Megreformálnák az Európai Uniót – megkezdődött a granadai csúcstalálkozó

A tagjelölt országok befogadására készül Brüsszel, ám az illegális migráció ügyében is tárgyalások következnek.

Granada, 2023. október 5. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtó képviselõinek nyilatkozik az Európai Politikai Közösség (EPC) harmadik csúcstalálkozóján Granadában 2023. október 5-én. Az Európai Tanács soros elnökségét betöltõ Spanyolország kormánya 47 állam, valamint az EU-s intézmények vezetõit hívta meg az EPC tanácskozására. MTI/EPA-EFE/Miguel Angel Molina Fotó: Miguel Angel Molina

Hozzátette: ahhoz, hogy a tervezett bővítés megvalósulhasson, a tagjelölt országoknak is reformokat kell végrehajtaniuk. Az Európai Tanács elnöke továbbá arról is hírt adott, Örményország és Azerbajdzsán vezetői szinten még októberben tárgyalni fog Brüsszelben.

A The Guardian brit napilap úgy értesült, a csúcstalálkozón közös nyilatkozatot fognak elfogadni a tagországok vezetői, melynek tervezetében szerepel, hogy „a bővítés geostratégiai befektetés a békébe, a biztonságba, a stabilitásba és a jólétbe”.

A csúcstalálkozóra érkezve Evika Silina lett miniszterelnök közölte, Ukrajna a legfontosabb napirendi pontok közé tartozik.

Lettország számára a fő témánk és prioritásunk továbbra is Ukrajna marad. Úgy gondoljuk, hogy pénzügyileg, katonailag és politikailag is támogatnunk kell Ukrajnát, ugyanakkor vannak más fontos kérdések is, mint például a magas inflációs ráta, az illegális migráció

– magyarázta a kormányfő.

Kaja Kallas észt miniszterelnök megérkezésekor szintén az uniós bővítésről beszélt az újságíróknak. „Ha az országok teljesítik a kritériumokat, akkor folytatjuk a tárgyalási folyamatot” – mondta. Kiemelte azonban, uniós szinten is végre kell hajtani reformok, ugyanis Brüsszel sem mondhatja a tagjelölt országok vezetőinek, „mi még nem állunk készen”.

Mindannyiunknak van házi feladata

– közölte a bővítéssel kapcsolatban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcstalálkozóra érkezve. Hozzátette: a bizottság különböző szakpolitikai felülvizsgálatokon fog dolgozni különböző területeken, hogy biztosak lehessenek abban, az EU is készen áll az új tagállamok érkezésére.

Minden bizonnyal a blokk bővítése mellett fókuszba kerül a migráció is, a The Guardian által látott nyilatkozattervezet az illegális bevándorlásra is kitér: „az irreguláris migrációt haladéktalanul, határozottan kell kezelni. Nem engedjük, hogy az embercsempészek döntsék el, ki lép be az EU-ba” – közölte a brit lap a tervezet részleteit. A dokumentumból továbbá az is kiderült, Brüsszel hogyan tervezi mérsékelni az Európába irányuló migrációt: tervek szerint fokozná az együttműködést a kibocsátó- és tranzitországokkal, megerősítené a külső határok védelmét, emellett még hatékonyabban lépne fel a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem és az embercsempészet ellen.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az X-oldalán arról írt, 2018 júniusában egyértelműen jelezték, az uniós tagállamok konszenzusa nélkül nincs lehetőség az irreguláris migránsok áthelyezésére.

Prime Minister @MorawieckiM in #Grenada:

In June 2018, we introduced a clear indication in the #EUCO conclusions - there is no possibility of relocating irregular migrants without the consensus of the EU Member States. pic.twitter.com/yCOgEPex6s

— Poland in the EU (@PLPermRepEU) October 6, 2023

Lengyelország határozottan elutasítja a menekültek elosztását az uniós tagállamok között a Brüsszelből és Berlinből érkező „diktátum” alapján – jelentette ki a kormányfő. Morawiecki szerint a tervezet kidolgozása során az unió „összejátszott” Donald Tusk volt lengyel miniszterelnökkel, az Európai Tanács korábbi elnökével.

Brüsszel Tusk pártjának támogatásával megkezdte a megvalósítani ezt a tervet, vagyis befogadni az illegális bevándorlókat, illetve azoknak az országokra, amelyek nem akarnak illegális bevándorlókat befogadni, drákói intézkedéseket vetnek ki

– fogalmazott a miniszterelnök.

Mint mondta, több uniós miniszterelnökkel egyeztetett, akik egyetértenek a paktumról alkotott lengyel állásponttal, de „félnek ettől a diktátumtól”. „Mi bizonyítottuk, hogy nem félünk” – jegyezte meg. A miniszterelnök a vétó indokaként elsősorban a biztonsággal kapcsolatos aggályokat emelte ki Franciaországot, Hollandiát említve példaként, ahol „világossá vált, hogy az illegális bevándorlók az okai a biztonság hiányának az utcákon”, Svédországban pedig a hadsereget kellett bevetni az erőszakkal szemben.

Békét, biztonságot és kiszámíthatóságot akarunk

– hangsúlyozta Morawiecki hozzátéve, hogy megvédik a lengyelek biztonsághoz való jogát.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA-EFE/Miguel Angel Molina)