Olaf Scholz nem mer ujjat húzni Moszkvával

Berlin elkerülné a Moszkvával való közvetlen konfrontációt.

New York, 2023. szeptember 21. Olaf Scholz német kancellár az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) az ukrajnai háborúról tartott tanácskozásán a világszervezet New York-i székházában 2023. szeptember 20-án. MTI/EPA/Justin Lane Fotó: Justin Lane

Berlinben belpolitikai vitát okozott a Taurus ügye.

A kancellárnak véget kell vetnie a Taurus-szállítás blokkolásának

 – mondta Anton Hofreiter, a Zöld Párt képviselője.

What the Greens are for, or green warmongering:
“The chancellor must end his blockade of the Taurus delivery,” said Anton Hofreiter, a senior Green Party lawmaker.
1/3 pic.twitter.com/1BGKGhIc3z

— Cezary Żekanowski (@CZekanowski) September 27, 2023

Mint fogalmazott: a habozás és a technikai kifogások csak hozzájárulnak Vlagyimir Putyin orosz elnök meggyőződéséhez, hogy még mindig nyerhet, és ez csak meghosszabbítja a háborút.

A kancellár szóvivője ugyanakkor úgy fogalmazott:

nincs tervben a Taurus közelgő szállítása

A német hadsereg szerint a rakéta egyébként nagy pontossággal képes behatolni a megerősített föld alatti bunkerekbe, hidakat rombolni, és nagy hadihajókat is el tud süllyeszteni akár 500 kilométerről is. Ukrajna először májusban kérte a rendszert.

Az amerikai lap cikke rámutat: hasonló vita előzte meg a harckocsik küldését is Németországban. A német gyártmányú tankok Ukrajnába küldését Olaf Scholz csak azután vállalta, hogy Joe Biden amerikai elnök beleegyezett, hogy amerikai harckocsikat küld. 

Egyes német tisztviselők szerint a Taurus küldését még jóváhagyhatják akkor, amikor az Egyesült Államok is hasonló fegyvereket küld Ukrajnába.

London is igyekszik megnyugtatni a német vezetést. Ukrajna soha nem talált el olyan célpontot, amelyet a britek ne hagynának jóvá – mondták brit tisztviselők német kollégáiknak, ezzel biztosítva őket arról, hogy megbízhatnak Kijevben a célzási megállapodások betartásában.

Német tisztviselők viszont azt mondták, hogy ha a Taurust jóváhagyják, technikai módosításokkal lerövidítik a hatótávolságát, hogy minimálisra csökkentsék annak kockázatát, hogy Oroszországot támadják meg az ukránok. Az sem világos, hogy Berlin megengedi-e Kijevnek, hogy csapásokat mérjen a megszállt Krím félszigetre. Németországnak körülbelül 600 ilyen rakétája van, azt nem tudni, ebből hányat küldenének Ukrajnába, ha egyáltalán küldenek.

Borítókép: Olaf Scholz német kancellár az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ukrajnai háborúról tartott tanácskozásán a világszervezet New York-i székházában 2023. szeptember 20-án (Fotó: MTI/EPA/Justin Lane)