Az 1956-os forradalomról beszélt Vlagyimir Putyin + videó

Az orosz elnök szerint a belső törekvések elfojtására nincs értelme katonai erőt alkalmazni.

Szocsi, 2023. október 5. Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub szocsi plenáris ülésén 2023. október 5-én. MTI/EPA/Szputnyik/Grigorij Sziszojev Fotó: Grigorij Sziszojev

Stier Gábor arról is kérdezte az orosz elnököt, mit jelent ma Európa Oroszország számára? Válaszában Putyin rámutatott, Oroszország és Európa civilizációjának is a kereszténység az alapja. „Ez természetesen összeköt bennünket. De nem fogjuk magunkat tolakodóan ráerőszakolni Európára, ha az nem akarja” – tette hozzá. Kiemelte, nem Oroszország volt az, aki becsapta az ajtót a kölcsönös együttműködés előtt.

Európa az, aki kizár minket, és egy új vasfüggönyt ereszt le. Nem mi hoztuk létre, hanem az európaiak alkották meg a saját kárukra és veszteségükre

– magyarázta.

Az orosz elnök egyúttal Európa szuverenitásáról is szót ejtett. Európai vezetők neveinek említése nélkül elmondta, többen beszélik egymás közt, hogy Európa elvesztette szuverenitását. Példaként Németországot, mint „Európa gazdasági motorját hozta fel”, amelynek vezető politikusai számos alkalommal hangsúlyozták, hogy az 1945 utáni Németország soha nem volt szuverén állam a szó szoros értelmében.

Mi következik ebből a gyakorlatban, többek között a gazdasági életben? Hiszem és tudom, hogy az Egyesült Államok volt az, aki kirobbantotta az ukrajnai válságot, amikor 2014-ben támogatta az ukrán államcsínyt. Nem tudták nem észrevenni, hogy ez az a vörös vonal, amelyről már oly sokszor beszéltünk. Nem, ők mentek előre. Így jutottunk aztán el a mai helyzetbe

– mondta Putyin.

Az orosz elnök szerint azonban nem a véletlenek vezettek el a mostani konfliktusig, hanem szüksége volt rá az Egyesült Államoknak. „Az eredmény: Európa, amely már régen elvesztette szuverenitásának egy részét – nem teljesen, de jelentős részét – kénytelen volt azonnal a szuverén szolgájává válni, végrehajtani annak politikáját, és átállni az Oroszországgal szembeni szankciók, illetve korlátozások politikájára” – tette hozzá.

Erre egyszerűen kényszerítve volt, miközben felismerte, hogy ez a saját maga számára hátrányos, ám most minden energiahordozót – pontosabban azok jelentős részét – az Egyesült Államoktól vásárolja harminc százalékkal magasabb áron

– fogalmazott az orosz elnök.

Putyin a nyugati oroszellenes szankciókról is szót ejtett, amelynek az eredménye csupán az lett, hogy több ország drágábban kezdte vásárolni az olajat más partnerektől, miközben Oroszország továbbra is kedvezményesen adja el más országoknak. Mindennek az eredménye az lett, az „európai gazdaság versenyképessége a mélybe zuhant, miközben a gazdasági értelemben vett fő versenytársának, az Egyesült Államoknak a versenyképessége drámaian növekedett, és más országoké, beleértve Ázsiát is, szintén javult”.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub szocsi plenáris ülésén 2023. október 5-én (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Grigorij Sziszojev)