Orbán Viktor: Magyarország és Szerbia csak együtt lehet sikeres

A miniszterelnök a vajdasági magyarságról is beszélt a Tanjug szerbiai hírügynökségnek adott interjújában.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő a Kossuth rádió stúdiójában, ahol interjút adott a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban 2023. december 1-jén. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Fotó: Fischer Zoltán

A magyar miniszterelnök az interjúban kitért a gyümölcsöző magyar–szerb kapcsolatokra, Szerbia európai integrációjára, a koszovói helyzetre, a vajdasági magyarságra és Magyarország európai uniós helyzetére is.

 A kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyaroknak történelmi nézőpontjuk is van arról, hogy mi folyik most, hiszen Magyarország 150 évig török megszállás alatt állt. Amikor a történelmi tapasztalatokat és a nyugat-európai társadalmakban történő következményeket látják, akkor a magyarok számára egyértelmű, hogy ellenezni kell a migrációt.

A migráció rossz. A kérdés nem az, hogyan kezeljük. A kérdés, hogyan állítsuk meg, ha meg akarjuk őrizni eredeti vallási és kulturális hátterünket és civilizációnkat

– hangsúlyozta.

Ukrajna csatlakozása nincs előkészítve

Orbán Viktor Ukrajna európai uniós csatlakozásáról is szót ejtett. Szerinte ezt a folyamatot nem készítették elő megfelelően. Mint mondta, új tagok felvétele egy objektív, feltételekhez kötött folyamat, megvan, hogy milyen mérföldköveket kell teljesíteni, és ha valaki nem teljesített, nem léphet tovább.

Sajnos, az Európai Bizottság által elkészített jelentés, amelyben az áll, hogy a tárgyalások megkezdésének előfeltételeként támasztott hét követelmény közül Ukrajna négyet teljesített, nem igaz. Hamis

– hangsúlyozta. Hozzátette: szeretné, ha az ukránok közelebb kerülnének Európához, de nevetségesnek tartja azt az állítást, hogy Ukrajna készen áll a tárgyalások megkezdésére, ahhoz ugyanis még évek kellenek. Magyarország ezzel szemben azt javasolja, hogy először stratégiai partnerséget kell kötni Ukrajnával, amelyben a biztonságra, a mezőgazdaságra vagy a pénzügyekre vonatkozó kérdések is szerepelnének – tette hozzá Orbán Viktor. Ezt követően pedig egy próbaidőszak következhetne, hogy kiderüljön, működőképes-e a rendszer, és ne alakuljon ki olyan helyzet, mint Törökországgal, amellyel évtizedekkel ezelőtt megkezdődtek a tárgyalások, de sehova sem vezettek.

A miniszterelnök szerint nem tisztességes, hogy a nyugat-balkáni országok évek óta folytatnak csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, és ez a folyamat nagyon lassú, míg Ukrajna egyszer csak – politikai okokból kifolyólag – megkezdi a tárgyalásokat.

Attól tartok, az európai vezetők nem értik Szerbia és a Nyugat-Balkán stratégiai jelentőségét. Túl messze vannak. Ez az oka annak, hogy úgy gondolom, az én küldetésem, hogy segítsek nekik megérteni Szerbia jelentőségét, a Balkán jelentőségét, azt, hogy mi forog kockán. (.) Az a probléma, hogy nem értik, hogy az Európai Uniónak nagyobb szüksége van Szerbiára, mint Szerbiának az Európai Unióra, mert a szerbeknek vannak más lehetőségei is

 – mutatott rá. Kifejtette: Szerbia, illetve elődje, Jugoszlávia az el nem kötelezett országok közé tartozott, és most is nagyobb a mozgástere. Változik a világ, változnak a domináns erők, és a szerbeknek lehetőségük van választani az európai vagy egy másik stratégiai út között.

Európának kellene meggyőznie Önöket, hogy csatlakozzanak hozzánk, nem Önöknek minket, hogy fogadjuk be Szerbiát

– hangsúlyozta Orbán Viktor.

Nem egyszerű a koszovói kérdés

A miniszterelnök a koszovói helyzetet nagyon összetettnek nevezte. Mint mondta, az utóbbi néhány évben azt látta, hogy a szerbek állandó provokációnak vannak kitéve. Véleménye szerint a provokációra lehet jól is reagálni, de attól a provokáció még provokáció marad.

Magyar kisebbség számos országban él, és tudjuk, hogyan tudja a többség provokálni a kisebbséget. Tehát értem, hogyan működik ez azon a területen (Koszovóban), és ez az oka annak, hogy támogatjuk az ott élő szerb kisebbséget. Készen állok arra, hogy megtegyek mindent, amit csak lehet. Még fizikai veszteségeket is szenvedtünk a helyi csoportokkal történt összetűzések során, de ennek ellenére jelentős támogatást nyújtunk

– hangsúlyozta. A miniszterelnök szerint jó, hogy a szerb diplomácia a nemzetközi jog betartásához ragaszkodik, mert a nemzetközi jog Szerbia oldalán áll, ezt a kérdést pedig enélkül nem lehet kezelni. Orbán Viktor arra emlékeztetett, hogy az Európai Unió öt tagországa Szerbiához hasonlóan nem ismerte el Koszovó függetlenségét, tehát ez még nyitott kérdés, tárgyalni kell róla.

Az Oroszország elleni szankciókkal összefüggésben Orbán Viktor leszögezte: logikus döntést hozott azzal, hogy nem csatlakozott az uniós szankciókhoz. Mint mondta, Magyarország az Európai Unió része, de nem ért egyet a büntetőintézkedéseken alapuló nemzetközi politikával. 

Nagyon ritka az, hogy a szankciók a kívánt hatáshoz és eredményhez vezetnek

– szögezte le. Szerinte a szankciók miatt tönkremegy a gazdaság, és több kárt és gondot okoz Európa magának, mint Oroszországnak, tehát a szankciós rendszer nincs jól kidolgozva. Szerbia ráadásul nem tagja az Európai Uniónak. Senki nem várhatja el Szerbiától, hogy európai szankciós rendszere legyen. Hozzátette: Budapestről nézve a szerb álláspont nagyon logikusnak tűnik, hiszen miért fogadnának el valamit, ami rossz nekik, és semmilyen előnyük nem származik belőle.

A jövő évi európai uniós választások tétjével kapcsolatban Orbán Viktor kijelentette, hogy Európa mindig is kétféle módon szerveződött meg. Az egyik a római birodalom hagyománya, amely egyetlen birodalom alá szervezné az összes területén élő embert. Ennek megvannak az előnyei és a hátrányai. A másik a nemzetállamok hagyománya. Szerencsés időkben megvolt az egyensúly a kettő között, de az Egyesült Királyság EU-ból történő kilépésével felbomlott ez az egyensúly, és egyre hangosabbak a birodalmi hangok. Magyarország ezzel nem ért egyet, és harcolni fog az önállóságáért – húzta alá.

Borítókép: Orbán Viktor kormányfő (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)