Kész, vége: végérvényesen bezárják az autómúzeumot, nem tudni, mi lesz a veterán járgányokkal

Felszámolták a Belgrádi Autómúzeumot, amely több mint ötven veterán, érdekes történettű, filmforgatáshoz is használt autónak adott otthont Belgrád központjában – közölte a Blic című belgrádi napilap csütörtökön.

2105664128 Fotó: luizsantanna

A legrégebbi kiállítási modell egy motoros Marot-Gardon tricikli 1897-ből, de a múzeumban kapott helyet egy korai, 1905-ös Ford, egy 1925-ös Ford T-modell, egy különleges, 1908-as Charron, egy Lancia Lambda és számos, a harmincas évekből származó autó, például egy Nash. 

Szintén itt állították ki Jugoszlávia örökös elnökének, Josip Broz Titónak több járművét is, például egy páncélozott Mercedest és egy Cadillacet. A gyűjtemény legújabb darabja egy BMW volt, az az autó, amellyel a halálos merénylet után kórházba szállították Zoran Djindjics szerb miniszterelnököt 2003. március 12-én.

Mivel minden autó vezethető állapotban volt, gyakran használták ezeket filmforgatásokhoz, olyan alkotásokba is bekerültek, amelyek mára kultikus filmekké váltak Szerbiában. A volt Jugoszlávia egyik szimbóluma a Zastava 750-as, a híres Fityó volt, amelyet A versenyző című 1979-es, Dragan Nikolics főszereplésével készült film tett halhatatlanná. Ezt a járművet Jugoszlávia autójának nevezték, és megkerülhetetlenné vált a ma már nem létező ország történelmében.

A múzeumban kiegészítőket is kiállítottak, kerekek, dudák, fényszórók, rádiók, szerszámok, jogosítványok, poszterek, reklámok, rendszámtáblák, valamint az első közlekedési szabályok és törvények voltak láthatók, egyebek mellett annak az autónak a fényszórói is, amelyben I. Sándor jugoszláv király utazott, amikor merényletet követtek el ellene Marseilles-ben, valamint Sreten Kosticsnak a személyes holmijai, aki az első szerb hivatásos sofőr, Péter király hivatalos sofőrje volt.

Az intézmény fénykép-, dokumentum-, szerszám- és más felszerelések gyűjteményével is rendelkezett, valamint több ezer címet tartalmazó könyvtára is volt. Ezek sorsa is bizonytalanná vált.

A belgrádi autómúzeum a Balkán első nyilvános parkolóházában kapott helyet Belgrádban. A helyet 1929-ben az automobilok fenntartására, védelmére és szervizelésére létrehozott első nyilvános parkolóként alakították ki, és a kor legmagasabb szintű műszaki elvárásainak is eleget tett. A parkolóházat Valerij Sztasevszkij orosz tervező építette európai, főként párizsi, berlini és londoni mintára.

A múzeumot hivatalosan 1994-ben nyitották meg. Alapítója Belgrád képviselő-testülete és Bratiszlav Petkovics rendező, drámaíró, volt kulturális és tájékoztatási miniszter, gyűjtő, a gyűjtemény tulajdonosa. Az autómúzeum volt az első parkolóház Európában, amely a kulturális-műszaki védett javak közé került 1997-ben. Egy hasonló építményt Párizsban, a Champs-Élysées-n csak 2002-ben nyilvánítottak védetté.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Shutterstock)