Szijjártó Péter: Nem vagyunk hajlandóak feláldozni az energiabiztonságunkat egy olyan háborúban, amely nem a miénk + videó

Az Antalyai Diplomáciai Fórumon fontosnak nevezte, hogy meg kell érteni, hogy az energiaellátás nem ideológiai vagy politikai kérdés.

Szijjártó Péter fogadta a csádi külügyminisztert Fotó: Máthé Zoltán

A kormány nem hajlandó feláldozni Magyarország energiabiztonságát egy olyan háborúban, amely nem a mi háborúnk – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a törökországi Antalyában.

A tárcavezető az Antalyai Diplomáciai Fórumon mindenekelőtt fontosnak nevezte annak a megértését, hogy az energiaellátás nem ideológiai vagy politikai kérdés.

Elmondta, hogy korábban abban bízott, hogy legalább majd az EU-s energiaügyi tanácsban a valóságról lesz szó, de csalódnia kellett.

Sérelmezte azt, hogy az európai vitákat az ideológiai megközelítés jellemzi, ami szavai szerint rossz hír a kontinens számára, ugyanis ha nem fizikai kérdésként tekintenek az energiaellátásra, akkor nem lesz lehetséges a tagállamok számára leginkább kedvező megoldások megtalálása.

Leszögezte: meg kellene végre érteni, hogy az energiaellátáshoz infrastruktúrára van szükség, így ez határozza meg, honnan lehet energiahordozókat vásárolni, „legalábbis amíg nem találják fel, hogyan lehet a földgázt vagy a kőolajat hátizsákban elszállítani”.

Lehet álmodozni, de ha nincs meg a szükséges infrastruktúra, akkor az csupán álom marad 

− mondta.

Szijjártó Péter az energetikai témájú panelbeszélgetésen közölte, hogy a kormány felelőssége az ország ellátásbiztonságának garantálása, ez a legfőbb prioritás.

Ezért világossá is tettük, hogy nem vagyunk hajlandóak feláldozni az energiabiztonságunkat egy olyan háborúban, amely nem a mi háborúnk

− fogalmazott.

Emlékeztetett rá, hogy hazánk mentességet kapott az Oroszországgal szemben bevezetett energetikai szankciók alól, ugyanis az ezen a téren folytatott együttműködés nélkül egyszerűen nem lehetne ellátni az országot. „Ez fizika és matematika kérdése” − jelentette ki.

Továbbá arra is kitért, hogy a kormány elégedett az energetikai együttműködéssel Oroszországgal, még ha „ennek kimondásához kell is ma némi bátorság Európában”.

Hozzátette: azt mondta európai uniós kollégáinak, hogy amennyiben ugyanolyan áron, mennyiségben és ütemezéssel tudják garantálni Magyarország energiaellátását, mint az oroszok, akkor lehet beszélni az együttműködés kiváltásáról, ez azonban közel sincs így jelenleg. Majd arra figyelmeztetett, hogy súlyos veszélybe sodornák az országot, ha az ideológiai megfontolások beárnyékolnák az energiapolitikát.

A miniszter érintette az atomenergiát is, amely szerinte az egyetlen válasz arra a kérdésre, hogy miként lehet nagy mennyiségben, olcsón, biztonságosan és fenntartható módon áramot termelni.

Leszögezte, hogy Magyarország számára elfogadhatatlan lenne a nukleáris energia kizárása a tisztának minősülő energiaforrások közül, amiről − ugyancsak ideológiai töltetű − viták folynak Európában.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország lassan fél évszázada együttműködik e téren Oroszországgal, és noha a paksi bővítést orosz vállalat végzi, a legnagyobb alvállalkozók között amerikai, német és francia cégek vannak.

Ez mutatja, hogy a gazdasági szereplők készek józanul gondolkozni, szemben bizonyos kormányokkal 

− mondta.

Szijjártó Péter végül kiemelte, hogy az energiamix összeállításának nemzeti hatáskörben kell maradnia. Ahogy arra is kitért, hogy a kormány a diverzifikáción is dolgozik, de észszerű módon.

Erre példaként hozta fel egyebek mellett, hogy Törökország már idén 275 millió köbméter földgázt fog szállítani Magyarországra, így hazánk lesz az első olyan, Törökországgal nem szomszédos ország, ahova török földgázt exportálnak.

Megemlítette az úgynevezett Zöld Energiafolyosót is, amelyen keresztül a tervek szerint zöldenergiát fognak importálni Azerbajdzsánból és Georgiából. Rámutatott, hogy ehhez össze kell kötni Georgiát Romániával, ez lesz a világ leghosszabb, több mint 1100 kilométeres víz alatti vezetéke.

Rendkívül fontosnak nevezte az összeköttetések fejlesztését, a kapacitások bővítését, amelyen például jelenleg is dolgozik Magyarország és Románia, hogy a jövőben növelhető legyen az áramimport, mivel hazánk hamarosan a világ második legnagyobb gyártója lesz az elektromos akkumulátoroknak, ehhez pedig rengeteg energiára van szükség.

Emellett a délkelet-európai földgáz-infrastruktúra bővítésének fontosságát is hangsúlyozta, rámutatva, hogy enélkül pusztán álom marad az újabb források bevonása.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)