Az orosz nagykövetség szerint hamis hírek jelentek meg, az orosz tankönyvtervezetek nem nevezik fasisztának az ’56-os forradalmat

Reagált a budapesti orosz nagykövetség a tankönyvbotrányra.

Budapest, 2020. február 6. Az átadott Szabad György Irodaház, az Országgyûlés Hivatalának új, Kossuth téri épülete 2020. február 6-án. Elõtérben az 1956. október 25-i Kossuth téri sortûz áldozatainak emlékhelyének bejárata. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Ezzel kapcsolatban a nagykövetség fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a tankönyv augusztus 8-án Moszkvában tartott bemutatóján elhangzott, hogy az orosz sajtóhoz a tankönyvnek „legalább tíz különböző” tervezete jutott el. Nehéz megítélnünk, hogy a cikk megírásához melyik tervezetből indultak ki, de az általunk ismert tankönyvtervezetek egyike sem nevezi „fasisztának” az „’56-os forradalmat” (ami a tankönyv végleges változatát illeti, az még nem jutott el a nagykövetségre). Mindez a „súgóposta” gyerekjátékra emlékeztet bennünket, amikor egy szót vagy mondatot „a szomszéd fülébe” súgnak, és a végeredmény egyáltalán nem az, amit az elején mondtak – tudatták.

Hangsúlyozták: 

a modern Oroszország ugyanis változatlan tisztelettel viseltetik a magyar nép történelmi emlékezete iránt, és elismeri, hogy közös történelmünkben vannak összetett kérdések, amelyek közé joggal sorolják az 1956-os eseményeket is. Ezért mindig is nagyon óvatosan és odafigyeléssel közelítettünk a kérdéshez, nem hagytuk, hogy azt politikai célokra használják fel, és a múlt eseményeit mai szemszögből, a történelmi kontextusból kiragadva vizsgálják. Ugyanígy elfogadhatatlan számunkra a történelemnek konjunktúralovagok általi átírása, a kényelmetlen tények elhagyása, és az aktív résztvevők szerepének elhallgatása. Itt alapvetően fontos, hogy levéltári anyagokra, kortársak tanúságtételére támaszkodjunk.

A nagykövetség kiemelte: szeretnék tisztázni, hogy Putyin szerint a Szovjetunió összeomlása „geopolitikai katasztrófa” volt, amelynek következtében 25 millió orosz nemzetiségű és oroszul beszélő állampolgárt fosztottak meg hazájától, akik ezáltal egyik pillanatról a másikra szülőföldjük határain kívül találták magukat. Sokan közülük „másodrendű állampolgárrá” váltak, mint történt ez például az „ultrademokratikus” balti államokban és Ukrajnában. „Honfitársainknak ezzel kapcsolatos érzései érthetőek és együttérzést keltenek minden magyar emberben, akinek szívét hazaszeretet tölti el, aki szereti népét és nemzetét; mindazokban, akiket nyomaszt a »trianoni tragédia«, amelynek következtében Magyarország nemcsak területének jelentős részét, hanem lakosságának több mint felét is elvesztette” – közölték.

Borítókép: Előtérben az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékhelyének bejárata (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)