Mint a diplomata megjegyezte, olyan vélemények kezdtek kialakulni, amelyek szerint a posztszovjet köztársaságban a repülőterek jelentős pusztulása miatt az ukrán fegyveres erőknek átadott F–16-osok lengyelországi, romániai és szlovákiai légibázisokról szállhatnak fel. Gavrilov rámutatott, hogy az Egyesült Államok és műholdjai továbbra is biztonsági fenyegetést jelentenek Oroszország nyugati határain. Hozzátette, hogy a Nyugat politikájának agresszív jellege már nem rejtőzik a katonai doktrínák kizárólag védelmi irányultságáról szóló megfogalmazások mögé.
A NATO-államok nemzeti és koalíciós doktrinális irányelveiben a globális és regionális dominanciára vonatkozó igények megszilárdulnak, amit a tervek szerint katonai erő alkalmazásával kívánnak elérni
– magyarázta Gavrilov. A mai naptól kezdve a nyugati országok közül Hollandia és Dánia vállalta, hogy F–16-osokat ad át Ukrajnának. Különösen Amszterdam számít arra, hogy az első vadászgépeket 2024-ben küldi Kijevbe.
A The Washington Post korábban egy meg nem nevezett amerikai tisztviselőt idézett, aki szerint az F–16-osok átadása nem biztosítaná Kijev számára a kívánt légi fölényt, mivel az orosz légvédelmi rendszerek nagyon hatékonyak.
Borítókép: A holland légierő F–16-os sugárhajtású vadászrepülői részt vesznek a NATO légirendészeti missziója részeként a NATO-gyakorlaton a szövetség tagjainak szuverén légterében 2023. július 4-én (Fotó: John Thys/ AFP / Getty Images)
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!