Teljessé válhat a jobboldali fordulat Finnországban

Tavaly áprilisban a bulizós videóival nemzetközi hírnévre szert tevő szociáldemokrata Sanna Marin miniszterelnököt a jobbközép Nemzeti Koalíció vezetője, Petteri Orpo váltotta a kormány élén, szűk egy évvel később, a most vasárnapi második fordulót követően jó eséllyel az elnök is jobboldali lesz.

Espoo, 2024. január 28. Alexander Stubb, a kormányzó Nemzeti Koalíciós Párt (Kokoomus) elnökjelöltje (j) leadja voksát az elnökválasztás elsõ fordulójában Espoo egyik szavazóhelyiségében 2024. január 28-án. MTI/AP/Lehtikuva/Mikko Stig Fotó: Mikko Stig

Finnországban az elnököt közvetlenül választják, hat évre, mindig az adott év januárjának utolsó vasárnapján. Jelenleg Sauli Niinistö tölti be a posztot, immáron tizenkét éve, ami a maximum. 

Niinistö neve ismerős lehet, hiszen viszonylag sokat szerepelt az elmúlt időszakban a médiában Finnország NATO-csatlakozása kapcsán, mivel az elnök egyik fő feladata az ország kül- és biztonságpolitikájának irányítása, így a miniszterelnök mellett neki is komoly politikai szerepe van. Elnöknek az a személy választható meg, aki olyan párt képviselője, amelynek legalább egy tagja ül az országgyűlésben. A választás első fordulója már lezajlott, igen jelentős érdeklődés mellett, hiszen a választásra jogosultak 75 százaléka megjelent azon. A megmérettetésen kilenc jelölt indult, de mivel egyik sem szerezte meg a szavazatok több mint felét, így második fordulót kell tartani, amelyre ezen a héten vasárnap kerül sor.

Jobboldali áttörés

Komoly sikereket könyvelhet a finn jobboldal az elnökválasztás első fordulójában. A legnagyobb kormánypárt képviselője, a miniszterelnök párttársa, korábbi miniszterelnök, Alexander Stubb 27,2 százalékot gyűjtött be, második helyen a függetlenként induló, de zöldpárti és a Zöldek által támogatott jelölt, Pekka Haavisto végzett 25,8 százalékkal, harmadikra pedig a jelenlegi házelnök, a radikális jobboldali Finnek párt tagja, Jussi Halla-aho került 19 százalékkal. Haavisto kivételével a baloldalon egyik jelölt sem érte el az öt százalékot az első fordulóban, Sanna Marin pártja, a Szociáldemokraták jelöltje mindössze 4,3 százalékot kapott, amely a jelöltek személyénél sokkal többet elmond az elmúlt évek katasztrofális baloldali kormányzásáról.

Alexander Stubb of the NCP will face independent Pekka Haavisto, a member of the Green League, in a runoff on 11 February. Stubb got 882,113 votes (27.2%), while Haavisto got 836,357 (25.8%). A majority was needed to win in the first round. pic.twitter.com/ufJ75oYEFJ

— Earth Elects (@earth_elects) January 30, 2024

Az első fordulót megnyerő 55 éves Alexander Stubb jelentős tényező volt a finn jobboldalon, ha elnökké választják, ismét visszatér a nagypolitikába, ahonnan 2017-ben vonult vissza. 

Jelenleg egyetemi oktató a Firenzei Egyetemen. Korábban volt a Nemzeti Koalíció jobbközép párt elnöke, országgyűlési és EU-képviselő, pénzügy- és külügyminiszterminiszter és nem utolsósorban miniszterelnök, igaz, csak egy évig. Kétnyelvű családban nőtt fel, nemcsak a neve svéd, hanem apai ágról a finnországi svéd kisebbség tagja.

A 65 éves Pekka Haavisto szintén veterán a finn politikában. Az egykori újságíró, majd önkormányzati képviselő először 1987-ben került be az országgyűlésbe, ahol számos tisztséget betöltött. Tavaly a Sanna Marin vezette kormány külügyminisztereként ő írta alá a NATO-csatlakozási szerződést. 

Egy hétfőn publikált felmérés szerint Stubb 54 százalékon áll, míg egy keddi alapján 53-on, szemben Haavisto 46, illetve 47 százalékával. Bár a különbség szűkülni látszik, ráadásul közvetlenül az első forduló után a jobboldali jelöltnél 57-et mértek, nagyjából minden szakértő egyetért abban, hogy behozhatatlan Stubb előnye.

Feltehetően az ismert győztes mellé állás optimizmusa kopott meg valamelyest az első forduló óta, de az is látszik a friss kutatásokból, hogy a jelentős támogatottságú Finnek nacionalista párt szavazóinak háromnegyede beáll Stubb mögé. Úgy tűnik, Haavisto stratégiája, hogy megnyerje a középen lévők és gazdálkodók szimpátiáját, viszont nem hozott átütő sikert. A független jelölt az első forduló előtt is igyekezett megőrizni a függetlenség látszatát, annak ellenére, hogy a szélsőbaloldali Zöldek beálltak mögé, ugyanakkor – pontosan a baloldal várható igen gyenge szereplése miatt – kerülte, hogy baloldali jelöltként aposztrofálják.

A kampányban fontos kérdés a bevándorlás és a klímavédelem, de jelentős figyelmet kap a friss NATO-tagság és a jelenleg is zajló sztrájkok. A két elnökjelölt álláspontja jelentősen eltér a NATO-csapatok és fegyverzetek Finnországban való állomásoztatása tekintetében, míg a konzervatív jelölt azt hangsúlyozta a köztévé elnökjelölti vitájában, hogy állandó NATO-tiszti jelenlétre van szükség, míg Haavisto szerint elégséges a hadgyakorlatokon való részvétel. Komoly vita a jelenleg zajló példanélküli sztrájksorozatok kapcsán is. Stubb szerint az elnök csak akkor szólhat bele egy munkaerőpiaci vitába, ha az veszélyt jelent a nemzetbiztonságra vagy az ellátásbiztonság kulcsfontosságú szempontjára, míg Haavisto szerint a szakszervezetek bevonásával az államnak biztosítania kell, hogy a társadalomnak ne okozzon kárt a munkabeszüntetés.

Mégsem olyan toleránsak a finnek? Egészen meglepő eredményre jutottak a Helsinki Egyetem kutatói a napokban. A megkérdezettek harmada azt nyilatkozta, hogy Haavisto partnere az egyik fontos ok, amiért nem szavaznának a jelöltre – a politikus ugyanis homoszexuális kapcsolatban él. Még a baloldali-liberális szavazók egy része sem támogatná emiatt Haavistót. Míg a kilencvenes években még csak spekulációk voltak a most 65 éves politikus homoszexualitásával kapcsolatban, 2002-ben teljesen nyilvánvalóvá vált az, amikor regisztrált élettársi kapcsolatba lépett egy ecuadori férfival, akivel Kolumbiában ismerkedett meg. Amikor először indult 2012-ben elnökválasztáson, homoszexualitása jelentős előnyt jelentett számára, de a mostani kampány során a kérdés teljesen marginális volt. Ugyan nem volt kampánytéma, a felmérés szerint a választók igen jelentős része nem nézi jó szemmel, hogy Haavisto egy férfival él együtt.

A szavazók másik felén a figyelem

Az első forduló több meglepetéssel is szolgált, többek között a Finnek előretörésével, elnökválasztáson soha nem szerepeltek ilyen jól a radikálisok. Ugyanakkor a második fordulóban már nem indulhat Jussi Halla-aho. Nagy kérdés, hogy a szavazóinak valóban háromnegyede beáll-e ténylegesen a konzervatív jelölt mögé, mi lesz a baloldali protestszavazatokkal, amelyeket azért kapott Haavisto, hogy erősebb legyen, mint Halla-aho, és természetesen az is, hogy a baloldali és centrista szavazatok hol landolnak. Stubb és Haavisto együtt a szavazatok alig több mint felét kapta az első fordulóban, azaz a választók másik felének el kell döntenie, szavaz-e, és ha igen, melyik politikai nagyágyúra.