Az orosz nagykövetség szerint hamis hírek jelentek meg, az orosz tankönyvtervezetek nem nevezik fasisztának az ’56-os forradalmat

Reagált a budapesti orosz nagykövetség a tankönyvbotrányra.

Budapest, 2020. február 6. Az átadott Szabad György Irodaház, az Országgyûlés Hivatalának új, Kossuth téri épülete 2020. február 6-án. Elõtérben az 1956. október 25-i Kossuth téri sortûz áldozatainak emlékhelyének bejárata. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Ahogy arról a Magyar Nemzet beszámolt, egy orosz történelemkönyvben – amelyet Vlagyimir Megyinszkij, Putyin elnök tanácsadója írt a 11-es diákok számára – fasiszta felkelésnek titulálták 1956-ot. A kötetben két bekezdés szól az 1956-os magyar forradalomról és szabadságharcról, amelyet a szovjet csapatok vertek le. A tankönyv szerint „a magyar válságot a nyugati titkosszolgálatok és az általuk támogatott belső ellenzék akciói katalizálták. A Szovjetunió csapatokat vezényelt Magyarországra, és segített a magyar hatóságoknak a tiltakozás elfojtásában.” A ledöntött Sztálin-szobor fotójával illusztrált orosz tankönyv hibának nevezi a szovjetek 1990-es kivonulását Magyarországról. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára korábban erre úgy reagált, hogy 

1956-ban a magyar emberek fellázadtak a kommunista diktatúrával szemben, ez világos, egyértelmű tény, nem vitakérdés. Minden ezzel ellentétes állítás hamis. Ami történt, annyira egyértelmű, hogy erről nem nyitunk vitát senkivel.

A budapesti orosz nagykövetség ma a Facebookon reagált az ügyre. Mint közölték, „a velünk szemben megfogalmazott kritika sajnos egy olyan magyar hírportál közlésén alapul, amely – talán szándékosan, talán tudatlanságból – információforrásként és politikai kísérő narratívaként a lettországi székhelyű Meduza internetes kiadványt használta fel, amely oroszellenes hamis hírek gyártására és terjesztésére szakosodott, amiért Oroszországban méltán minősül külföldi ügynöknek. Ez az anyag különösen az 1956-os magyarországi eseményeknek a kontextusból kiragadott, és az orosz álláspontot szándékosan negatívan bemutató értékelését tartalmazza.”

Ezzel kapcsolatban a nagykövetség fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a tankönyv augusztus 8-án Moszkvában tartott bemutatóján elhangzott, hogy az orosz sajtóhoz a tankönyvnek „legalább tíz különböző” tervezete jutott el. Nehéz megítélnünk, hogy a cikk megírásához melyik tervezetből indultak ki, de az általunk ismert tankönyvtervezetek egyike sem nevezi „fasisztának” az „’56-os forradalmat” (ami a tankönyv végleges változatát illeti, az még nem jutott el a nagykövetségre). Mindez a „súgóposta” gyerekjátékra emlékeztet bennünket, amikor egy szót vagy mondatot „a szomszéd fülébe” súgnak, és a végeredmény egyáltalán nem az, amit az elején mondtak – tudatták.

Hangsúlyozták: 

a modern Oroszország ugyanis változatlan tisztelettel viseltetik a magyar nép történelmi emlékezete iránt, és elismeri, hogy közös történelmünkben vannak összetett kérdések, amelyek közé joggal sorolják az 1956-os eseményeket is. Ezért mindig is nagyon óvatosan és odafigyeléssel közelítettünk a kérdéshez, nem hagytuk, hogy azt politikai célokra használják fel, és a múlt eseményeit mai szemszögből, a történelmi kontextusból kiragadva vizsgálják. Ugyanígy elfogadhatatlan számunkra a történelemnek konjunktúralovagok általi átírása, a kényelmetlen tények elhagyása, és az aktív résztvevők szerepének elhallgatása. Itt alapvetően fontos, hogy levéltári anyagokra, kortársak tanúságtételére támaszkodjunk.

A nagykövetség kiemelte: szeretnék tisztázni, hogy Putyin szerint a Szovjetunió összeomlása „geopolitikai katasztrófa” volt, amelynek következtében 25 millió orosz nemzetiségű és oroszul beszélő állampolgárt fosztottak meg hazájától, akik ezáltal egyik pillanatról a másikra szülőföldjük határain kívül találták magukat. Sokan közülük „másodrendű állampolgárrá” váltak, mint történt ez például az „ultrademokratikus” balti államokban és Ukrajnában. „Honfitársainknak ezzel kapcsolatos érzései érthetőek és együttérzést keltenek minden magyar emberben, akinek szívét hazaszeretet tölti el, aki szereti népét és nemzetét; mindazokban, akiket nyomaszt a »trianoni tragédia«, amelynek következtében Magyarország nemcsak területének jelentős részét, hanem lakosságának több mint felét is elvesztette” – közölték.

Borítókép: Előtérben az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékhelyének bejárata (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)