A haditudósító, aki átverte a tálibokat, megölnék a húszik, és lecsukták az amerikaiak

Mohammed Al Arab tizenegy háborúból tudósított. Megjárta többek között Irakot, Jement és Afganisztánt. Nem lehet mondani, hogy ép bőrrel megúszta, többször megsebesült, olykor egy hajszálon múlt az élete. Valami mégis vonzza, csábítja a háborús zónákba. Hogyan lesz valaki haditudósító? Miért teszi kockára az életét? Mohammed Al Arabot Rijádban, a Saudi Media Forum 3 rendezvényén kérdeztük tapasztalatairól.

Mohammed Al-Arab iraki-bahreini hadi tudósító. Fotó: Mohammed Al Arab

Fotó: Mohammed Al Arab

– Miért érzi fontosnak, hogy kockára tegye az életét az emberek tájékoztatásáért?

– Erre nem tudok egyértelmű választ adni. Süketelhetnék arról, hogy mindig az igazságot kerestem, de ez nem lenne igaz. Azt vallom, nagyon fontos, hogy újságírók is ott legyenek a frontvonalban, hogy ne csak a katonák narratíváját ismerjük. Talán történeteinkkel hatással lehetünk arra is, hogy vége legyen a háborúnak.

– Ha össze lehet hasonlítani a háborúkat: melyik volt a legvéresebb?

– Egyértelműen a 2003-as iraki. Rengetegen meghaltak. Egyébként én voltam az első hadi tudósító, akit az amerikaiak letartóztattak. Öt napra őrizetbe vettek, de hajam szála sem görbült. Igaz, a Daesh (az Iszlám Állam) elleni háborúról nem tudósítottam, mert abban az időben Jemenben dolgoztam. Korábban viszont én voltam az egyetlen újságíró, aki interjút készíthetett Abu Muszab Al-Zarkávival (az iraki al-Kaida egykori vezetője).

– Hogyan látja a Nyugat felelősségét a háborúkban, amiket megjárt?

– Az Egyesült Államok óriási hibát követett el Irakban. 

Harcolni akartak Szaddám Huszeinnel? Rendben! De miért számoltak le a hadsereggel, és adták át a hatalmat milíciáknak? Eltelt már több mint húsz év, és Irak még mindig instabil. Tudja, néhányszor találkoztam Tony Blair brit miniszterelnökkel. Egy eseményen a békéről beszélt, nem akartam hinni a fülemnek. Neki is szegeztem a kérdést: Ön beszél nekünk békéről? Vagy nézze meg Afganisztánt, Szíriát, Jement! Sajnos a nyugatiaknak csak ideológiáik vannak, könyvekből és újságcikkekből tájékozódnak, de nem hallgatnak azokra, akik ismerik is a térséget, akik ott vannak a terepen. Kérdeztek volna csak meg engem! Tudja, hány akna van telepítve Jemenben? Tippeljen!

– Egymillió?

– Megmondom, óvatos becslések szerint is hárommillió. Emlékszik még Moammer Kadhafi líbiai vezérre? Már több mint tíz éve halott, de vannak olyan aknák a föld alatt, amelyeket még ő küldött. És ezek a fegyverek nem válogatnak. Megölnek civilt, gyermeket, állatot, bárkit, aki rájuk téved. Lehetne arról riportot forgatni, hány ember él Jemenben lábak nélkül… Ráadásul ezek többsége orosz akna. Száz év után is veszélyt jelentenek majd. Csak azt akarom mondani, hogy ha a háború egyszer véget is ér, ez a probléma akkor is velünk marad.

A húszi lázadókat támogató törzsi fegyveresek az Egyesült Államok és Izrael ellen tüntetnek 2024. január 29-én
Fotó: MTI/EPA/Jajha Arhab

– Európában „megszoktuk”, hogy a Közel-Keleten szólnak a fegyverek. Most viszont a szomszédságunkban, Ukrajnában is háború dúl. Követi az eseményeket?

– Természetesen. Reménykedem a mihamarabbi békében, bár nem tudom, a politikai ellentétek kibékíthetők-e. Minél tovább húzódik a háború, annál nehezebb lesz. Jemenben tanúja voltam, ahogy egy fontos várost elfoglalt a húszi milícia. A kormányerők vagy százszor próbálták meg visszaszerezni, mindhiába. Aztán elég volt egyetlen hiba, és ami nem sikerült négy évig, az sikerült három óra alatt. Könnyen lehet, hogy ugyanez a forgatókönyv fog megismétlődni Ukrajnában is.

Ha nem vetnek véget háborúnak most, akkor később Vlagyimir Putyin még mélyebben betör Ukrajnába. És utána nem is fog kimenni.

– Én néha már félve nyitom meg a közösségi médiát, mert dől belőle az erőszak a háborúkból. Hogyan változtatta meg a közösségi média a háborús tudósítást?

– Én is igyekszem használni. Nézze, egy televíziós riportom eljut néhány százezer emberhez. A közösségi médiában ugyanaz akár milliókhoz. Szerintem ez a műfaj jövője. Az írott sajtót a közösségi média kivégezte. A televízió még él, de a YouTube rengeteg nézőt elhódított. Nem véletlenül dolgozom saját közösségimédia-platformon, ha Isten is úgy akarja, néhány hónapon belül elindul. Ez nem jelenti azt, hogy a haditudósítókra ne lenne többé szükség. Csak azt, hogy a publikálási felületeik megváltoznak.

Fotó: Mohammed Al Arab

Névjegy. Mohammed Al Arab az iraki Falludzsában született 1975-ben. Több mint harminc éve dolgozik újságíróként, szerkesztőként, dokumentumfilmesként és a tömegkommunikáció területén. Vezető tudósítója volt többek között az Al Arabíja, az Al Hadasz szaúdi csatornáknak, a Sky News Arabiának, illetve vezető nemzetközi hírügynökségeknek dolgozott: az AFP-nek, a Reutersnek, az AP-nek, a Sky News-nak, az NBC News-nak. Emellett több könyv szerzője. Munkáját számos nemzetközi díjjal ismerték el, a béke nagykövetének választották a dél-szudáni törzsek közötti konfliktusban. A kriptovaluták, metaverzumok szakértője is, az első arab digitális pénznem (HZMCOIN) megteremtője, Pangeanis néven saját közösségi oldalt fejleszt.

Borítókép: Mohammed Al Arab iraki-bahreini haditudósító (Fotó: Mohammed Al Arab)