Izraeli uralom, palesztin kormányzás, arab békefenntartók – mi lesz Gáza sorsa a háború után?

Izrael világosan megfogalmazott célja az 1400 életet követelő október 7-i terrortámadás után, hogy végérvényesen megsemmisítse a Hamászt. Az offenzíva jól halad, és még koránt sincs vége, de vajon tényleg sikerrel járhat? És legfőképpen: mi lesz utána? Novák Attila történészt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársát, a Goldziher Intézet munkatársát kérdeztük.

Dél-Izrael, 2023. november 24. A Gázai övezetbõl távozó izraeli katona Dél-Izraelben 2023. november 24-én, miután életbe lépett a négynapos tûzszünet Izrael és a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet között. A Hamász fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderõ pedig válaszul légi és szárazföldi hadmûveleteket hajtott végre a Gázai övezetben.. MTI/AP/Tsafrir Abayov Fotó: Tsafrir Abayov

– Úgy tűnik, hogy az izraeli offenzíva jól halad, és egyelőre a nemzetközi nyomás sem állította meg. Végigviszik, amit ígértek: megsemmisítik a Hamászt? Egyáltalán, megsemmisíthető a Hamász?

– Úgy tűnik, hogy Izrael biztonsági zónát fog kialakítani a Gázai övezet északi részén. Erről  korábban írt már Meir Ben-Sabat, az izraeli nemzetbiztonsági tanács 2017 és 2021 közötti volt vezetője a háború kezdetén a Jiszrael Ha-Jom (Mai Izrael) kormányközeli napilapban. 

A Hamászt viszont Izrael nem tudja eliminálni, mert azok a problémák, melyek a Hamászt is létrehozták és táplálják, továbbra is léteznek. 

Úgy tűnik számomra, hogy a Hamász  – a maga brutális eszközeivel – világossá tette, hogy nem lehet a palesztin ügyet teljesen félretenni akkor, amikor Izrael egyezményeket köt arab államokkal. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ugyanis azt gondolta – és sokáig így is volt –, hogy az Ábrahám-egyezményekkel meginduló közeledésnek nem feltétele, hogy foglalkozzon a palesztinokkal.

Novák Attila történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársáa, a Goldziher Intézet munkatársa. Fotó: Szilágyi Stefi

– A millió dolláros kérdés, és mi lesz utána, ki töltheti be a hatalmi vákuumot? Megszállhatja hosszú távon Izrael a Gázai övezetet?

– Igen, megszállhatja Izrael a Gázai övezetet, de hosszú távon ennek nincsen értelme, mert nem, vagy csak óriási áldozatok árán fogja tudni teljesen kontrollálni a lakosságot. Ugyanezen okok miatt vonult ki az izraeli hadsereg 2005-ben a területről: a zsidó települések és a katonai jelenlét fenntartása csak nagy áldozatok árán volt lehetséges. Ugyanakkor az is biztos, hogy az a bonyolult határvédelmi rendszer, amellyel a zsidó állam védte magát a Gázát uraló Hamásztól, önmagában nem elégséges a biztonság fenntartására. 

A katonai eszközökön kívül  politikai biztosítékok is kellenének ehhez. 

Nyilván olyanok, amelyek ha nem is a terrorista Hamásznak, de mondjuk a palesztinoknak is valamelyest kedveznek, egyúttal Izrael biztonsági igényeit is kielégítik. Ez nem egy széles „mező”, de nem lehetetlen a kialakítása.

– Joe Biden amerikai elnök is azt vetette fel, hogy a Palesztin Hatóság kormányozhatná a Gázai övezetet is. Ez elképzelhető forgatókönyv, képesek lennének rá, „megvan hozzá az étvágyuk”, és Izrael is rábólintana?

– Joe Biden amerikai elnök már a következő évi amerikai választásra gondol, közel-keleti politikáját ez motiválja. Ugyanakkor ne felejtsük el azt sem, hogy a Demokrata Párt bal szárnyán kifejezetten radikális Izrael-ellenes képviselők vannak, lehet, hogy Biden az utolsó Izrael-párti demokrata elnök. Ötlete önmagában nem lenne rossz, ezt izraeli politikusok – például az ellenzéki Jaír Lapid – is felvetették, de Benjamin Netanjahu miniszterelnök elutasította ezt a forgatókönyvet. 

Pedig minden bizonnyal egy – akár szaúdi vagy egyéb segítséggel vagy védőernyővel – létrejövő, mérsékeltebb arab politikai vezetés jobbat tenne a helyzetnek, mint ez a mostani állapot. 

Még a Hamász által indoktrinált gázai lakosság is láthatná, hogy a helyzete javulna, ha a segélyek valóban az érdekeiket szolgálnák és nem a Hamászét. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a ramallahi palesztin vezetés is együtt úszik a palesztin lakosság, az arab utca erős Hamász-párti és Izrael-ellenes érzelmeivel, és hogy éppen a Palesztin Hatóság korrupciója volt az, ami Gázában győztes helyzetbe hozta a Hamászt 2006-ban. Persze azóta eltelt pár év, de ha a gázaiak nem fogják magukénak érezni a helyi politikai vezetést, ugyanoda jutunk, mint ahol eddig is voltunk.

Az izraeli Ofer katonai börtönbõl szabadon engedett palesztin férfiakat üdvözlik a ciszjordániai Bitunyában összesereglett emberek 2023. november 24-én. 
 Fotó: MTI/EPA/Alaa Badarneh

– A világ számos pontján látjuk, hogy nemzetközi békefenntartók igyekeznek szavatolni a békét. A Gázai övezetben ez, például arab országok katonáival, nem működhetne?

– De, meg lehetne próbálni, bár például a közeli Libanon esetében, ahol ENSZ-katonák állomásoznák, ez nem igazán működik. Ott akár a Hezbollah, akár Izrael könnyedén „félretolja” ezeket az erőket, ha éppen valamilyen katonai cselekményre kerül sor. Nyilván olyan militáris erő kell, amelyet mind a két fél tisztel, és amely elég elrettentő erővel is bír. 

A hangsúly az elrettentésen van, nem a konkrét bevetett katonai erőn.

– Az október 7-i terrortámadás és az azt követő izraeli megtorlás új lendületet adhat a palesztinkérdés rendezésének, vagy éppen ellenkezőleg, elszállt a remény, hogy újra tárgyalóasztalhoz üljenek a felek?

– Jelenleg ez nem aktuális, mert olyan indulatok feszítik ezt az egész viszonyt, melyek megterhelők egy ilyen tárgyalásos rendezés számára. 

Az izraeli patológiai intézetekben rakosgatják össze az október 7-i támadás során agyonlőtt, felrobbantott izraeli civilek szétszóródott testrészeit, hogy azonosíthassák és eltemethessék őket. 

Izrael gázai akciója minél tovább tart – függetlenül ennek a jogosságától –, az arabokat radikalizálja szerte a világban. A palesztin félnek volt egy nagy esélye az oslói békeszerződések után, de ezt eljátszotta. Izrael a 2000-es évek elején nem vette komolyan az arab békekezdeményezéseket. Ne feledjük el, hogy a mai izraeli politikát nemcsak a defenzív ethosz, de a radikális jobboldal minden kompromisszumot ellenző álláspontja is motiválja, melyet persze az iszlamista Hamász rakétázásai, túszejtései, vérengzése még tovább erősít. A ciszjordániai zsidó települések terjedése ma már majdnem megakadályozza egy palesztin állam létrejöttét, még akkor is, ha nagyobb lenne a bizalom a felek közöt, ami nincsen. Ebből az egymást erősítő, körkörösen rossz folyamatból kellene kilépni, amely nem lesz egyszerű, de amúgy mind a két fél érdeke: hiszen mindketten ugyanúgy ott maradnak azon a földön.

Borítókép: A Gázai övezetbõl távozó izraeli katona Dél-Izraelben 2023. november 24-én, miután életbe lépett a négynapos tûzszünet Izrael és a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet között. (Fotó: MTI/AP/Tsafrir Abayov)