Az észszerűség indokára hivatkozva a legfelsőbb bíróság és más bírói grémiumok évtizedek óta felülvizsgálták a kormány és miniszterei, valamint a közigazgatási hatóságok törvényeit és rendeleteit. Például 2007-ben a legfelsőbb bíróság erre hivatkozva arra kötelezte a honvédelmi és az oktatási minisztert, hogy a Gázai övezetbeli települések összes óvodáját lássák el rakéták elleni védelemmel, és ne elégedjenek meg bizonyos „védett terek” kialakításával, ahogy költségvetési okokból tervezték.
Az észszerűségi indok eltörlése központi pillére volt Jarív Levin igazságügyi miniszter jogrendszert átalakító terveinek. A változás jelentősen csökkentette a kormány bírósági felülvizsgálatának lehetőségét, és
megnehezítette a legfelsőbb bíróság beavatkozását azokban az esetekben, amikor megválasztott tisztségviselők önkényes, szélsőséges és korrupt, vagy az emberi jogokat sértő döntéseket hoznak.
Levin igazságügyi miniszter az ítélet kihirdetése után azzal vádolta a legfelsőbb bíróság tagjait, hogy „minden hatalmat a kezükbe vettek”, és nehezményezte a döntés időzítését is a gázai háború közepette.
A kormányzó Likud párt közleményében kijelentette, hogy a bíróság döntése „ellenkezik a nép egységakaratával, különösen a háború idején”.
Jaír Lapid, az ellenzék vezetője viszont üdvözölte az ítéletet.
A legfelsőbb bíróság ma hű maradt Izrael polgárainak védelmében vállalt szerepéhez, és mi teljes támogatásunkról biztosítjuk
− fogalmazott.
Ha az izraeli kormány újra vitát kezd a legfelsőbb bíróságról, akkor nem tanultak semmit. Semmit sem tanultak október 7-ből, és semmit sem tanultak a nyolcvanhét napja tartó háborúból
– tette hozzá.
