A béke és a biztonság garantálásának legjobb módja a legkevésbé fejlett országok gazdasági támogatása, mivel az életkörülmények javulásával csökken a fegyveres konfliktusok és a migrációs hullámok esélye – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint csütörtök este New Yorkban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ közgyűlésén a Legkevésbé fejlett országok baráti csoportjának ülésén kiemelte, hogy a magyar kormány országspecifikus fejlesztési programokat indított, amelyeknek célja az érintett államok támogatása a munkahelyteremtésben, illetve az oktatás minőségének és az életkörülmények javításában.
Úgy gondoljuk, hogy a béke és a biztonság helyreállításának legjobb módja a szegénység csökkentése, a munkahelyteremtés, a fenntartható növekedés segítése, ezáltal az emberek helyben maradásának támogatása, hogy hazájukban olyan életet élhessenek, amilyet szeretnének
– mondta.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a dohai cselekvési terv újabb fejezetet nyit az együttműködésben ezen a téren három fontos elvre, a szolidaritásra, a tisztességre és a kölcsönös tiszteletre alapozva. Aláhúzta, hogy a fejlesztési programokat a kölcsönös tisztelet alapján kell végrehajtani, anélkül, hogy a donorok beavatkoznának a támogatni kívánt országok belügyeibe.
Kitért arra is, hogy Magyarország a 2010-es kormányváltás óta 247 százalékkal növelte a hivatalos fejlesztési támogatások (ODA) összegét, amely tizenhárom év alatt az évi körülbelül 114 millió dollárról több mint négyszázmillió dollárra emelkedett, és ezzel aránya a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) belül 0,1-ről 0,3 százalékra bővült.
A miniszter ezután közölte, hogy hazánk évente több mint kétszáz felsőoktatási ösztöndíjat biztosít a legkevésbé fejlett államokból érkezett diákok számára, akik remélhetőleg később hozzá fognak járulni országuk fejlődéséhez.
A kormányzat emellett idén több tíz millió dollárt fordított az érintett országok oktatási és egészségügyi szektorának fejlesztésére, a fő fókusz Banglades, Etiópia, Laosz és Uganda.
A kötöttsegély-hitelprogramok keretében magyar vállalatok is segítenek fejlett vízgazdálkodási, élelmiszer-biztonsági, mezőgazdasági és információtechnológiai tudással – tette hozzá. A gazdasági helyzet és az életkörülmények javítása, a munkahelyteremtés jó módja a béke és a biztonság garantálásának, ezáltal mérsékelhető az esélye a fegyveres konfliktusok kirobbanásának és a tömeges migrációs hullámok megindulásának – mondta az MTI beszámolója alapján.
A külügyminiszter több különböző tárgyaláson is részt vett New Yorkban, köztük Enrique Austria Manalo fülöp-szigeteki, Retno Marsudi indonéz és Bui Thanh Son vietnámi külügyminiszterrel. – Mi, magyarok az együttműködés hívei vagyunk. Számunkra mindig jobb, amikor civilizált együttműködés van Kelet és Nyugat között, és szerencsére ezzel nem vagyunk egyedül – hangsúlyozta Szijjártó Péter a közösségi médiában, hozzátéve, hogy ez adta a tárgyalások alapját.
Egy másik Facebook-bejegyzésében arról számolt be, hogy Naledi Pandor Dél-Afrika nemzetközi kapcsolatokért és együttműködésért felelős miniszterével egyetértettek abban, hogy ne Közép-Európába hozzák az ukrán gabonát, hanem szállítsák Afrikába, ahol szükség van rá.
– Az ukrajnai háború negatív hatásai globálisak. Ezt Afrikában tudják a legjobban, ahol a gabonahiány soha nem látott élelmezési válsággal fenyeget, és ezt Dél-Afrika is érzi. Az ukrán gabonát tehát azokba az országokba kell szállítani, amelyek rászorulnak, s nem azokba a régiókba, ahol a profitéhség csak megzavarhatja a helyi piacot – hangsúlyozta.
Borítókép:Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal a Mediáció Baráti Csoport miniszteri szintű ülésén New Yorkban 2023. szeptember 21-én (Fotó: MTI/KKM)
