Aki ezt a tengeri szorost uralja, annak nincs szüksége nukleáris fegyverre

Újra forr a Vörös-tenger: Izrael gázai hadműveletei miatt a jemeni húszi lázadók hónapok óta kereskedelmi és katonai hajókat támadnak. Megfékezésükre nemzetközi koalíció alakult, ám a világ egyik legfontosabb és legforgalmasabb szorosának ellenőrzése nem is olyan könnyű feladat. Márpedig ha a vízi szállítmányozásban zavar támad, azt az egész világ megérzi. Kik azok a húszik és mit akarnak elérni? Novák Attila történész segített eligazodni.

Pro-government forces walk in the port of the western Yemeni coastal town of Mokha as they advance in a bid to try to drive the Shiite Huthi rebels away from the Red Sea coast on February 9, 2017. Forces supporting President Abedrabbo Masnour Hadi, backed by the coalition, began a major offensive on January 7 to recapture the coastline overlooking the strategic Bab al-Mandab Strait. (Photo by SALEH AL-OBEIDI / AFP) Fotó: AFP

Amerikai erők Dzsibuti partjainál. Fotó: Navy photo by Mass Communication Specialist 1st Class Randi Brown

Szűkössége miatt a Báb el-Mandebet néhány hadihajóval vagy aknazárral könnyedén blokád alá lehetne vonni, csakhogy megfelelő erővel – ebben pedig, mint láthattuk, nincs hiány – ugyanilyen könnyen fel is lehetne szabadítani. Sokkal nagyobb kihívást jelentenek viszont az elszórt és kiszámíthatatlan támadások. Korábban már főként az Ádeni-öbölben garázdálkodó szomáliai kalózok is bizonyították, hogy milyen komoly fejtörést tudnak okozni, de őket még sikerült megfékezni. Most náluk jóval komolyabb társaság, a jemeni húszik veszélyeztetik a vizeket, állításuk szerint Izrael gázai hadműveleteiért. Az utóbbi hónapokban többször is kereskedelmi és katonai hajókat vettek célba a legváltozatosabb módszerekkel: kisebb, mozgékony csónakokkal rohanták le, rakétákkal lőtték vagy drónokkal mértek csapást. A Vörös-tenger hajózásának biztosítására egy új nemzetközi koalíció is alakult – ennek Kína például nem tagja –, amely nemcsak védekezett, de attól sem riadt vissza, hogy a jemeni szárazföldön lőjön húszi célpontokat.

Miért fontos Magyarországon, hogy mi folyik egy távoli szorosban? 

Azért, mert a károkat máris saját bőrünkön – és pénztárcánkon – érezhetjük. 

Ha a Vörös-tengeren nem biztonságos a hajózás, akkor a kereskedők két megoldást választhatnak. Vagy kerülőúttal próbálkoznak, vagy megkockáztatják az átkelést, de sokkal magasabb biztosítási díjak mellett. Az eredmény mindenképpen egy dolgot jelent: jóval magasabb költségeket. Ezek miatt a konténerek szállításának díja máris ötszörösére emelkedett, és akkor még nem esett szó egyéb árfelhajtó hatásokról, vagy hogy a friss termékek – például gyümölcsök – megromolhatnak. Szemléletes példa, hogy januárban rövid időre leállásra kényszerült az esztergomi Suzuki-gyár, mert a Japánból útnak indult alkatrészek a vörös-tengeri válság miatt nem érkeztek meg időben.

A palesztinokat támogató jemeni síita húszi felkelõk az amerikai fegyveres erõk húszi katonai célpontok ellen végrehajtott légicsapásai ellen tiltakoznak Szanaában 2024. január 29-én. Fotó: Osamah Abdulrahman

Szandálos lázadók vagy ütképes hadsereg?

De egyáltalán kik azok a húszik, és miért jó ez nekik? „Szandálos lázadók” vagy egy ütőképes milícia fenyegeti lebénulással a teljes világkereskedelmet? A kérdések megválaszolására Novák Attila történészt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársát, a Goldziher Intézet munkatársát kértük meg. – A jemeni húszik – akik magukat Ansar Allahnak, azaz Isten Védelmezőinek is nevezik – az 1990-es évek óta konfliktusban állnak a szerintük szunnita és szalafista befolyást képviselő központi hatalommal. A harc, mint ahogyan előrenyomulásuk is: folyamatos. Bár megjelenésük nem modern fegyveres alakulatra utal – képesek voltak arra, hogy Jemen egy részét elfoglalják, benne a fontos tengerparti övezetet és Sanaát, a fővárost. A húszik által kontrollált területen állami vonásokat is tapasztalhatunk. Arra is alkalmasnak mutatkoztak, hogy ellenálljanak a nemzetközi beavatkozásnak, megvédjék kivívott pozíciójukat – mutatta be a Jemen jelentős területeit uraló lázadókat a szakember. Erejüket szemléltetve rámutatott: a 2015-ös szaúdi intervenció után 2017-ben a rijádi repülőteret is meg tudták támadni ballisztikus rakétával, emellett más fegyvereik is vannak, cirkálórakétákkal és drónokkal is rendelkeznek. 

A húsziknak most nyílt lehetőségük arra, hogy bebizonyítsák, a globális folyamatokba beavatkozni képes, komolyan vehető csoportosulásról van szó. 

Más Öböl-államot is támadtak, például a jemeni polgárháborúban a szunnita oldalon bevonódott Egyesült Arab Emirátust, ezért jelenlétük, hatalmuk a szunnita országokat is nyugtalanítja. Ez egyébként egy oldalra sodorta ezeket az államokat Izraellel – vázolta az erőviszonyokat.

Tényleg Izrael áll a célkeresztben, mikor civil nemzetközi hajókat lőnek? Novák Attila rámutatott, a húszik ideológiájában már a kezdetektől, az 1990-es évektől kezdve erős Amerika- és Izrael-ellenesség volt tapasztalható, amely azért is bizarr, mert a zsidó államban jelentős számú, nagyon eredeti, a származási területre jellemző kulturális elemeket felmutató jemeni eredetű zsidó közösség él. 

– A húszik célja az, hogy megzavarják az Egyesült Államok dominálta világrendet azzal, hogy akadályozzák a nemzetközi kereskedelem szokásos csatornáit. 

Ezt sikerült is nekik, sok hajó inkább megkerüli Afrikát, mintsem hogy a lázadókkal nézzen szemben a csatorna bejáratánál, a Báb al-Mandeb szorosban vagy már beljebb, a csatorna területén. A támadások nemcsak Izraelnek ártanak – ami kimondott célja a húsziknak –, de például az egyiptomi gazdaságot is rendkívül negatívan érintik – magyarázta.  – Természetesen az is a céljuk, hogy a saját népszerűségüket növeljék a jemeni lakosság és általában az arabok körében, illetve világpolitikai tényezőként vonuljanak be a történelembe – tette hozzá.

Lángba borulhat a térség?

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a húszik Iránnak is szoros szövetségesei: a különféle katonai támogatásokon kívül világosan látszik az iráni közreműködés abban is, hogy a húszik közvetlenül is támadták Izraelt – újabb frontot nyitva és megosztva ezzel az iszlamista Irán hagyományos ellenségének, a zsidó államnak a katonai erejét. – Az emberiség első űrcsatáját ez a konfliktus hozta el, hiszen – izraeli állítás szerint – 2023. október legvégén egy, a húszik által indított föld-föld rakétát az Arrow izraeli rakétaelhárító rendszer a Kármán-vonal, tehát az űrhatár felett fogta el – mutatott rá.

Jemeni síita húszi felkelõk amerikai és izraeli zászlókon gurulva jármûveikkel tiltakoznak Szanaában 2024. január 25-én az ellen, hogy az Egyesült Államok terrorszervezetnek minõsítette a húszi mozgalmat. Fotó: Osamah Abdulrahman

Felmerül viszont a kérdés, hogy ha a húszik a világpolitika színpadára lépnek, és izraeli és nyugati célpontokat támadnak, akkor ezzel nem kockáztatják-e egy újabb nyílt háború kirobbanását. Novák Attila szerint erre kevés esély van. – Akkor terjedt volna ki a konfliktus, ha Izrael folytatja azt az immár támadó jellegű csapását, amelyet tavaly december elején kezdett a húszik ellen. Mivel a húszik több nemzet hajóját, szállítmányait is támadták, természetes volt, hogy valamilyen egységes erővel fogják szembetalálni magukat. 

Az amerikaiak és a britek által végrehajtott katonai csapások éppen a gátját képezik annak, hogy a konfliktus kiterjedjen 

– latolgatta az esélyeket. – Akkor lenne nagyobb a probléma, ha a Nyugat hagyná, hogy ezek a modern kori és szervezett kalózok meg tudják zavarni a világkereskedelmet. A korábbi évszázadokban is sokszor széles összefogások alakultak ki a kalózok ellen, most is ez zajlik, éppen a húszik, egy radikális iszlamista szerveződés ellen – emlékeztetett a szakember.

Borítókép: Jemeni kormánypárti erők még 2017-ben. (Fotó: SALEH AL-OBEIDI / AFP)