„Katar és Magyarország egyik közös pontja, hogy a család a társadalom alapját képezi”

– A stratégiai partnerség azt jelenti, hogy az ajtó nyitva áll a felek előtt, és bármilyen területen létrejöhet az együttműködés országaink között – magyarázta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Abdullah Falah Al-Doszari, Katar budapesti nagykövete, milyen megállapodás született hazánk és az arab ország között, a katari emír budapesti látogatásakor. Az Öböl menti ország szerepe különösen az ukrajnai háború okozta energiaválság következtében értékelődött fel, gyakorlatilag a fél világ sorban áll Katarnál a gázért. Abdullah Falah Al-Doszarival a magyar–katari kapcsolatokról, a tavalyi futball-világbajnokságról és Katar külpolitikájáról is beszélgettünk.

20230824 Budapest Abdulla Falah Al-Dosari, Katar budapesti nagykövete Fotó: Mirkó István MI Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

– Tavaly Dohában rendezték meg a labdarúgó-világbajnokságot, az egész világ az Öböl menti országra figyelt. Hogyan profitált Katar a sporteseményből?

– Ahhoz, hogy a labdarúgó-világbajnokságnak otthont adhassunk, körülbelül 230 milliárd dollárnyi befektetésre volt szükség. Ebből a pénzből jelentős összegeket fordítottunk az infrastruktúra – egyebek mellett a metróhálózat – fejlesztésére, valamint stadionok, repülőterek, kikötők, hotelek építésére és fejlesztésére. Az elvégzett munkálatok nem határozott időszakra szóltak, hanem hosszú távú projektekről van szó, melyek hozzá tudnak járulni a turizmus fejlődéséhez. Noha Katar méretét tekintve kis ország, a labdarúgó-világbajnokság sokat adott az ország külpolitikai kapcsolataihoz, ugyanis a világ szinte minden országából vonzott látogatókat, érdeklődőket. A világbajnokság ideje alatt azonban külső támadásokkal is szembesültünk a vendégmunkások jogaival kapcsolatban, és sok kritikát kaptunk a homoszexualitással kapcsolatban is. Ha viszont egy ország jó vezetéssel rendelkezik, le tudja győzni ezeket a támadásokat, bármifélék legyenek is azok.

Ugyanezt láttuk a budapesti atlétikai világbajnokság esetében is: Magyarországot úgyszintén több támadás érte, ennek ellenére Orbán Viktor miniszterelnök hatalmas nemzetközi találkozót szervezett a magyar fővárosba. Budapestre több mint tíz országból érkeztek vezetők múlt hónapban. Mindez azt bizonyítja, Magyarország temérdek nemzetközi kapcsolattal rendelkezik, és egyáltalán nincs elszigetelve.

– Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben azt mondta, Katar és Magyarország is bőven tapasztalja a nemzetközi liberális mainstream gátlástalan nyomásgyakorlását. Mindez hogyan hat Katarra?

– Ez így igaz, mi is tapasztaljuk, hogy megtámadják értékeinket, beleértve a Koránt, a szent könyvünket. Katar és Magyarország egyik közös pontja, hogy a család a társadalom alapját képezi – legyen szó muszlimokról, keresztényekről vagy akár zsidókról, vannak közös értékeink. Mi ezeket igyekszünk megőrizni a jobboldali és a konzervatív erők segítségével.

– Szaúd-Arábiával és Izraellel is elkezdtek tárgyalni, emellett a szaúdi–izraeli és a szaúdi–iráni kapcsolatokban is lehetett látni némi enyhülést. Az egyeztetések azt jelentik, hogy eljöhet a béke a térségben?

– Katar a béke pártján áll, és amikor Izrael úgy dönt, hogy az arab kezdeményezésen keresztül a kapcsolatok normalizálódására kell fókuszálni, akkor mi úgyszintén kiállunk a béke mellett. Az igazi békét azonban a palesztinokkal kell megkötni. Ami a szaúdi–iráni kapcsolatok enyhülését illeti, mi gratulálunk a feleknek, ezzel ugyanis csökkenhet a feszültség a térségben. Katariak, szaúdiak, irániak, mind együtt élünk a régióban, nincs más választásunk, mint elfogadni egymást.

– Lassan két éve képviseli Katart Budapesten. Mi a benyomása Magyarországról, a magyar emberekről?

– Mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy én úgy érkeztem Magyarországra, teljesen ismeretlen volt számomra az ország. Érkezésem után szinte azonnal tapasztaltam a magyarok vendégszeretetét. Magyarország egy nagyon biztonságos ország. Sok helyen jártam már Európában, olyan országokban, ahol még az órát is ellopnák az ember kezéről, itt viszont éjjel-nappal, órát és ékszereket viselve sem tapasztaltunk ilyesmit. Nem kell tartanunk attól, hogy az utcán valaki megtámad minket.

Az Öböl menti országokból előszeretettel jönnek turisták Magyarországra, a Kuvaitból, Szaúd-Arábiából, Katarból és az Egyesült Arab Emírségekből érkezők száma idén megnégyszereződött.

A katari légitársaság heti kettőre emelte budapesti járatainak számát, hasonlóan járt el a Wizz Air és az Egyesült Arab Emírségek légitársasága is. Magyarország turisztikai szempontból – elsősorban biztonsága miatt – a térségből érkező látogatók egyik kiemelt célpontjává vált.

Hosszú diplomáciai út a budapesti képviselet előtt

Abdullah Falah Al-Doszari 1955. július 18-án született, a katari külügyminisztériumhoz azt követően csatlakozott, hogy 1980-ban befejezte politikatudományi tanulmányait az Egyesült Államokban. A tárcában számos pozíciót betöltött, több országban is képviselte hazáját: 1988 és 1991 között Katar iszlámábádi nagykövetségén dolgozott, majd 1991 és 1997 között az arab ország brüsszeli nagykövetségére került. 1998 és 2004 között ismét Pakisztánban dolgozott, előtt Karacsiban főkonzulként, majd 2000-től Katar nagyköveteként. A diplomata útja 2005 és 2007 között ismét Európába vezetett, akkor Belgiumban volt nagykövet, valamint a Luxemburgi Hercegség nem rezidens nagyköveteként dolgozott. Mielőtt Magyarországra érkezett volna, nagykövetként képviselte hazáját Marokkóban.

Borítókép: Abdullah Falah Al-Doszari, Katar budapesti nagykövete (Fotó: Mirkó István)