– A tálibok a biztonság megteremtésére, a saját vallási elképzeléseik, a társadalmi normák visszaállítására törekszenek, amit jelenleg az afgán társadalom többsége elfogad. A kérdés, hogy ez mennyi ideig lesz fenntartható, hosszú távon működni fog-e – foglalta össze a Magyar Nemzet megkeresésére Wagner Péter, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója az Afganisztánban kialakult helyzetet. A dél-ázsiai országot ugyanis éppen két évvel ezelőtt hagyta el az utolsó amerikai katona, mellyel az ország hivatalosan is a tálibok kezére került. A fegyveresek 2021. augusztus 15-én vonultak be Kabulba, a fővárost az afgán elnök, Asráf Gáni még aznap elhagyta, utána már csak a nemzetközi csapatok kivonulása maradt hátra.
A tálib hatalomátvételt eleinte világszerte ellenezték, sorra vonultak ki az országból a diplomáciai képviseletek, Wagner Péter ugyanakkor rámutatott: a világ, beleértve a Nyugatot, elfogadta azt a tényt, hogy a tálibok uralkodnak Afganisztánban.
Hogyan változott meg a biztonsági helyzet Afganisztánban?
A dél-ázsiai országban évtizedeken át rendkívül rossz volt a biztonsági helyzet, ám a helyiek egy része és szakértők is úgy látják, az utóbbi időben jelentős javulás ment végbe, tekintve, hogy a háború tulajdonképpen a tálibok és az afgán kormányerők között dúlt. A hatalomátvétel óta az Iszlám Állam közel-keleti terrorszervezet helyi ága – az Iszlám Állam Khorászán Tartomány (ISIS-K) nevű csoport – jelenti az egyik legnagyobb fenyegetést az országban, ám Wagner Péter szerint a tálibok hatékonyan tudnak fellépni ellenük.
A szervezet sok helyen jelen van az országban, de ritkán tud végrehajtani támadásokat, akkor is leginkább Kabulban, ahol – miután nagyvárosról van szó – könnyebben el tudnak bújni tagjai
– fogalmazott az MKI szakértője.
Hozzátette: amennyiben a következő években a tálibok legitimitása megmarad, az Iszlám Állam nem tud tovább erősödni Afganisztánban. Legutóbb augusztus 21-én hajtottak végre támadást Kabulban, az igazságügyi minisztérium közelében, akkor egy riksára telepített robbanószerkezet okozta két ember halálát – számolt be a Reuters hírügynökség.
A tálibok egyébként erőteljesen harcolnak a terrorszervezet ellen, egyebek mellett az al-Dzsazíra pánarab hírportál több razziáról is beszámolt az utóbbi időben. A portál közlése szerint az ISIS-K leginkább a síita közösségek ellen indít támadásokat, valamint kiemelt célpontjaik közé tartoznak a külföldiek és a külföldi érdekeltségű létesítmények – beleértve a kabuli külügyminisztériumot, a katonai repülőteret, valamint a főváros körüli ellenőrző pontokat.
Mi történt az afgán ellenállással?
A tálib hatalomátvételt követően gyakran lehetett hallani az Ahmad Maszúd vezette Afganisztáni Nemzeti Ellenállási Frontról, ám Wagner Péter rámutatott, az ellenállás lelkesedése csökkent az elmúlt két évben. A szakértő kiemelte, ennek egyik oka, hogy a szervezet bázisa rendkívül szűk, másrészt a tálibok még nagyon erősek, a lakosság fél tőlük, így szembekerülni sem akarnak velük. Hozzátette, a Maszúd vezette csoportnak nemzetközi támogatása sincs, noha látni annak jeleit, hogy próbálnak szerveződni, tagjai főként Törökországban és Európában élnek. Legutóbb áprilisban jártak Bécsben egy háromnapos tárgyalás keretében, a delegáció tagjai között volt Randzsin Dadfar Szpanta volt afgán külügyminiszter is.
A nemzetközi erők kivonulása azonban egyértelmű jele volt annak, hogy a nyugati országok külpolitikája már nem igazán Afganisztánra fókuszál – még annak ellenére sem, hogy Peking egyből lépett, hogy betöltse a térségben kialakult hatalmi vákuumot.
A Kelet–Nyugat szembenállás újabb színtere Ukrajna, valamint az indiai–csendes-óceáni térség lett. Kína ugyanis egy 92 kilométeres szakaszon határos Afganisztánnal, ennek nyomán érdeke, hogy nyugati szomszédja ne kerüljön az összeomlás szélére. Wagner Péter ismertette, a kínai jelenlétnek biztonsági és gazdasági okai is vannak; utóbbi kapcsán elmondta, Pakisztán egyik fő gazdasági partnere Kína, és a távol-keleti nagyhatalom igyekszik még nagyobb gazdasági befolyást kiépíteni a térségben.
