„Nem nézhetjük tétlenül, hogy a hedonista pogányok romba döntik azt, amiért megharcoltunk”

Az Európai Unió bár gazdag, de gyenge, ugyanakkor elutasítja a kereszténységet, népességcserét akar és LMBTQ-ideológiát követ – vélekedett lapunk megkeresésére ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász. A Századvég jogi tanácsadója szerint ezt a magyarok nem nézhetik tétlenül a gondolkodj lokálisan, cselekedj globálisan elv végett. A magyar nép helytállása mellett Lomnici meglátása szerint egy, a jelenleginél nagyobb mozgástérrel rendelkező, együtt cselekvő, megerősödő jobboldali, szuverenista közösségre is szükség lenne, hogy a brüsszeli nyomásra kellő választ lehessen adni és Európa felkészüljön a XXI. század kihívásaira.

Budapest, 2022. január 17. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány A válságok kora - Az Európa Projekt kutatás eredményei 2021-ben címû konferenciáján a Várkert Bazárban 2022. január 17-én. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

– Elképzelhető, hogy a választások változást hoznak majd az uniós légkörben? A jelenlegi előrejelzések szerint a jobboldal megerősödése várható.

– Az Európai Unió most válságban van, és az egyik kiút egyértelműen egy konzervatív, a jelenleginél nagyobb mozgástérrel rendelkező, együtt cselekvő, megerősödő jobboldali, szuverenista közösség lehet az Európai Parlamentben. 

De az a törekvés is verifikált, hogy a most lassú és bürokratikus közösség helyett egy hatékonyabb, a XXI. század kihívásaira gyorsabban reagálni képes EU-ra van szükség, amely önmaga védelmére is alkalmas, csak akkor támogatható, ha ez nem önkényes birodalmi törekvések szellemében valósul meg, és ennek egyik további fontos feltétele Franciaország, de különösen Németország uniós és más európai szomszédaihoz, szövetségeseihez fűződő kapcsolatainak valóban újfajta megközelítése lenne.

Az új, változtató szándékú irány csak akkor lehet reménykeltő, ha a német vezetés is belátja, hogy a kontinenst Németország és Kelet-Közép-Európa kölcsönös tiszteleten alapuló, és a felek nemzeti érdekeit is szolgáló együttműködése képes kimenteni a bajból.

– „Meggyőződésem, hogy Lengyelország teljes mértékben helyre tudja állítani a jogállamiságot tiszteletben tartó állam szerepét” – fogalmazott szintén Reynders biztos. Ha a választások után mégis marad a jelenlegi baloldali dominancia, van még esély arra, hogy egy Orbán Viktor vezette Magyarország kapcsán is hasonló kijelentéseket tesznek majd, vagy túl nagy a szakadék mára a felek között?

– Mivel az Európai Unió, bár gazdag, de gyenge, ugyanakkor elutasítja a kereszténységet, népességcserét akar és LMBTQ-ideológiát követ, ez a magyar miniszterelnök tavalyi tusványosi  beszéde alapján ahhoz vezetett, hogy létrejött egy önálló politikai elit, amely nem elszámoltatható (lásd sms-gate), nincs többé se keresztény, se demokratikus meggyőződése (lásd neomarxizmus, vagy éppen a gendertanok terjedése), és a föderalista kormányzás Európában egy elszámoltathatatlan birodalomhoz (lásd szupranacionális hatáskörű önkorlátozó, ellenőrző intézmények teljes hiánya) vezetett. Ezért „Nincs más választásunk, hiába szeretjük Európát, hiába az a mienk, mégis harcolnunk kell” – jelentette ki tavaly Orbán Viktor. 

A gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan boweri tétel szerint akár ez is értékelhető az egyik fő üzenetként, hogy mi, magyarok nem nézhetjük tétlenül, hogy a „hedonista pogányok” romba döntik mindazt, amit több mint 40 év kommunista elnyomás után nagy nehezen, 2010-ben új lendületet kapva kiharcoltunk magunknak. 

A kutya ugat, a karaván halad, ahogy tartja az eredetileg török mondás. Most, éppen a felmérések szerint, a nemzeti oldal újabb kettős győzelme felé tart 2024-ben az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon. És ezúttal már a lezárt anonim gyűjtőládák, a százmilliós mikroadományok, a párton kívüli pártkatonák és a független, tisztakezű civilek hazug mítoszai sem segítik a dollárbaloldalt.

Borítókép: Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány A válságok kora – Az Európa Projekt kutatás eredményei 2021-ben című konferenciáján a Várkert Bazárban 2022. január 17-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)