hogy Isten a pokolba küldi őket.
Ezt viszont nem fogják megkockáztatni azért, hogy az Egyesült Államoknak és a Nyugatnak kedvező lépést tegyenek.
A tálibok visszaállították 2001-ig fennálló uralmukat. Az előző rendszerben szolgált katonatiszteket a mai napig előállítják és megölik, annak ellenére, hogy amnesztiát adtak nekik. Ha útlevelet kérünk, egy év alatt sem kapjuk meg, viszont, ha száz dollár helyett 1500 dollárt fizetek, egy hét alatt megkapom. Idén Afganisztánban nők nélkül fog megkezdődni a felsőoktatás, ugyanis nem fejezhették be a középiskolát. Bevezették, hogy a lányok csak a hatodik osztályig tanulhatnak, mert ha ennél többet tanulnak, akkor erkölcsileg romlottak lesznek. A tálib rezsimen belül az erkölcsi minisztérium kezében van a hatalom, minden minisztérium fölött áll – hasonlóan a titkosszolgálathoz vagy a szovjet KGB-hez. Akárhol beavatkoznak és akárkit letartóztathatnak. Régebben hierarchia volt a tálib rezsimen belül: egy fő vezetőjük volt, akinek szavát mindenki elfogadta. Most viszont a vezetőség nem tudja irányítani a frontokat, nem tud olyan parancsot adni, amelyet az összes tálib elfogadna.
Egy év alatt nem sikerült egy kormányzati irodát sem úgy működtetniük, ahogyan az hatalomra kerülésük előtt volt, viszont egy totális anarchiát látunk kibontakozni, amelyben minden tálib érdeke az, hogy a jelenlegi rezsim életben maradjon.
A katonaságon belül külön alakulatot hoztak létre az öngyilkos merénylők részére, akiknek családjai földeket, házakat és pénzt kapnak. 2019-ig az amerikaiak terroristáknak nevezték a tálibokat, viszont a tárgyalások megkezdése után már mérsékelt muzulmánoknak tartották őket. A terrorizmus fogalma viszont a civilek kivégzéséről és a társadalom félelemben tartásáról szól. A tálibok az elmúlt húsz évben ezt csinálták. Egyik napról a másikra nem lehet terroristából mérsékelt muzulmán.
– Maradtak családtagjai Afganisztánban? Milyen az élet az országban?
– Nagybátyáim, nagynénéim, unokatestvéreim maradtak Afganisztánban. Az élet és a gazdaság gyakorlatilag teljesen leállt, a mostani helyzet a 2001-es rendszerükhöz képest is rosszabb. A tálibok még kormányt sem tudtak alakítani, éhínség és szegénység van. A köztársaság idején az éves költségvetés négymilliárd dollár volt, amiből kétmilliárdot a bevételek tettek ki, a másik kétmilliárd dollárt a nemzetközi közösség támogatása jelentette. Most viszont ez az összeg öt-hatmilliárd körül mozog: az adókat ugyanúgy beszedik, ráadásul nagy ütemben elkezdték eladni a szenet. A szülővárosom, Baglán – ahol magyar katonák is szolgáltak – és Kabul között 246 kilométer a távolság, ezt mi régen négy-öt óra alatt tettük meg. Most a széneladás miatt akkorára nőtt a teherautó-forgalom, hogy 13-14 órát kell utazni a két város között.
A szenet főként Pakisztánba viszik Észak-Afganisztánból. Emellett a tálibok továbbra is megkapják a nemzetközi közösségtől évente a közel kétmilliárd dollárt készpénzben, de nem tudjuk, hogy ezek a pénzek mire mennek el, és miért van éhínség.
Nincs hadseregük, oktatási rendszerük, a hatóságokat leépítették, tehát kevés a kiadásuk. Viszont nem építenek utakat, kórházakat, iskolákat. Azt látjuk, hogy aki nem tálib, az éhen hal, a tálibok meg építik és vásárolják a házakat. Van olyan tálib kormányzó, aki egy héten kétszer házasodott. Több tízezer dollárt fizetnek azért, hogy 16-18 éves lányokat vegyenek feleségül.
