Az izraeli legfelsőbb bíróság hatályon kívül helyezte az igazságügyi reform első törvényét

Az izraeli legfelsőbb bíróság hatályon kívül helyezte az észszerűségi indok eltörlését tartalmazó törvényt, vagyis az izraeli alaptörvény olyan módosítását, amely kizárta a kormány, a miniszterelnök és a hatósági döntések indokoltságának bírósági felülvizsgálatát.

Bíróság Forrás: Pixabay

Az alkotmánybíróságként is működő izraeli legfelsőbb bíróság hétfő este nyilvánosságra hozott döntését a tizenöt bíró közül nyolcan támogatták. Egy másik döntés értelmében – amelyet a legfelsőbb grémium tizenkét tagja támogatott – a legfelsőbb bíróság jogosult az alaptörvények bírósági felülvizsgálatára, valamint a beavatkozásra olyan kivételes és szélsőséges esetekben, amikor az izraeli parlament, a kneszet túllépte alkotmányos hatáskörét.

Az észszerűségi indok törlése a bírók többségének véleménye szerint súlyos és példátlan módon megkárosítaná Izrael demokratikus jellegét.

Nem egyeztethető össze az igazságszolgáltatási alaptörvény módosítása a hatalmi ágak szétválasztásával és a jogállamisággal, azon két legfontosabb elvvel, amelyek demokratikus rendszerünk fontos jellemzői. Alapító narratívánk ilyen jellegű károsodása tűrhetetlen

− írta Eszter Hajut, a grémium nemrég nyugdíjba vonult, de ebben az ügyben még ítélkező elnöke indoklásában. Kiemelte, hogy közbe kellett avatkozni „az izraeli alkotmányos rendszer egyedi szerkezeti jellemzői miatt, és tekintettel az elmúlt évek alkotmányos gyakorlatára, amely jól szemlélteti, hogy rendszerünk milyen könnyedséggel változtatható meg alapvető módon”.

Az észszerűség indokára hivatkozva a legfelsőbb bíróság és más bírói grémiumok évtizedek óta felülvizsgálták a kormány és miniszterei, valamint a közigazgatási hatóságok törvényeit és rendeleteit. Például 2007-ben a legfelsőbb bíróság erre hivatkozva arra kötelezte a honvédelmi és az oktatási minisztert, hogy a Gázai övezetbeli települések összes óvodáját lássák el rakéták elleni védelemmel, és ne elégedjenek meg bizonyos „védett terek” kialakításával, ahogy költségvetési okokból tervezték.

Az észszerűségi indok eltörlése központi pillére volt Jarív Levin igazságügyi miniszter jogrendszert átalakító terveinek. A változás jelentősen csökkentette a kormány bírósági felülvizsgálatának lehetőségét, és 

megnehezítette a legfelsőbb bíróság beavatkozását azokban az esetekben, amikor megválasztott tisztségviselők önkényes, szélsőséges és korrupt, vagy az emberi jogokat sértő döntéseket hoznak.

Levin igazságügyi miniszter az ítélet kihirdetése után azzal vádolta a legfelsőbb bíróság tagjait, hogy „minden hatalmat a kezükbe vettek”, és nehezményezte a döntés időzítését is a gázai háború közepette. 

A kormányzó Likud párt közleményében kijelentette, hogy a bíróság döntése „ellenkezik a nép egységakaratával, különösen a háború idején”.

Jaír Lapid, az ellenzék vezetője viszont üdvözölte az ítéletet.

A legfelsőbb bíróság ma hű maradt Izrael polgárainak védelmében vállalt szerepéhez, és mi teljes támogatásunkról biztosítjuk

− fogalmazott.

Ha az izraeli kormány újra vitát kezd a legfelsőbb bíróságról, akkor nem tanultak semmit. Semmit sem tanultak október 7-ből, és semmit sem tanultak a nyolcvanhét napja tartó háborúból

– tette hozzá.

A jogrendet átalakító, a demokratikus fékeket és ellensúlyokat lebontó törvények ellen január óta egészen a Hamász októberi terrortámadásáig heti rendszerességgel százezres tömegtüntetéseken tiltakoztak Tel-Avivban és Izrael több száz pontján a változtatás ellenzői.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pixabay)