Ahogy arról lapunk is beszámolt, az ukrán kormánypárt szerint azok az ukrán állampolgárok, akik hamis katonai alkalmatlansági igazolással hagyták el Ukrajnát, és más országban kértek menedéket, kiadhatók Ukrajnának. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a háborúban álló országban az elmúlt hetekben sorra világították át a korrupció elleni harc jegyében a sorozóközpontokat. Mint kiderült, számos ukrán állampolgár kaphatott – jelentős összegekért cserébe – hamis alkalmatlansági igazolásokat, amelyekkel elhagyták Ukrajnát. A hadiállapot miatt a hadköteles férfiak azonban nem mehetek külföldre, így az új javaslat szerint most ezen állampolgárok kiadatását kérné Ukrajna az európai országoktól.
Jelenleg a bűnüldöző szervek nem tudják elérni őket, de a büntető törvénykönyv módosítása szerint Ukrajna most megerősítette a nemzetközi jogsegély irányát, ezzel pedig egyszerűbbé tette a nemzetközi jogi aktusok elvégzését.
Így tulajdonképpen a világ bármelyik országában a bűnüldöző szervektől kérhetjük az ilyen emberek kiadatását és behozatalát Ukrajnába, ahol szembenézhetnek a megfelelő felelősségre vonással
– fogalmazott a képviselő.
Kérdés azonban, hogyan tudják a már kiadott alkalmatlansági igazolások hitelességét vizsgálni. – Általános vélekedés, hogyha nincs valamilyen ügydöntő bizonyíték (például hangfelvétel, kétséget kizáró írásos bizonyíték) arra vonatkozóan, hogy valakinek jogtalanul állapították meg a katonai alkalmatlanságát, úgy azt csak abban az esetben lehet (érdemben) felülvizsgálni, amennyiben az érintett jelen van, a személyes jelenlét egy orvosi vizsgálat esetén fogalmilag elvárt – mondta lapunknak ifj. Lomnici Zoltán. A Századvég tanácsadója hozzátette: – Volodimir Zelenszkij azt hangsúlyozta, hogy a rendfenntartók ellenőrizni fogják a katonaorvosi bizottságokat, és megtisztítják azoktól, akik pozíciójukat államuk biztonsága és védelme ellen használják fel, és ezen kijelentése nyomán alappal vélelmezhetjük, hogy a hazatérő hadköteles személyek komoly felelősségre vonásra számíthatnak.
Ebben az esetben azonban a fogadó országok, ahova a harcok elől menekültek az ukrán állampolgárok, mérlegelhetik, hogy kiadják-e Ukrajnának a menekülteket. A fogadó állam ugyanis dönthet úgy, hogy a menekült, oltalmazott vagy menedékes státusú személyt – tekintettel arra, hogy az illető életét reális veszély fenyegeti a hazájában – nem adja ki Ukrajnának.
Ebben az esetben az ukránoknak jelenleg nincs módjuk hazahozni ezeket az embereket
– emelte ki a szakértő.
Ifj. Lomnici Zoltán elmondta, az 1951. évi genfi menekültügyi egyezmény és annak 1967. évi jegyzőkönyve az ENSZ égisze alatt létrejött nemzetközi jogi dokumentum, amely meghatározza a menekült nemzetközi jogi fogalmát, megállapítja a menekültek jogait és az államok velük szemben fennálló jogi kötelezettségeit. Kiindulópont, hogy a menedékjog a menekült, oltalmazott és menedékes státusú személyt is megilleti. A menekültstátust a hatóság megállapítja olyan személy esetében, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni.
Fontos garanciális szabály, hogy a visszatoloncolás tilalma azt is megilleti, aki nem kapott menekültstátust, ha életét és szabadságát veszély fenyegeti. Egyes vélemények szerint pedig az Ukrajnából menekült állampolgárokat reális veszély fenyegeti a hazájukban, ezért ez mérlegelés tárgyát kell hogy képezze
– összegzett lapunknak a Századvég tanácsadója.
Borítókép: Ukrán katonák ülnek egy önjáró lövegben a frontvonalnál, a kelet-ukrajnai Donyecki területen 2023. augusztus 9-én, az Ukrajna elleni orosz hadműveletek második évében (Fotó: MTI/AP/Libkos)
