Ebben az esetben azonban a fogadó országok, ahova a harcok elől menekültek az ukrán állampolgárok, mérlegelhetik, hogy kiadják-e Ukrajnának a menekülteket. A fogadó állam ugyanis dönthet úgy, hogy a menekült, oltalmazott vagy menedékes státusú személyt – tekintettel arra, hogy az illető életét reális veszély fenyegeti a hazájában – nem adja ki Ukrajnának.
Ebben az esetben az ukránoknak jelenleg nincs módjuk hazahozni ezeket az embereket
– emelte ki a szakértő.
Ifj. Lomnici Zoltán elmondta, az 1951. évi genfi menekültügyi egyezmény és annak 1967. évi jegyzőkönyve az ENSZ égisze alatt létrejött nemzetközi jogi dokumentum, amely meghatározza a menekült nemzetközi jogi fogalmát, megállapítja a menekültek jogait és az államok velük szemben fennálló jogi kötelezettségeit. Kiindulópont, hogy a menedékjog a menekült, oltalmazott és menedékes státusú személyt is megilleti. A menekültstátust a hatóság megállapítja olyan személy esetében, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni.
Fontos garanciális szabály, hogy a visszatoloncolás tilalma azt is megilleti, aki nem kapott menekültstátust, ha életét és szabadságát veszély fenyegeti. Egyes vélemények szerint pedig az Ukrajnából menekült állampolgárokat reális veszély fenyegeti a hazájukban, ezért ez mérlegelés tárgyát kell hogy képezze
– összegzett lapunknak a Századvég tanácsadója.
Borítókép: Ukrán katonák ülnek egy önjáró lövegben a frontvonalnál, a kelet-ukrajnai Donyecki területen 2023. augusztus 9-én, az Ukrajna elleni orosz hadműveletek második évében (Fotó: MTI/AP/Libkos)




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!