Aki ezt a tengeri szorost uralja, annak nincs szüksége nukleáris fegyverre

Újra forr a Vörös-tenger: Izrael gázai hadműveletei miatt a jemeni húszi lázadók hónapok óta kereskedelmi és katonai hajókat támadnak. Megfékezésükre nemzetközi koalíció alakult, ám a világ egyik legfontosabb és legforgalmasabb szorosának ellenőrzése nem is olyan könnyű feladat. Márpedig ha a vízi szállítmányozásban zavar támad, azt az egész világ megérzi. Kik azok a húszik és mit akarnak elérni? Novák Attila történész segített eligazodni.

Pro-government forces walk in the port of the western Yemeni coastal town of Mokha as they advance in a bid to try to drive the Shiite Huthi rebels away from the Red Sea coast on February 9, 2017. Forces supporting President Abedrabbo Masnour Hadi, backed by the coalition, began a major offensive on January 7 to recapture the coastline overlooking the strategic Bab al-Mandab Strait. (Photo by SALEH AL-OBEIDI / AFP) Fotó: AFP

Báb el-Mandeb, azaz a Siralom kapuja. Így nevezik a világ egyik legfontosabb szorosát, amely elválasztja Afrikát és Ázsiát, egyben összeköti a Vörös-tengert az Indiai-óceánnal. Egyes elméletek szerint egykoron az emberek ősei is ezen keresztül kelhettek át, hogy aztán a Homo sapiens meghódítsa a világot. Nevét állítólag azokról a hajósokról kapta, akik odavesztek a legszűkebb pontján mindössze 27 kilométeres átjárón. Szeszélyes áramlataival, viharos szeleivel és zátonyaival vizei még napjainkban is veszélyesek. Az igazi fenyegetést mostanában mégsem ezek, hanem a jemeni húszi lázadók jelentik.

 

Madártávlatból a Báb el-Mandeb kietlen táj. Egyik partján Dzsibuti, a másikon Jemen homoksivatagai. A tengert a rák alakú, alig 13 négyzetkilométeres, vulkanikus Perim szigete, illetve a Szavabi, más nevén Hét Fivér-szigetcsoport pöttyözi. Nem túl izgalmas látvány, pedig itt fut a világ egyik legfontosabb útvonala: a szoroson halad át a világ tengeri kereskedelmi teherforgalmának 10-12 százaléka, az olajszállítmányok nagyjából tizede. Ez évente 15-20 ezer hajót jelent, Európa és Ázsia irányába egyaránt.

Aki a Báb el-Mandebet uralja, annak nincs szüksége nukleáris fegyverre 

– fogalmazott egy interjúban találóan Manszúr Hádi volt jemeni elnök.

Fojtópont

De ki uralja? Erre most korántsem olyan egyszerű választ adni. A szűk és forgalmas átjáróval – szakkifejezéssel fojtóponttal – éppen az a gond, hogy nagyon könnyű lezárni vagy legalábbis zavart okozni rajta. Volt már példa hasonlóra: az 1973-as, jom kippuri háborúban Egyiptom hadihajókkal vonta blokád alá a szorost, hogy elvágja Izraelt vörös-tengeri kijáratától. 

Ennek köszönhető, hogy az apró, de stratégiai elhelyezkedésű Dzsibuti az az ország, ahol jól megfér egymás szomszédságában nyolc (!) különböző nemzet katonai bázisa. 

Van itt saját támaszpontja az Egyesült Államoknak, az Egyesült Királyságnak, Franciaországnak, Olaszországnak, Spanyolországnak, Németországnak, sőt Kínának, Japánnak és – készülőben – Szaúd-Arábiának. A kivételes katonai jelenlétet és együttműködést egyetlen közös cél indokolja: a hajózás biztonságának garantálása a térségben. Ez azonban nem is olyan egyszerű feladat.

Amerikai erők Dzsibuti partjainál. Fotó: Navy photo by Mass Communication Specialist 1st Class Randi Brown

Szűkössége miatt a Báb el-Mandebet néhány hadihajóval vagy aknazárral könnyedén blokád alá lehetne vonni, csakhogy megfelelő erővel – ebben pedig, mint láthattuk, nincs hiány – ugyanilyen könnyen fel is lehetne szabadítani. Sokkal nagyobb kihívást jelentenek viszont az elszórt és kiszámíthatatlan támadások. Korábban már főként az Ádeni-öbölben garázdálkodó szomáliai kalózok is bizonyították, hogy milyen komoly fejtörést tudnak okozni, de őket még sikerült megfékezni. Most náluk jóval komolyabb társaság, a jemeni húszik veszélyeztetik a vizeket, állításuk szerint Izrael gázai hadműveleteiért. Az utóbbi hónapokban többször is kereskedelmi és katonai hajókat vettek célba a legváltozatosabb módszerekkel: kisebb, mozgékony csónakokkal rohanták le, rakétákkal lőtték vagy drónokkal mértek csapást. A Vörös-tenger hajózásának biztosítására egy új nemzetközi koalíció is alakult – ennek Kína például nem tagja –, amely nemcsak védekezett, de attól sem riadt vissza, hogy a jemeni szárazföldön lőjön húszi célpontokat.

Miért fontos Magyarországon, hogy mi folyik egy távoli szorosban? 

Azért, mert a károkat máris saját bőrünkön – és pénztárcánkon – érezhetjük. 

Ha a Vörös-tengeren nem biztonságos a hajózás, akkor a kereskedők két megoldást választhatnak. Vagy kerülőúttal próbálkoznak, vagy megkockáztatják az átkelést, de sokkal magasabb biztosítási díjak mellett. Az eredmény mindenképpen egy dolgot jelent: jóval magasabb költségeket. Ezek miatt a konténerek szállításának díja máris ötszörösére emelkedett, és akkor még nem esett szó egyéb árfelhajtó hatásokról, vagy hogy a friss termékek – például gyümölcsök – megromolhatnak. Szemléletes példa, hogy januárban rövid időre leállásra kényszerült az esztergomi Suzuki-gyár, mert a Japánból útnak indult alkatrészek a vörös-tengeri válság miatt nem érkeztek meg időben.

A palesztinokat támogató jemeni síita húszi felkelõk az amerikai fegyveres erõk húszi katonai célpontok ellen végrehajtott légicsapásai ellen tiltakoznak Szanaában 2024. január 29-én. Fotó: Osamah Abdulrahman

Szandálos lázadók vagy ütképes hadsereg?

De egyáltalán kik azok a húszik, és miért jó ez nekik? „Szandálos lázadók” vagy egy ütőképes milícia fenyegeti lebénulással a teljes világkereskedelmet? A kérdések megválaszolására Novák Attila történészt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársát, a Goldziher Intézet munkatársát kértük meg. – A jemeni húszik – akik magukat Ansar Allahnak, azaz Isten Védelmezőinek is nevezik – az 1990-es évek óta konfliktusban állnak a szerintük szunnita és szalafista befolyást képviselő központi hatalommal. A harc, mint ahogyan előrenyomulásuk is: folyamatos. Bár megjelenésük nem modern fegyveres alakulatra utal – képesek voltak arra, hogy Jemen egy részét elfoglalják, benne a fontos tengerparti övezetet és Sanaát, a fővárost. A húszik által kontrollált területen állami vonásokat is tapasztalhatunk. Arra is alkalmasnak mutatkoztak, hogy ellenálljanak a nemzetközi beavatkozásnak, megvédjék kivívott pozíciójukat – mutatta be a Jemen jelentős területeit uraló lázadókat a szakember. Erejüket szemléltetve rámutatott: a 2015-ös szaúdi intervenció után 2017-ben a rijádi repülőteret is meg tudták támadni ballisztikus rakétával, emellett más fegyvereik is vannak, cirkálórakétákkal és drónokkal is rendelkeznek. 

A húsziknak most nyílt lehetőségük arra, hogy bebizonyítsák, a globális folyamatokba beavatkozni képes, komolyan vehető csoportosulásról van szó. 

Más Öböl-államot is támadtak, például a jemeni polgárháborúban a szunnita oldalon bevonódott Egyesült Arab Emirátust, ezért jelenlétük, hatalmuk a szunnita országokat is nyugtalanítja. Ez egyébként egy oldalra sodorta ezeket az államokat Izraellel – vázolta az erőviszonyokat.

Tényleg Izrael áll a célkeresztben, mikor civil nemzetközi hajókat lőnek? Novák Attila rámutatott, a húszik ideológiájában már a kezdetektől, az 1990-es évektől kezdve erős Amerika- és Izrael-ellenesség volt tapasztalható, amely azért is bizarr, mert a zsidó államban jelentős számú, nagyon eredeti, a származási területre jellemző kulturális elemeket felmutató jemeni eredetű zsidó közösség él. 

– A húszik célja az, hogy megzavarják az Egyesült Államok dominálta világrendet azzal, hogy akadályozzák a nemzetközi kereskedelem szokásos csatornáit. 

Ezt sikerült is nekik, sok hajó inkább megkerüli Afrikát, mintsem hogy a lázadókkal nézzen szemben a csatorna bejáratánál, a Báb al-Mandeb szorosban vagy már beljebb, a csatorna területén. A támadások nemcsak Izraelnek ártanak – ami kimondott célja a húsziknak –, de például az egyiptomi gazdaságot is rendkívül negatívan érintik – magyarázta.  – Természetesen az is a céljuk, hogy a saját népszerűségüket növeljék a jemeni lakosság és általában az arabok körében, illetve világpolitikai tényezőként vonuljanak be a történelembe – tette hozzá.

Lángba borulhat a térség?

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a húszik Iránnak is szoros szövetségesei: a különféle katonai támogatásokon kívül világosan látszik az iráni közreműködés abban is, hogy a húszik közvetlenül is támadták Izraelt – újabb frontot nyitva és megosztva ezzel az iszlamista Irán hagyományos ellenségének, a zsidó államnak a katonai erejét. – Az emberiség első űrcsatáját ez a konfliktus hozta el, hiszen – izraeli állítás szerint – 2023. október legvégén egy, a húszik által indított föld-föld rakétát az Arrow izraeli rakétaelhárító rendszer a Kármán-vonal, tehát az űrhatár felett fogta el – mutatott rá.

Jemeni síita húszi felkelõk amerikai és izraeli zászlókon gurulva jármûveikkel tiltakoznak Szanaában 2024. január 25-én az ellen, hogy az Egyesült Államok terrorszervezetnek minõsítette a húszi mozgalmat. Fotó: Osamah Abdulrahman

Felmerül viszont a kérdés, hogy ha a húszik a világpolitika színpadára lépnek, és izraeli és nyugati célpontokat támadnak, akkor ezzel nem kockáztatják-e egy újabb nyílt háború kirobbanását. Novák Attila szerint erre kevés esély van. – Akkor terjedt volna ki a konfliktus, ha Izrael folytatja azt az immár támadó jellegű csapását, amelyet tavaly december elején kezdett a húszik ellen. Mivel a húszik több nemzet hajóját, szállítmányait is támadták, természetes volt, hogy valamilyen egységes erővel fogják szembetalálni magukat. 

Az amerikaiak és a britek által végrehajtott katonai csapások éppen a gátját képezik annak, hogy a konfliktus kiterjedjen 

– latolgatta az esélyeket. – Akkor lenne nagyobb a probléma, ha a Nyugat hagyná, hogy ezek a modern kori és szervezett kalózok meg tudják zavarni a világkereskedelmet. A korábbi évszázadokban is sokszor széles összefogások alakultak ki a kalózok ellen, most is ez zajlik, éppen a húszik, egy radikális iszlamista szerveződés ellen – emlékeztetett a szakember.

Borítókép: Jemeni kormánypárti erők még 2017-ben. (Fotó: SALEH AL-OBEIDI / AFP)