Augusztusban írtunk róla, hogy egy új orosz tankönyv szerint „a magyar válságot a nyugati titkosszolgálatok és az általuk támogatott belső ellenzék akciói katalizálták, a Szovjetunió csapatokat vezényelt Magyarországra és segített a magyar hatóságoknak a tiltakozás elfojtásában”.
Az oroszok rátettek még egy lapáttal '56-ra
„A modern Oroszország a magyar nép történelmi emlékezetét változatlanul tiszteletben tartja, és elismeri, hogy közös történelmünkben bonyolult kérdések vannak, amelyek közé az 1956-os események joggal tartoznak.”

A ledöntött Sztálin-szobor fotójával illusztrált orosz tankönyv fasiszta lázadásnak állítja be 1956-ot, és hibának nevezi a szovjetek 1990-es kivonulását Magyarországról.
A hírre nem sokkal később a budapesti orosz nagykövetség is reagált. Mint írták,
„a velünk szemben megfogalmazott kritika sajnos egy olyan magyar hírportál közlésén alapul, amely – talán szándékosan, talán tudatlanságból – információforrásként és politikai kísérő narratívaként a lettországi székhelyű Meduza internetes kiadványt használta fel, amely oroszellenes hamis hírek gyártására és terjesztésére szakosodott, amiért Oroszországban méltán minősül külföldi ügynöknek”.
Október elején Vlagyimir Putyin orosz elnök is megszólalt az ügyben, a Valdaj klub plenáris ülésén elmondta, hogy
Véleményem szerint nehezen nevezhetjük ezt tisztán színes forradalomnak, mert az országon belüli tiltakozások komoly belső problémákon alapultak. Ez szerintem egy nyilvánvaló dolog.
Putyin azonban hozzátette, a tankönyvnek ezen részét nem olvasta, ahogy a csapatkivonásról szólót sem, ám hangsúlyozta, történelmi tényekről van szó. „Akkor, 1956-ban sok nyugati ország szította a fennálló problémákat, beleértve az akkori magyar vezetés hibáit is, valamint külföldön kiképzett militánsokat, akiket aztán Magyarországra juttattak” – magyarázta. Az orosz elnök ugyanakkor rámutatott, aligha kellene a mai politikai terminusokat átültetni a múlt század közepébe.
További Külföld híreink
A csapatkivonások kapcsán pedig úgy fogalmazott:
Mély meggyőződésem, semmi értelme katonai erőt alkalmazni egy ország vagy egy nép belső törekvéseinek elfojtására, hogy – a vezetés (szerk.) – elérje azokat a célokat, amelyeket ő maga tart prioritásuknak. Ez egyaránt vonatkozik az európai országokra, valamint a kelet-európai országokra is. Semmi értelme sem volt azokon a területeken csapatokat állomásoztatni, ahol azt az adott országok lakosai nem akarták
– szögezte le.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub szocsi plenáris ülésén 2023. október 5-én (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Grigorij Sziszojev)
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!