A NATO-tagállamoknak növelniük kell védelmi kiadásaikat − hangoztatta szerdán Tallinnban Kaja Kallas észt miniszterelnök, arra biztatva a tagországokat, hogy kövessék e téren a balti köztársaságok példáját.
A politikus a dpa német hírügynökségnek nyilatkozott az észt fővárosban zajló éves balti védelmi konferenciáról. Elmondta, hogy Észtország jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 3,2 százalékát szánja védelmi kiadásokra.
Ezt szorgalmazom NATO-szinten is
− tette hozzá.
A tallinni tanácskozás témái között szerepelt az Ukrajna elleni orosz támadást követő regionális biztonsági helyzet is. Kallas erre utalva kifejtette:
Nézzük meg az 1988-as évet, amikor minden NATO-szövetséges a GDP több mint egy százalékát költötte védelemre. És miért? Mert komoly veszélyt láttak. De most a veszély nagyobb, mint a hidegháború idején volt, mert a háború visszatért Európába.
Boris Pistorius német védelmi miniszter, aki szerdán csatlakozott a konferenciához, beszédében Németország további támogatásáról biztosította a három balti NATO-tagországot Oroszország elrettentésében.
– Németország vállalja a felelősséget, és átveszi a vezető szerepet − jelentette ki. – Az önök oldalán állunk, ameddig szükség van rá − mondta. Figyelmeztetett, hogy szörnyű következményei lennének, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök tervei sikerrel járnának.
Pistorius megerősítette egy német dandár litvániai telepítésének tervét. Eszerint négyezer német katonát vezényelnének a balti országba, ahol állandó jelleggel állomásoznának családjukkal együtt.
A szerdán befejeződő háromnapos tallinni fórumon a balti köztársaságokon kívül részt vesznek más NATO-országok és Ukrajna képviselői is.
Borítókép: A NATO-tagországok zászlajai a NATO-csúcsnak otthont adó épület mellett Vilniusban 2023. július 9-én (Fotó: MTI/AP/Mindaugas Kulbis)
