Egy új világ építésének feladata áll előttünk – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitakör plenáris ülésén csütörtökön Szocsiban.
Úgy vélekedett, hogy a világban akkor lesz egyensúly, amikor senki sem kényszerítheti majd az államokat arra, hogy úgy éljenek, ahogy az a hegemónnak tetszik.
Emlékeztetett arra, hogy korábban javaslatot tett Oroszország NATO-csatlakozására, de ezt elutasították. Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy figyelmen kívül hagyta Moszkva más javaslatait és figyelmeztetéseit is.
Támogatások nélkül Ukrajna elesik
Az ukrajnai háborúra térve elmondta:
Nem mi kezdtük az úgynevezett háborút Ukrajnában. Éppen ellenkezőleg, megpróbáljuk befejezni. Nem hajtottunk végre puccsot Kijevben.
Beszédében kiemelte, az ukrajnai válság nem területi konfliktus, tekintve, hogy Oroszország földrajzi területét tekintve a legnagyobb kiterjedésű ország a világon. Kiemelte, Oroszország ugyanakkor részt vesz a Krím félsziget és Szevasztopol lakosságának támogatásában. Hozzátette: az orosz állam nem félemlített meg senkit náci szellemben, és nem fenyegette meg azokat, akik a saját nyelvüket akarták beszélni.
Ukrajna ma nem létezhet dollármilliárdos támogatások nélkül, melyek ha leállnak, egy héten belül mindennek vége lesz
– közölte Putyin.
A magyar 1956 nem volt „színes forradalom”
Putyin a plenáris ülés során az 1956-os forradalomról is szót ejtett, mely álláspontja szerint nem volt „színes forradalom”. Az orosz elnök arra a felvetésre válaszolt, hogy Magyarországon vitát váltottak ki egy új orosz történelemkönyvnek az ’56-os magyar forradalommal kapcsolatos megállapításai, valamint az olyan kijelentések, hogy ez egy kívülről inspirált „színes forradalom” volt, és hogy hiba volt a kelet-közép-európai országokból kivonni a szovjet katonai erőket.
Noha készítettek fel harcosokat külföldön és át is dobták őket Magyarországra, ezt tisztán színes forradalomnak nevezni nehéz lenne, mert mégiscsak komoly bázisa volt a tiltakozásnak az országban. Ez szerintem nyilvánvaló. De aligha lehet a mai meghatározásokat az előző század közepére átvinni
– fogalmazott az orosz elnök.
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy hiba volt-e a szovjet csapatok kivonása Kelet-Európából, kijelentette: „Mély meggyőződésem, hogy nincs értelme csapatok segítségével elnyomni valamilyen arra irányuló belső tendenciát valamely országban, népben, hogy elérje azokat a célokat, amelyeket a maga számára prioritásnak tekint. Ez az európai és köztük a kelet-európai országokra is vonatkozik. Nem volt értelme csapatokat állomásoztatni ezekben az országokban, ha nem akarták őket a területükön. De az, hogy ez hogyan, milyen feltételekkel történt, sok kérdést vet fel” – tette hozzá.
Putyin emlékeztetett rá, hogy a szovjet csapatokat a nyílt mezőre vezényelték vissza állomáshelyeikről, családostól.
Hozzátette, hogy semmilyen jogi kötelezettség nem kísérte a csapatkivonást sem szovjet, sem pedig nyugati részről, legalábbis azzal kapcsolatban, hogy a NATO nem terjeszkedik kelet felé. Kijelentette, hogy ezzel kapcsolatban hangzottak el szóbeli ígéretek, amelyek aztán nem kerültek papírra. „Tudjuk, hogy számukra [a nyugatiak számára] a papír sem ér semmit, mert a papírt is kidobják, de ezt legalább papíron kellett volna rögzíteni” – nyilatkozott. Felidézte, hogy Egon Bahr német szociáldemokrata politikus annak idején egy új európai biztonsági rendszer kialakítására tett javaslatot, amely magába foglalta volna Oroszországot, az Egyesült Államokat és Kanadát, de nem a NATO-t. És ebben mindenki együtt lett volna, beleértve Kelet- és Közép-Európát.
Mit mondta, Bahr figyelmeztetett rá, hogy ellenkező esetben minden megismétlődik majd, de közelebb az orosz határhoz. De senki nem hallgatott rá, sem a Szovjetunióban, sem az Egyesült Államokban, ami elvezetett a jelenlegi helyzethez.
„A nyugati elitnek ellenségre van szüksége”
Az orosz elnök szerint a nyugati politikai kultúrában továbbra is uralkodik az a vágy, hogy a világot két részre osszák fel, „mi és ők” alapon. Putyin elmondta: a nyugati elitnek ellenségre van szüksége. Az ellenség megléte azért is fontos a Nyugatnak, mert így a belső ellenőrzést saját kezében tudja tartani; példaként a NATO-t emelte ki. „Van egy ellenség, és mindenkinek a főnök köré kell tömörülnie” – magyarázta. Ellenség pedig bárki lehet – aki önállóan viselkedik, azonnal akadályt jelent a nyugati elitnek.
A gyarmati uralom korszaka nem fog visszatérni
– szögezte le Putyin.
Az orosz elnök elmondta, hogy az emberiség a széttöredezettség felé halad, nem az új blokkok felé, nem az új globalizáció lélektelen univerzalizmusa felé, hanem a nagy terek, közösségek szinergiájának útján. Beszédében ismertette Oroszország céljait is: a keleti nagyhatalom egy nyitott világban, akadálymentes környezetben akar élni, ahol fókuszban van a világ sokszínűségének megőrzése.
Kiemelt pont, hogy senki sem kormányozhat mások nevében.
„A többpólusú világ győzött” – szögezte le az orosz elnök. Hozzátette: Oroszország a világrendszer egyik alapja, mely készen áll felvenni a harcot azokkal, akik a diktatúra és az erőszak elveit vallják.
